Boldog Konstancia

Boldog Konstancia domborműve a Keresztelő Szent János templom falán

Boldog Konstancia (1237-1276) magyar királyi hercegnő, házassága révén halicsi hercegné, a római katolikus és ortodox egyházak közötti egység-törekvés apostola.

Édesapja IV. Béla magyar király, édesanyja Laszkarisz Mária nikaiai hercegnő. Konstancia szülei hatodik gyermeke volt, a tatárjárás előtt született.

II. honalapító királyunk a tatárjárás után házassági kapcsolatokkal is igyekezett Magyarország védelmét erősíteni. Lányainak a kiházasításával olyan gazdasági-katonai egységet tudott teremteni, amellyel képes volt megállítani a tatárokat és ezzel tulajdonképpen megvédte egész Európát a pusztítástól. Konstancia a halicsi fejedelem felesége lett, Kinga Kis-Lengyelország fejedelemasszonya Szemérmes Boleszló herceg feleségeként, Jolán pedig a Nagy-Lengyel Fejedelemség nagyasszonya lett a kaliszi és gnieznói herceg, Jámbor Boleszláv oldalán.

1252-ben tehát IV. Béla leánya, Konstancia Halics (a későbbi Galícia) Rurik-házból származó hercegével, Lev Daniiloviccsal házasodott össze. Az ifjú férj apja, Daniil Halickij halála után 1264-ben királyi rangot örökölt, vele a peremisli hercegséget és a róla elnevezett Lvovot. Lev, aki a Halics-Voliny hercegséghez kötötte Kárpátalja egy részét is (Munkács városával!), 1301-ben hunyt el.

A korabeli és a későbbi krónikák ellentmondásosan számolnak be Konstancia házasságáról. Egyes megítélések szerint férjének vad, féktelen természetétől, részeg duhajkodásaitól Konstancia sokat szenvedett. Mások viszont arról számolnak be, hogy férje pravoszláv hitvallása ellenére a magyar felesége megmaradhatott katolikusnak. Ezek szerint férje korát megelőző, kivételes egyházi toleranciáról tett tanúbizonyságot: nemcsak hogy nem gördített akadályokat hitvese katolikus szertartás szerinti hitgyakorlása elé, hanem még segítette a magyar dominikánus misszionáriusok kulturális tevékenységét, akiknek védnöke és patrónája Konstancia volt. Nemcsak kitartott hite mellett, hanem a katolicizmus védnöke lett az ukrán földeken.

1266-ban özvegyen maradt, férje halála után a sandrai zárdában apáca lett. Itt halt meg 1276. május 8-án. Lemberg legrégebbi, Keresztelő Szent János nevét viselő temploma alatti kriptában lelt örök nyugodalmat. A templomot a dominikánus szerzetesek építették 1260 körül, férje rendelésére, Konstancia számára. Ez volt Konstancia és katolikus követői „udvari kápolnája”. Kívül a falat a királyné domborműves megörökítése ékesíti. A templomot később átépítették, ugyanakkor néhány régi részletét meghagyták.

Egyetlen fia, György a Rurik-ház halicsi ágában alapított egy leszármazási ágazatot, amely összeolvadt a Pist-Masovai ággal és a Habsburg-házban folytatódott.

1674-ben avatták boldoggá.