Szent György

Kolozsvári testvérek alkotása, a Sárkányölő Szent György szobor eredetije a prágai várban
Kolozsvári testvérek alkotása, a Sárkányölő Szent György szobor eredetije a prágai várban

Szent György (271 körül - 303. április 23.), római kori katona és keresztény mártír. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri. Egyike a leghíresebb katonai szenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.

Élete

Szent György életét mélyen átszövik a legendák, ezért nehéz kialakítani a valós képet. A legelterjedtebb és legvalószínűbb történet szerint Georgianus a ma Törökországhoz tartozó Kappadókiában született előkelő családban. Apja halála után anyja visszaköltözött eredeti hazájába, Palesztinába és Györgyöt is magával vitte. Itt György Diocletianus császár alatt belépett a római hadseregbe. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Anyja hatására lett keresztény. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és ellene fordult. Hamarosan börtönbe vettették és hite miatt megkínozták. Miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték.

Története hamar összekapcsolódhatott a helyi mítoszokkal: ilyen volt Sabazios, a frígek ég-atyja története, Perszeusz Medusa-küzdelme vagy Bellerophon harca a kimérával. Szent György fokozatosan kialakuló legendájának végső formáját nagyjából a hatodik századra érte el, de ekkor még nem vált közismertté: Györgynek Rómában már az 5. századtól volt saját temploma, Itália többi részén viszont körülbelül csak egy évszázaddal későbbi tiszteletét lehet igazolni. Ünnepét Rómában 683 óta ülik április 23-án.

A későbbi századokban legendák sora kapcsolódott nevéhez, s a középkori Európa egyik legnagyobb tiszteltnek örvendő szentje volt.

Emlékezete

Anglia zászlaja, a György-keresztes zászló
Anglia zászlaja, a György-keresztes zászló

A keleti és a nyugati egyház egyaránt vértanúját tiszteli benne.

Szent György a védőszentje többek között Angliának, Portugáliának, Katalóniának, Litvániának, Szerbiának, Görögországnak, Grúziának és Etiópiának, csakúgy, mint Barcelona, Moszkva, London, Freiburg im Breisgau, Ljubljana, Genova, Ferrara, Reggio Calabria, Isztambul és Bejrút városainak. Szent Györgyöt Szent Dserdsis néven még a mohamedánok is tisztelik. Azt tarják róla, hogy negyvenszer állta ki a tűzpróbát. A világon számos földrajzi hely (sziget, hegy stb.) viseli nevét (pl. Szent György-hegy a Balatonnál).

Sárkányölő Szent György története - bár korábban többször is apokriffé nyilvánították - végleg kanonizált formájában csak a 12. század folyamán vált közismertté. A legenda szerint egy líbiai várost szabadított meg a sárkánytól, amely hosszú ideje zsarolta azt. A középkorban a sárkány lefejezése a gonosz felett aratott győzelem szimbóluma lett, s egyben a fény ősi szimbolikájával is összekapcsolódott.

Szent György a Szent Koronán
Szent György a Szent Koronán

Szent György Anglia legkedveltebb szentjévé vált: Oroszlánszívű Richárd védőszentje is Szent György volt. III. Henrik idejében az 1222. évi oxfordi nemzeti zsinaton az angol királyság oltalmazójává nyilvánították és ezóta az egyház hivatalosan is április 23-án ünnepli Szent György napját. A szigetországnak több mint 160 templomát szentelték Györgynek, s ünnepét kötelezővé tették. III. Edwardtól ered az angol hadsereg csatakiáltása: "Szent Györggyel Angliáért!" Ő alapította 1348-ban a Szent György- vagy térdszalag-rendet is. A rend jelvényén is a szent látható, amint lóhátról épp ledöfi a sárkányt. A windsori kastély csodálatos Szent György kápolnája is a rend számára épült.

A szent lovag tisztelete V. Henrik idejében érte el csúcspontját. A canterburyi érsek rendelkezése szerint Szent György ünnepe ugyanazt a liturgiai rangot kapta, mint a karácsony. A reformáció ellenére az anglikán egyház is megőrizte György iránti szeretetét. Említést érdemel, hogy XIV. Benedek pápa Szent Györgyöt újból Anglia védőszentjének nyilvánította.

Jele, a fehér alapon vörös kereszt lett Anglia hivatalos lobogója, a brit lobogó pedig a skót andrás- és az angol györgykereszt kombinációja.

