A magyar szentek emléknapja

Maulbertsch: Magyar szentek - mennyezetfreskó az egri Lyceum kápolnájában

Mi, magyarok a katolikus kalendárium szerint november 13-án, a magyar szentek és boldogok emléknapján ünnepeljük az összes, a régmúltban és a jelen korszakban élt tanúságtevőnket. Úgy tekintünk e napra, mint egy külön magyar mindenszentek ünnepére.

Minden nemzetnek megvannak a maguk szentjei, akik ezer szállal kötődnek az adott ország történelméhez, kultúrájához, hagyományaihoz. A helyi szentek kultusza, védőszentek választása sok kutató szerint a nemzeti önazonosság kialakulásának egyik fontos előzménye. A szentek alakjait nemcsak a hagiographia, a legenda, hanem a nemzeti lélek, a nemzeti vágyakozás és képzelet is formálja. A Kárpátok által körülölelt ősi föld számos szenttel ajándékozta meg az egyházat és a hívőket. Szentjeink közös jellemzője - akár magyarnak születtek, akár más országokból érkeztek a Kárpát-medencébe -, hogy fontosnak tartották a földi haza sorsát, felelősséget vállaltak és áldozatokat hoztak érte. Életükben és halhatatlanságukban a nemzetért éltek és küzdöttek, s ma is velünk küzdenek. Századokon át hozzájuk fohászkodtunk, balsorsban utánuk sóvárogtunk: „Hol vagy István király, Téged magyar kíván".

Kontuly Béla: Krisztus királysága és a magyar szentek Plébániatemplom, Komárom

Példájuk buzdít és nevel. Nemzetünk legnagyobb morális nevelői. Alakjukat nemzeti eszményképekké formáltuk, elválaszthatatlan kettős jellegükben: hitükben és hazafiságukban. A magyar történeti lélek eszmény típusokká, a magyar temperamentum alaptípusaivá, történeti jellemképeivé mintázta őket: a bölcs és kemény István királyt, a bátor és lovagias Lászlót, a reményetört; tragikus tiszta ifjút, Imre herceget, a tűrő és áldozatos életnői eszményét, Erzsébetet, a szelíd és szent nőiesség gyöngyszemét, Margitot. Valamennyi egy családnak, a hont alapító és szervező nagy magyar dinasztiának sarja, ami csak jobban kiemeli egyéniségük nemzeti jellegét. Nincs még egy törzs vagy család, mely annyi szentet és boldogot adott volna egyházának és hazájának, mint a magyar keresztény nemzeti királyság alapítója, a Turulház.

Akadnak közöttük olyanok, akiknek nevét szinte az egész világ jól ismeri. Közülük a sort apostoli királyunk, Szent István nyitja meg, aki a modern állam létrehozása mellett létrehozta a magyar keresztény egyházat is. Érsekséget, püspökségeket és monostorokat alapított. Keze, a Szent Jobb a mai napig fontos ereklye. Kultuszának megerősödéséhez nagyban hozzájárult, hogy hamar bekerült a szentek közé. I. László kezdeményezte az eljárás megkezdését és miután számos csoda történt, 1083. augusztus 20-án VII. Gergely pápa kanonizálta a fiatalon elhunyt fiával, Imre herceggel és a mártír Gellért püspökkel együtt.

2000. augusztus 20-án a róla elnevezett bazilika előtt I. Bertalan konstantinápolyi pátriárka bejelentette, hogy a keleti keresztények is felvették szentjeik sorába István királyt. Ez azért különleges, mert a nagy egyházszakadás óta ő az első, akit a katolikusok és az ortodoxok egyaránt tisztelnek. Királyunk kultusza a török kiűzése után még inkább megerősödött, XI. Ince pápa kultuszát az egész egyházra kiterjesztette.

