Puskás Tivadar

Puskás Tivadar (Pest, 1844. szeptember 17. - Budapest, 1893. március 16.) mérnök, feltaláló.

Puskás Tivadar 1844. szeptember 17-én született Pesten. Ősei a székelyföldi Csíkból származtak. Onnan települtek át Szatmárba, ahol nagyapja Felsőbánya főbírája lett. Apja a nemesi származású ditrói Puskás Ferenc hajózási vállalkozó, székely ezermester volt, aki váltakozó sikerrel fogott bele különféle vállalkozásokba. Anyja Agricola Mária. Gyermekkorában korán kitűnt páratlan képességeivel, éles logikájával, ami különösen a matematikában mutatkozott meg. Emellett nagyszerűen zongorázott. Felsőbb iskolai tanulmányait a bécsi Theresianumban, majd a bécsi Műegyetemen folytatta.

Küzdelmes útja a világhírnévig

1865-ben apja halála után a család nehéz anyagi helyzete miatt tanulmányait abbahagyta. A sokoldalú, tehetséges fiatalembert elsősorban a technikai tantárgyak érdekelték, de emellett kitűnően vívott, lovagolt és zongorázott. Ez utóbbi révén jutott első kenyérkeresetéhez az egyik Festetics családnál. De az itthon talált munka nem felelt meg ambícióinak. Ezeknél mindenképp többre hivatottnak érezte magát. Külföldön kívánt szerencsét próbálni, de ehhez meg kellett tanulnia angolul. A nyelvtanulásnak felettébb eredeti módját választotta. A jó megjelenésű fiatalember fél fejéről leborotváltatta haját, hogy egyáltalán ne legyen kedve az utcára kimenni. Ebben a furcsa, önkéntes szobafogságában mindössze fél évre volt szüksége, hogy megfelelő szinten elsajátítsa az angol nyelvet.

Így a nyelvtudással felvértezve Angliába hajózott. Eleinte német nyelvórákból tartotta el magát. Hamarosan elhelyezkedett a Magyarország északkeleti vasútvonalait építő londoni cégnél. Így került vissza Magyarországra. A vasútépítő társaságnál az angol építésvezetők mellett tolmács és szaktanácsadó volt, mely állását az építkezés befejeztéig megtartotta.

1873-ban Bécs világkiállítást rendezett, melyre több millió embert vártak a városba. Puskás kihasználta a lehetőséget. Egy Londonban látott cég mintájára - Közép-Európában elsőként - sikeres utazási irodát nyitott Bécsben. A kiállítás ideje alatt kedvezményes menettérti vasútjegyeket árusított, amelyekhez szállodai, vendéglői utalványokat és kiállítási belépőket kapcsolt. A vállalkozás szép hasznot teremtett.

Őt is utolérte kora betegsége, az aranyláz. Az utazási iroda hasznából 1874-ben a korlátlan lehetőségek földjére, Amerikába hajózott. A két földrész közötti utat aztán élete folyamán többször is megtette. A Colorado mentén földeket vásárolt és aranybányát nyitott. Amikor egy új, gazdagnak tűnő aranylelőhelyre bukkant, Puskás Chicagóban egy vegyészt bízott meg a kinyert ércdarab vizsgálatával, és az ércet otthagyva üzleti ügyben Philadelphiába utazott.

Itt a véletlen végképp a műszaki tudományok, találmányok felé fordította Puskást. Történetesen egy fűtőanyag nélkül munkát végző új találmányról hallott és gyanút fogott. Megvette a feltalálóéval szomszédos házat, és a kerítés alatt alagutat fúrva egy éjszaka alulról bejutott a féltve őrzött műhelybe és kiderítette a csalást. A gépet valójában sűrített levegő mozgatta. A feltaláló hiába ígért hárommillió dollárt Puskás hallgatásáért, ő inkább egy leleplező cikket jelentetett meg. Az így eltelt három hónap alatt kiderült, hogy a Chicagóban hagyott érc igen gazdag aranyban. Ám ez a vállalkozása végül kudarccal végződött, mert lelőhelyeit időközben elfoglalták az élelmesebb aranyásók. De hogy a csalódás ne legyen teljes, Amerikai tartózkodása alatt ismerkedett meg a vezetékes távíróval. Arra a későbbi sikereit megalapozó gondolatra jutott, hogy egy központból több érdekelt fél összekapcsolásával számottevően bővülne a hálózat és az állomások közötti kapcsolatteremtés lehetősége. Ilyen központot sikerült is létrehoznia Brüsszelben, de az elgondolást azonban az üzletemberek túl drágának tartották.

A telefonhírmondó makettje a diósdi Rádió- és Televízió múzeumban.
A telefonhírmondó makettje a diósdi Rádió- és Televízió múzeumban.

