A magyar szentek emléknapja

Maulbertsch: Magyar szentek - mennyezetfreskó az egri Lyceum kápolnájában
Maulbertsch: Magyar szentek - mennyezetfreskó az egri Lyceum kápolnájában

A helyi szentek kultusza, védőszentek választása sok kutató szerint a nemzeti önazonosság kialakulásának egyik fontos előzménye. Az Országalapító zsolozsmás himnusza ezt a formálódó közösséget szólítja meg:

Magyar hazánk, te jó Anya,
Fiad dicsérd ma, őt dalold,
Zengjen a himnusz dallama
Hozzá, ki mindig pártfogolt.

Szentjeink közös jellemzője - akár magyarnak születtek, akár más országokból érkeztek a Kárpát-medencébe -, hogy fontosnak tartották a földi haza sorsát, felelősséget vállaltak és áldozatokat hoztak érte. Méltó tehát, hogy november 13-án együtt ünnepeljük őket: üdvözültjeink jól vagy kevésbé ismert és névtelen seregét, valamint azokat, akik reményteli jelöltjeink a boldoggá és szentté avatásra.

Magyar szentek hódolata a Magyarok Nagyasszonya előtt. Dombormű a pécsi székesegyház bejárata felett.
Magyar szentek hódolata a Magyarok Nagyasszonya előtt. Dombormű a pécsi székesegyház bejárata felett.

A kanonizált szentek és boldogok mellett számos olyan személyt tart számon a magyar katolikus egyház, akiket pápai jóváhagyás nélkül is szentként vagy boldogként tisztelnek. Közéjük tartozik például Veszprémi Boldog Ilona, aki Szent Margit nevelője volt a veszprémi Szent Katalin domonkos apácakolostorban. Hahót nembeli Buzád domonkos szerzetes, aki 1241-ben a tatárok a pesti domonkos templomban gyilkolták meg. Az 1336-ban elhunyt Csák Móric domonkos szerzetes példamutató életével érdemelte ki, hogy a boldogok sorába kerüljön. Báthori László, akit a pálos rend tisztel boldogként, Hunyadi János hadjárataiban harcolt, majd a pálos rendbe lépve a budaszentlőrinci pálos kolostorban élt.

A közös ünnep előzménye egy régi, november 6-i megemlékezés, az egyházmegyék ereklyéinek ünnepe. A püspöki kar a magyar mindenszentek új ünnepének tartalmát 1970-ben így jelölte meg: „Eredetileg azokat a szenteket ünnepeltük, akiknek ereklyéit templomainkban tiszteljük. Az új ünnepnapon nemcsak rájuk emlékezünk, hanem mindazokra a szentekre, akiknek nincs külön ünnepük, de itt éltek magyar földön, akár a honfoglalás előtt, akár utána. Vannak köztük olyanok, akiket a népi kegyelet és emberemlékezetet meghaladó kultusz övez, de köztük vannak a hétköznapok ismeretlen hősei, a mindennapok vértanúi és Istenbe temetkezett misztikusai is. Magyar földből sarjadtak, és így különösen is számíthatunk testvéri segítségükre Isten színe előtt” (Szent Zsolozsma IV. köt.).

A XX. században élt magyar férfi boldogok.
A XX. században élt magyar férfi boldogok.

A ismeretlenek mellett ezen a napon emlékezünk többek között Szent Asztrikra és társaira, Szent Bonifácra és Boldog Sebestyénre, Szent Gellért vértanútársaira - köztük a 20. századig Esztergomban különös tisztelettel övezett Szent Beszterédre -, számos Árpád-házi boldogunkra, a török idők hitvallóira valamint sok új példaképünkre, köztük Boldog Batthyány Lászlóra és Boldog Apor Vilmos vértanú püspökre, akik számára még nem határoztak meg külön országos ünnepnapokat.

Az ismert magyar szentek és boldogok statisztikája:

Pannónia szentjei (hazatérés előtti idő): 7 fő, pl. Szent Márton és Szent Demeter
Szentek és boldogok Szent Istvántól Boldog Batthyány Strattmann Lászlóig: 49 fő.
Akiknek folyamatban van boldoggá avatásuk: 14 fő, pl. Mindszenty József, Márton Áron, Salkaházi Sára
A 19 Turul-házi szent és boldog felsorolását és vázlatos élettörténetüket önálló fejezetben ismerhetjük meg.

Eredetileg november 6-án volt az egyházmegye ereklyéinek ünnepe, majd 1984-ben a Magyar Katolikus Püspöki Kar határozott - a II. vatikáni zsinat liturgikus rendelkezései nyomán - a november 13-i ünnep bevezetéséről. Ez tulajdonképpen egy külön magyar mindenszentek-ünnep.

Orawka temploma belülről a diadalívvel
Orawka temploma belülről a diadalívvel

Budapesten, a XI. kerületben áll a Magyar Szentek temploma, amely ezen az ünnepen tartja búcsúját. A vatikáni Szent Péter-bazilika magyar kápolnájának domborművein, Krakkóban pedig az Irgalmasság Bazilikája 2004-ben Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek által felszentelt „Szentek Közössége” magyar kápolnájának mozaikképein és a ma szintén Lengyelországhoz tartozó Orawka barokk fatemplomában szinte valamennyi magyar szenttel és boldoggal találkozhatunk.

Oravka (Kisárva) a történelmi Árva vármegye északi részén, a Budapestről Krakkóba vezető főútvonal mentén található település. Fa temploma 1650-56 között épült, majd többször is megújult. A 20. század elején alakították ki mai formáját. Belső falait, mennyezetét, berendezését színpompás, fára festett képek borítják. A 17. század közepén készült keresztelő szent János életét megörökítő tizennégy nagyalakú kép mellett számunkra különösen értékes a magyar szenteket ábrázoló 55 kép.

Magyar Szentek Szoborsétány Kecskeméten
Magyar Szentek Szoborsétány Kecskeméten

Ezeken a képeken a Magyarországon született, vagy a magyarsághoz kötődő szenteket, boldogokat, hitvallókat láthatunk. Nincs még egy templom a Kárpát-medence területén, ahol a szentéletű magyarok ilyen nagyszámú festett képgalériája tárulna a látogató elé. A szentély baloldalán az Árpád-házi szent királyok, a szentélyben a velük rokonságban lévő uralkodók, a stallumokon, pedig a magyar püspök szentek találhatók. Az oltár jobb oldalán az első kép Szent István királyt ábrázolja, amint országát Szűz Mária oltalmába ajánlja. A templomot a lengyelek is magyar emlékként tartják számon, s példaértékűen gondozzák, rendben tartják. Ennek eredménye, hogy 2000-ben az Unesco is felvette a kulturális világörökség listájára.

A magyar szentek és boldogok imigyen összegyűjtött arcképcsarnoka nem csak misztikus áhítatot, hanem erőt, hitet és fenséget is sugároz felénk.... Miként az egyház minden szentjének, úgy a magyar szentek életművének is egyetemes jellegű küldetése van. Rajtuk keresztül, az ő életszentségüknek köszönhetően ebben a küldetésben maga a magyar nemzet, s az Ő példáját befogadó minden más nemzet is részesült. Népünk életereje, kitartása, haló poraiból való többszöri újjáéledése is ebből a forrásból fakad....