Szentjeink között olyan is akadt szépszámmal, akik nemcsak számunkra fontosak, de meghatározó szerepet játszottak más európai nemzetek életében is. Szent Erzsébet Németország, Skóciai Szent Margit Skócia, Szent Piroska (Szent László leánya) a Bizánci Birodalom, Szent Kinga és Boldog Jolán pedig Lengyelország és Litvánia keresztényei számára kiemelkedő jelentőségű. Egészen párját ritkító, hogy IV. Bélának és Laszkarisz Mária görög hercegnőnek Kinga és Jolán mellett még két szentéletű lánya is volt Szent Margit és boldog Konstancia személyében. Nem is tudni hasonló uralkodói családról.

Szentjeink közülük sokan nem lettek világszerte jól ismert hősök, mégis erős népi kegyelet övezi nevüket. Hiba volna róluk, a mindennapok vértanúiról megfeledkeznünk. Méltó tehát, hogy november 13-án együtt ünnepeljük őket: üdvözültjeink jól vagy kevésbé ismert és névtelen seregét, valamint azokat, akik reményteli jelöltjeink a boldoggá és szentté avatásra.

Szentháromság szoboregyüttes Esztergomban. A lépcsőkkel kiemelt oltár-emlékmű talapzatát bronz domborművek díszítik, melyek Vajk koronázását, Pázmány Péter esztergomi érsek prédikációját és a magyar szentek Oltáriszentség előtti hódolatát ábrázolják

A magyar szentek hosszú láncolata több mint ezer éve, megszakítások nélkül folytatódik. A hazatérés előtti időszakból hét, későbbi magyar szentet ismerünk. Közülük a leghíresebb Tours-i Szent Márton, aki az akkori Római Birodalom földjén, Savariában, vagyis a mai Szombathelyen született. Nem csupán Franciaország védőszentje, de szülőföldjéé is.

A hazatérő magyarok és leszármazottaik között közel ötven szentet és boldogot találhatunk. Számuk pedig még tovább gyarapodhat, hiszen jelenleg is több kiemelkedő vértanú boldoggá avatása van folyamatban.

A magyar boldogok között olyanokat találunk, mint Sebestyén esztergomi érseket (Szent István király kortársát), Gizella bajor hercegnőt, István király feleségét, Özsébet, a pálos rend megalapítóját, Gertrúdot, Szent Erzsébet legkisebb leányát, Bátori Lászlót, a Biblia és a szentek életének magyarra fordítóját, Temesvári Pelbártot, IV. Károly királyt, Salkaházi Sárát, közel száz zsidó megmentőjét, báró Apor Vilmost vagy Romzsa Tódor munkácsi vértanúpüspököt. Az elmúlt évtized során avatták boldoggá Bogdánffy Szilárd és Scheffler János püspököt, Sándor István szalézi és Brenner János ciszterci szerzetest.

Magyar szentek hódolata a Magyarok Nagyasszonya előtt. Dombormű a pécsi székesegyház bejárata felett.

A kanonizált szentek és boldogok mellett számos olyan személyt tart számon a magyar katolikus egyház, akiket pápai jóváhagyás nélkül is szentként vagy boldogként tisztelnek. Közéjük tartozik például Magyar Boldog Ilona, a veszprémi Szent Katalin domonkos apáca kolostor elöljárója, aki Szent Margit első nevelője volt. Élete során számos csoda történt, testén megjelentek a stigmák, vagy például ima közben a levegőbe emelkedett. A legendák szerint halálakor személyesen Jézus és más szentek mentek el a lelkéért. Holtteste csodás módon épen maradt a koporsóban, viszont Veszprém török ostromakor a templommal együtt a tűz martalékává vált. Hahót nembeli Buzád domonkos szerzetes, akit 1241-ben a tatárok a pesti domonkos templomban gyilkoltak meg. Az 1336-ban elhunyt Csák Móric domonkos szerzetes példamutató életével érdemelte ki, hogy a boldogok sorába kerüljön.