Ekkor jött a hír, hogy a philadelphiai világkiállításon A. G. Bell új találmányt mutatott be: a telefont, amit aztán Edison tökéletesített. Puskás előrelátását dicséri, hogy mindjárt meglátta az ígéretes lehetőséget. Felismerte, hogy a távíróközpontok helyett telefonközpontokat kell létrehoznia. Azonnal visszautazott Amerikába és felkereste Edisont, hogy a minden idők legnagyobb feltalálójának tartott férfiút meggyőzze a telefonközpontok fontosságáról. A telefon korszakalkotó találmánnyá válik, ha kidolgozzák a telefonközpont működési elvét. Edison - bár nem nagyon bízott a telefon jövőjében - elfogadta Puskás érveit, és beleegyezett abba, hogy az ő laboratóriumában valósítsa meg telefonközpont-ötletét. Erről így írt: „Én a magam részéről kezdetben nem láttam egyebet a telefonban, mint valami újabb távírófélét, amelynek révén egyik állomásról a másikra híreket lehet továbbítani. Amerikában a telefon eredetileg csak arra lett volna hivatva, hogy pótolja azokat a távírókészülékeket, amelyek a tőzsdei érdekek miatt bizonyos számra csökkentek. Puskás volt az, aki kifejtette azt a tervet, hogy a telefont a nagy nyilvánosság részére is hozzáférhetővé kell tennünk. Olyan központot tervezett, amelybe tetszés szerinti számú előfizető kapcsolható be és amelynél a beszélgetéseket a telefonközpont alkalmazottai irányítanák.”

1876 őszétől Puskás egy évig dolgozott Edison laboratóriumában. Ez idő alatt szoros barátság alakult ki közöttük. A barátságra, és Puskás üzleti érzékére tekintettel Edison megbízta őt a fonográf és más szabadalmak európai értékesítésének képviseletével. Párizsban ő építette ki az első telefonközpontot és telefonhálózatot.

Az 1881-es párizsi elektromossági kiállításon a nagy szenzáció a fonográf és a villanyvilágítás volt. A párizsi elektromos világítás kiépítésére Puskás részvénytársaságot alapított. A Nagyopera kivilágítását még ebben az évben meg is valósították. De szerepelt a kiállításon a párizsi Általános Telefontársaság is, amely Puskás elgondolása szerint a kiállítási pavilon és a Nagyopera között telefonkapcsolatot épített ki, ezen keresztül egyszerre 16 vendég hallgathatta egyenesben az előadást. Ezt a kísérletet egy évvel később 1882. február 14-én Budapesten is megismételte, Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját közvetítette a Nemzeti Színházból a Vigadó nagytermébe.

A következő nagy feladat egy budapesti telefonközpont létesítése és a hazai telefonhálózat kiépítése volt. A feladattal Edison jóváhagyásával Puskás megbízta öccsét, Ferencet. Puskás Ferenc - aki korábban huszár főhadnagyként szolgált a Monarchia hadseregében - jó szervezőnek bizonyult. 1881 májusában átadták a világ hatodik telefonközpontját Budapesten, az akkori Fürdő (ma József Attila) utcában. 1882-ben nyomtatták ki az első telefonkönyvet, és ettől az évtől az ország minden nagyvárosába lehetett már telefonálni.

Puskás Tivadar szobra Budán
Puskás Tivadar szobra Budán

Puskás Tivadar 1879-ben az Edison Társaság igazgatósági tagja lett. Párizsban szabadalmak értékesítésére ügynökséget nyitott, villanymotorral kormányozható léghajókísérleteket folytatott, és nagy feltűnést keltve mindenhová villamos fiakkerrel utazott. 1880-ban Londonban házasságot kötött a még Kolozsvárott megismert Vetter von Lillien Sophie grófnővel. Társadalmi rangját mutatja, hogy egyik házassági tanújuk a walesi herceg, a későbbi VII. Edward angol király lett.

A párizsi elektromos világítás kiépítésére Puskás részvénytársaságot alapított. A Nagyopera kivilágítását még ebben az évben megvalósították. Szerepelt a kiállításon a párizsi Általános Telefontársaság is, amely Puskás elgondolása szerint a kiállítási pavilon és a Nagyopera között telefonkapcsolatot épített ki. Ezen keresztül egyszerre 16 vendég hallgathatta egyenesben az előadást. Ezt az attrakciót egy évvel később 1882. február 14-én Budapesten megismételte. Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját a Nemzeti Színházból közvetítette a Vigadó nagytermébe. Innen már csak egy lépés volt a telefonhírmondó. Előbb azonban Puskás London elektromos világításán (1882) és a madridi távbeszélő-hálózat tervein (1883) dolgozott.

