Hunyadi Mátyás királlyá koronázása

Mátyás király domborműve<br/>Gian Christoforo Romano észak-itáliai szobrász alkotása 1490 tájáról
Mátyás király domborműve
Gian Christoforo Romano észak-itáliai szobrász alkotása 1490 tájáról

„... Isten csodás kegyelmességével … a mai magyar nemzetünknek rég letűnt boldogságát visszaállította.” (Vitéz János)



Hunyadi Mátyást a Duna jegén választották királlyá 1458-ban, ám azt már kevésbé szokták hangsúlyozni, hogy koronázására csak hat év múlva került sor. Hogy miért, az az alábbiakban olvasható...

1458. január 24-én Mátyás királlyá választották Budán. Ez volt a híres, a Duna-jegén lebonyolított választás, amikor a köznemesség és a főrendek nagy része Mátyás mellé állt. Ekkor még főleg csak a nándorfehérvári győző fiát látták benne.

A magyar vezetők ezután küldöttséget menesztettek Podjebrád Györgyhöz és III. Frigyeshez, a Habsburghoz. Az előbbitől magát Mátyást követelték, az utóbbitól pedig a magyar koronát. Podjebrád engedett, egyébként már ekkor eljegyeztette lányát, Katalint Mátyással. Ezután február 8-án beleegyezett a Hunyadi-sarj szabadon bocsátásába. III. Frigyes viszont nem adta vissza a koronát.

Mátyás uralkodásának kezdeti évei bizonytalanságban teltek: a korona nélkül nem igazán volt legitim magyar uralkodónak nevezhető. Szilágyi Mihály, Újlaki és Garai többször is összeesküvést szerveztek ellene. 1459-ben például III. Frigyest támogatták vele szemben, sőt, 1459. február 17-én a Garai-Újlaki párt királlyá választotta Frigyes császárt. Csak nagy nehézségek, II. Pius pápa segítségével tudta megoldani Mátyás a válságot - írja Vég Gábor a magyar királyokról szóló könyvében.

Persze a diplomácián túl az is segít, hogy 1459. április 7-én és 12-én két csatát is vív Mátyás a Habsburgok és támogatóik serege ellen. 1462-ben Mátyás kiegyezik a felvidéki kiskirállyal, illetve zsoldosvezérrel, Giskra Jánossal, és cserébe Maros-menti uradalmakat enged át az addig ellene lázadónak.

Mátyás király címere Thuróczy János krónikája szerint
Mátyás király címere Thuróczy János krónikája szerint

1463. július 19-én jön létre a bécsújhelyi béke a magyar király és III. Frigyes közt. Ennek a megállapodásnak az értelmében hazakerül a korona, Frigyes pedig „fiává” fogadta Mátyást. Ő ígéretet tett arra, hogy, örökös hiánya esetén a trón Frigyesé lesz. Frigyes ezen alku, valamint súlyos 80000 arany forint váltságdíj fejében visszaszolgáltatta a Szent Koronát.

Mátyás ezután a Boszniát elfoglaló török ellen indul, és visszahódítja a keresztények számára a terület fővárosát, Jajcát, 1463. december 25-én.

A konszolidálódott helyzetben, 1464. március 29-én a székesfehérvári országgyűlés alkalmával a hazai szokások szerint érvényesen megkoronázzák Mátyást a frissen visszaszerzett, hőn áhított Szent Koronával. Ezután, április hatodikán bocsátják ki a székesfehérvári koronázási cikkelyeket, amelyekkel elkezdődnek „Mátyás, az igazságos” közigazgatási, bíráskodási és pénzügyi reformjai.

Még ugyanebben az évben, törvényt hozat a korona őrzéséről. Későbbi kiegészítés, hogy Visegrád legyen az őrzés helyszíne (1492), majd 1500-tól világi főurak őrzésére bízzák a jelvényeket.

Forrás: geographic.hu