Petschacher Gusztáv

„Ő reá igazán ráillett, hogy Isten kegyelméből való művész, teremtő erő, eredetiség, kifogyhatatlan találékonyság, diskrét ízlés, lelkiismeretes tanultság, s e mellett az a mesés, szinte közmondásossá vált kézügyesség, a mely szerint az ón balkezében szinte úgy fogott, mint a jobban. Mint ember szeretetreméltó, elmés és jellemes; új hazáját, — mert e hon fiává lett, — igazán szerette s ezt bebizonyította tettekkel, nyelvét megtanulta s közáldozatokra mindig kész vala” (Vasárnapi Ujság 1890.)

„Szerelmese volt a renaissancenak, az olasznak és a németnek, melynek monumentális nagyszerűségeit, nemes, vagy festői részletszépségeit veleszületett romantikával álmodta vissza. Nem volt kiszáradt lelkű másoló, az átvett elemeket is elevenen, egyéni zamattal alkalmazta. Éppúgy, mint Ybl Miklós, ő is teljesen beleélte magát a renaissanceba és ennek szabadon használt formakincsével, térkompozícióival oldotta meg а XIX. század szellemének, szükségleteinek megfelelő feladatait” (Ybl Ervin)

Petschacher Gusztáv (Bécs, 1844. febr. 9. - Bp., 1890. jan. 7.): osztrák származású építész.

A Stern-féle ház

A 2002 óta a Világörökségek között számon tartott Andrássy út hármas tagozódása ellenére kivételes építészeti egységet mutat. Ennek az a magyarázata, hogy alig több mint tíz év kellett kiépüléséhez. Ennek az időszaknak volt az egyik jelentős építésze Petschacher Gusztáv. Ybl Ervin szerint egyenesen Ybl Miklóshoz mérhető tehetségű építész volt, akiről az utókor méltatlanul megfeledkezett.

Bécsben született és itt is végezte tanulmányait, mások mellett Ferstel és F. Schmidt tanítványa volt. Bécsben kezdte pályáját, ám 1873-ban a Sugár úti építővállalat meghívására Budapestre költözött és viszonylag korai haláláig itt dolgozott.

Szellemes és nagyvárosias neoreneszánsz stílusú bérházépületei­vel a historizmus építészetének egyik jelentős képviselője volt. A reneszánsz formavilághoz végig hű maradt, főként Galeazzo Alessi és Giambattista Castello stílusából merített, melyet toszkán és római elemekkel elegyített roppant kreatívan. Olyan épületek fűződnek nevéhez mint a MÁV-nyugdíjintézet négy bérháza a Köröndön, a valamikori Terézvárosi Kaszinó (a későbbi Párizsi Nagyáruház), a Harkányi- és Pallavicini-paloták az Andrássy úton, a Teréz körút és a József körút néhány épülete, az egykori Hitelbank, később Pénzügyminisztérium József nádor téri székháza.

1878 szeptemberében vette feleségül Weninger Vince leányát, Irmát. Az esküvőt követő nászlakomát a Weninger-villában tartották. Az egyik tanú Hieronymi Károly volt, akinek később szintén tervezett villát Petschacher.

Mellszobra a Stern-féle házban

Az egyik legszebb általa épített bérház a Teréz körúton álló Stern-féle ház. Az épületet annyira megkedvelte, hogy családjával ide is költözött és irodáját is itt rendezte be. A bejárat közelében egy munkáira oly jellemző, kagylóformával díszített falfülkébe süllyesztve csodálhatjuk meg maga mintázta mellszobrát. Talapzatán arany betűkkel olvasható: „Petschacher Gusztáv műépítész. Ezen ház tervezője. 1889." Kiváló reklám volt ez annak idején.

Amikor 1890-ben Petschacher 46 évesen hirtelen meghalt, az egyik legkeresettebb budapesti építész távozott az élők sorából. Idegen származása ellenére megbecsült tagja lett a magyar társadalomnak. Szellemi hagyatéka nem csupán a hátrahagyott tervrajzokból és vázlatokból állt, hanem abból a stílusörökségből is, amelyet halála után számos más építész vitt tovább - egészen addig, amíg maga a neoreneszánsz stílus ki nem ment a divatból…

Antik oszlopot formázó, vejével, Manno Miltiadessel közös síremléke a Kerepesi temetőben található. Képe a XX. század első harmadának igazi reneszánsz embere, a kiváló magyar allround sportember és kivételes tehetségű művész-polihisztor oldalán látható.

Forrás: netlexikon.hu; pestbuda.hu