Öccse halála (1884. március 22.) után felszámolta vállalkozásait, irodáját, és családjával hazaköltözött Budapestre. Átvette a Budapesti Telefonhálózatot. Néhány év múlva felszereltette az első nyilvános állomásokat, modernizálta a hálózatot és a készülékeket, újabb három központot rendezett be. Mindez szinte felemésztette vagyonát. A nyugtalan lélek ismét az aranyban vélte megtalálni szerencséjét. Maradék vagyonán 1885-ben aranybányászatba kezdett az erdélyi Abrudbányán. Vállalkozása nem járt sikerrel. Anyagi gondjai enyhítésére 1885 őszén eladta a telefonvállalat egyharmad részét.

A következő évben Zsibón olajbányászatba kezdett, mintaszerű, szociális létesítményekkel ellátott olajkutató telepet épített fel. Családjával együtt odaköltözött. Költséges, mélyfúrásokat végeztetett, mégsem találtak megfelelő mennyiségű olajat. A dús előfordulású földviasz feldolgozásából származó fekete gyertya még a befektetett tőke kamatait sem hozta vissza. Az Al-Duna szabályozásakor szabadalmaztatott egy irányított robbantási módszert, ami a mai millszekundumos robbantás előfutárának tekinthető. De kora nem ismerte fel a módszer jelentőségét.

Felesége öröksége révén családja Grazba költözött. Puskás magányosan és szegényen visszatért Budapestre. Időközben cége, a „Budapesti Telefonhálózat, Puskás Tivadar és Társai” a csőd szélére jutott. Puskás életében az újabb fordulatot az jelentette, hogy Baross Gábor ipari és kereskedelemügyi miniszter felismerte a telefonban rejlő lehetőségeket. Belátta, a közérdekű hálózat megteremtése az állam feladata, ezért államosította a telefonhálózatot, s egyúttal bérbe is adta Puskás Tivadarnak. 1888-ban a XXXI. törvényben a távírda, a távbeszélő és egyéb villamos berendezések létesítését és üzemeltetését állami monopóliummá nyilvánította, így a további korszerűsítéseket már állami pénzen végezték.

Puskást már az 1881-es párizsi operaközvetítés idején foglalkoztatta a gondolat, hogyan lehetne ilyen műsorokat sokkal több hallgatóhoz eljuttatni? Az első változat 1892-re született meg. Ekkor adta be első szabadalmát az Osztrák Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalába, majd a következő hónapokban még 18 országban jelentette be „Új eljárás telefonújság szervezésére és berendezésére” megnevezéssel. És 1893. február 15-én útjára indult a Telefonhírmondó.

A találmány lényege az volt, hogy egy beszélő hangját megsokszorozva, tetszés szerinti hallgatókészülék között osztja szét. Hamarosan létrejött a műsorközlő stúdió majd a budapesti hálózat is, amely független volt a már meglévő telefonvonalaktól és készülékektől. Így jelent meg először a világon hangközlő újság (1893), a rádió közvetlen elődje. Az előfizetők szobájának falára két hallgatókészüléket szereltek fel, természetesen beszélőrész nélkül. A műsor legfontosabb része a hírközlés volt: a híreket nappalfolyamatosan közölték, és óránként frissítették. A legfontosabbak a tőzsdei jelentések voltak, ezek negyedóránként változtak, és a pestin kívül az induláskor három, két év múlva hét európai és egy amerikai városból közöltek árfolyamokat. A telefonhírmondó esténként és hétvégén hangverseny-, opera- és színházközvetítésekkel szolgált. Saját stúdiójából is továbbított irodalmi felolvasásokat, kamarakoncerteket.

Sírja a Kerepesi temetőben
Sírja a Kerepesi temetőben

A fogadtatás igen kedvező volt. A Pesti Hírlap 1893. február 17-i száma így számol be: „Telefonhírmondó a címe annak a világcsodának, mely tegnap és ma Budapestet csakugyan Európa első városává tette ... nekünk van a világon egyedül elbeszélt hírlapunk, ami csakugyan unikum.” Jókai Mór így lelkesedett: „A Telefonhírmondó korunknak legelmésebb találmánya. Egy élő hírlap, mely minden nyomtatott hírt megelőz, a nap eseményeit odahozza helyünkbe: nappal értesít, tudósít, este pedig a színházi élvezeteket osztja szét otthon ezereknek. Fő- és székvárosunknak ez az egyik legérdekesebb speczialitása.”

Puskás Tivadar ismét az érdeklődés homlokterébe került. Európa, sőt Amerika érdeklődése is felé fordult. Üzleti útra készülődött, de március 16-án Hungária szállóbeli lakásán szívrohamban meghalt.

Síremléke a Kerepesi temetőben található (34/1 parcella, 2. sor, 2. sír).

Puskás Tivadar munkásságának emlékezete

2003-ban Puskás Tivadar emlékére a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Puskás Tivadar-díjat alapított. Az alapítás célja a távközlés, műsorszórás, informatika és elektronika fejlesztése terén kimagasló érdemeket szerzett személyek kitüntetése..

Forrás: mszh.hu