György tisztelete Európában a középkorban volt a legerősebb: a lovagok oltalmazója, a zarándokok és a német lovagrend védőszentje kiemelkedő helyen állt a szentkultuszok sorában. Rövid ideig a Dardanellák is az ő nevét viselte.

Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovaskatonák és a vándorlegények patrónusa volt. A jelenben a cserkészeké és a rendőröké.

Szent György-kultusz Magyarországon

Szent György szobor, Mór
Szent György szobor, Mór

A Szent György-kultusz magyarországi korai elfogadottságát bizonyítja, hogy képe a Szent korona alsó részén látható. Az első csanádi székesegyházat Gellért püspök Szent György tiszteletére szentelte. A veszprémi Szent György-kápolna is a magyar György-kultuszt hirdette a középkorban. I. István bolgárok elleni hadjáratából is Szent György ereklyéivel tért haza, és a szent a középkorban virágzó nagy magyarországi népszerűségét tanúsítja, hogy számos nemzetségi monostor és templom választotta patrónusául.

Károly Róbert 1318-ban megalapította a Szent György-vitézek lovagrendjét, amelynek az Egyház védelme, a lovagi erények: istenfélelem, foglyok kiváltása, szegények istápolása, a bajtársias érzület ápolása, továbbá a királyhűség és a haza védelme volt a kötelessége. A rendnek ötven tagja volt, "aki tartozott minden vigasságban, de különösen a harcjátékban a királyt követni. Jelvénye fehér mezőben piros kereszt, ruházata pedig térdig érő hosszú fekete, csuklyás köpeny. A tagok az Úr halálának és feltámadásának emléknapjain, azaz pénteken szomorkodni, vasárnap pedig örvendezni kötelesek". A lovagi közösséget Zsigmond új szabályzattal, Sárkányrend néven fejlesztette tovább.

A középkori főnemesség eleven Szent György-kultuszáról tanúskodik, hogy a Báthori család is a Sárkányölőt választotta patrónusának. A családi címerükben látható sárkányalak a család ősének, a 13. században élt Oposnak hőstettét idézi. Opos a hagyomány szerint az Ecsedi-láp félelmetes sárkányát Szent György segítségével győzte le.

A móri szobor szövege
A móri szobor szövege

Kedveltségét a nevéből képzett régi családneveink szép száma is tanúsítja: György, Győr, Györffy, Györe, Györgye, Györke, Györkő, Györkös, Gyura, Gyuró, Gyurka, Gyurkó, Gyuris, Gyéres, Gyíres, Gyűre. Szent György tisztelete a 18. század végére elhalványodott, a legendakörét azóta viszonylag töredékesen ismerik, ám a néphitben és népszokásokban betöltött szerepe még ma is jelentős.

Számos helységet neveztek el róla (pl. Balatonszentgyörgy, Dunaszentgyörgy, Iszkaszentgyörgy, Jászalsószentgyörgy, Jászfelsőszentgyörgy, Szentgyörgyvölgy stb.) és számos templom védőszentje (pl. a soproni Szent György-templom, Dozmat Szent György temploma stb.). A Dunántúl legnagyobb kórházának, a székesfehérvári kórháznak is patrónusa.

Erdélyben is számos község viseli nevét (pl. Torockószentgyörgy) és számos régi templom patrónusa Szent György (pl. a ma már református, de a középkorban katolikus Szent György-templom Sepsiszentgyörgyön.)

A művészetben

Szent György és a sárkány a budapesti Halászbástyán
Szent György és a sárkány a budapesti Halászbástyán

A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni. A leghíresebb Szent György-szobor, a Kolozsvári testvérek alkotása 1373-ból Prágában van. Másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertben látható. Negyedik másolata Szegeden áll, a Béke téren. Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is.

Tbilisziben az ortodox egyház tanításai és előírásai ellenére is szobrot emeltek neki.

Gyakran ábrázolják címereken, de megjelenik pénzérméken is (az orosz rubel váltópénzén, a kopejkán). A Szent György kereszt - fehér alapon piros kereszt - több ország zászlaján is megjelenik, például az angol vagy a grúz lobogón. A Szent György-keresztet 1913-ig a harcmezőn hősiesen helytálló katonák elismeréseként adományozták. Az Orosz Birodalom alapította 1807-ben.

Ünnepe a keresztény egyházak többségében április 24-e, a Juliánus-naptárhoz ragaszkodó ortodox egyházakban május 6-a, míg a grúz egyházban november 23-a.