Virágvasárnap

A húsvéti ünnepkörben a húsvétot megelőző vasárnapot Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére virágvasárnapnak nevezik. A húsvét előtti vasárnap, a római egyház elnevezése szerint Dominica palmarum, azaz pálma-vasárnap. Nevét az e napon szokásos pálmaszentelésről és pálmaágas körmenetről kapta.

Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását. Jézus szamárháton érkezett a városba, a nép virágokat, pálmaágakat hintett lába elé, így dicsőítette. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Mind a négy evangélium szerint az emberek megadták Jézusnak ezt a tiszteletet. Márk, Máté és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be. A Jézus előtt járó és utána tóduló sokaság így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!

Virágvasárnap valójában a Nagyhét ünnepélyes kapuja. Egy olyan nap, amelynek üzenetében és hangulatában az öröm és a fájdalom egyaránt jelen van.

Jeruzsálem kapujában Jézust királyként ünnepelték, örömrivalgásokkal fogatták, pálmaágakat lengettek. Azonban néhány nap múlva ugyanaz a tömeg, ugyan olyan egyöntetűleg azt kiáltja: feszítsd meg őt. Virágvasárnap valahogy az üdvösség-történetünk teljes képét rajzolja elénk.

Ott állunk újra a megváltás drámája előtt és eszünkbe jut, hogy Jézus szenvedés története tele van összeesküvőkkel, cinkosokkal.

Júdás elárulta őt, szent Péter megtagadta, a zsidók a rómaiak kezére adták. Pilátus pedig mossa a kezét, hogy a tömeg „feszítsd meget” kiálthasson.

A virágvasárnapi nagymisén Szt. Lukács evangéliuma szerint olvassák, illetve éneklik a passiót, míg nagypénteken Szt. János evangéliuma szerint. A passió magyarul szenvedést jelent.

Pietro Lorenzetti: Jézus bevonulása Jeruzsálembe

Virágvasárnap fő szertartása a körmenet és a szentmise. A szertartás lényege nem a barka, hanem a körmenet és a dicsőítő ének. A barka megszentelésének csak akkor van értelme, ha a körmeneten valóban részt vevők szenteltetik meg azt. A szentelt barkához - éppúgy, mint a pálmaághoz - számtalan hiedelem fűződik, s ezek változatait az egész magyar nyelvterületen megtaláljuk. A szentelt barkát felhasználják rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására. A legismertebb és általánosan elterjedt hiedelem szerint a villámcsapás, tűzvész ellen védi meg a házat, sőt jégeső ellen is hatásosnak tartották. Egyes székelyföldi településeken nagy viharban a pimpónak nevezett szentelt barkát meggyújtják, hogy a házat megfüstölje, „akkor nem csap be a házba a menkő”

Virágvasárnap nyitja meg az év legszentebb és mind liturgikus, mind tartalmi szempontból leggazdagabb hetét, a nagyhetet.

Forrás: szekelyhon.ro frh.theol.u-szeged.hu