Boldog Ilona a veszprémi Szent Mihály-bazilika üvegablakán

A magyar szentek közös ünnepének előzménye egy régi, november 6-i megemlékezés, az egyházmegyék ereklyéinek ünnepe. A püspöki kar a magyar mindenszentek új ünnepének tartalmát 1970-ben így jelölte meg: „Eredetileg azokat a szenteket ünnepeltük, akiknek ereklyéit templomainkban tiszteljük. Az új ünnepnapon nemcsak rájuk emlékezünk, hanem mindazokra a szentekre, akiknek nincs külön ünnepük, de itt éltek magyar földön, akár a honfoglalás előtt, akár utána. Vannak köztük olyanok, akiket a népi kegyelet és emberemlékezetet meghaladó kultusz övez, de köztük vannak a hétköznapok ismeretlen hősei, a mindennapok vértanúi és Istenbe temetkezett misztikusai is. Magyar földből sarjadtak, és így különösen is számíthatunk testvéri segítségükre Isten színe előtt” (Szent Zsolozsma IV. köt.). 1984-ben a Magyar Katolikus Püspöki Kar határozott - a II. vatikáni zsinat liturgikus rendelkezései nyomán - a november 13-i ünnep bevezetéséről.

A ismeretlenek mellett ezen a napon emlékezünk többek között Szent Asztrikra és társaira, Szent Bonifácra és Boldog Sebestyénre, Szent Gellért vértanútársaira - köztük a 20. századig Esztergomban különös tisztelettel övezett Szent Beszterédre -, számos Árpád-házi boldogunkra, a török idők hitvallóira, valamint sok új példaképünkre, köztük Boldog Batthyány Lászlóra és Boldog Apor Vilmos vértanú püspökre, akik számára még nem határoztak meg külön országos ünnepnapokat.

Az ismert magyar szentek és boldogok statisztikája:

A XX. században élt magyar férfi boldogok.

Pannónia szentjei (hazatérés előtti idő): 7 fő, pl. Szent Márton és Szent Demeter
Szentek és boldogok Szent Istvántól Boldog Batthyány Strattmann Lászlóig: 49 fő.
Akiknek folyamatban van boldoggá avatásuk: 14 fő, pl. Mindszenty József hercegprímás, Márton Áron, Salkaházi Sára

A 19 Turul-házi szent és boldog felsorolását és vázlatos élettörténetüket önálló fejezetben ismerhetjük meg.

Budapesten, a XI. kerületben áll a Magyar Szentek temploma, amely ezen az ünnepen tartja búcsúját. A vatikáni Szent Péter-bazilika magyar kápolnájának domborművein, Krakkóban pedig az Irgalmasság Bazilikája 2004-ben Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek által felszentelt „Szentek Közössége” magyar kápolnájának mozaikképein és a ma szintén Lengyelországhoz tartozó Orawka barokk fatemplomában szinte valamennyi magyar szenttel és boldoggal találkozhatunk.

Oravka (Kisárva) a történelmi Árva vármegye északi részén, a Budapestről Krakkóba vezető főútvonal mentén található település. Fa temploma 1650-56 között épült, majd többször is megújult. A 20. század elején alakították ki mai formáját. Belső falait, mennyezetét, berendezését színpompás, fára festett képek borítják. A 17. század közepén készült keresztelő szent János életét megörökítő tizennégy nagyalakú kép mellett számunkra különösen értékes a magyar szenteket ábrázoló 55 kép.

Orawka temploma belülről a diadalívvel

Ezeken a képeken a Magyarországon született, vagy a magyarsághoz kötődő szenteket, boldogokat, hitvallókat láthatunk. Nincs még egy templom a Kárpát-medence területén, ahol a szentéletű magyarok ilyen nagyszámú festett képgalériája tárulna a látogató elé. A szentély baloldalán az Árpád-házi szent királyok, a szentélyben a velük rokonságban lévő uralkodók, a stallumokon, pedig a magyar püspök szentek találhatók. Az oltár jobb oldalán az első kép Szent István királyt ábrázolja, amint országát Szűz Mária oltalmába ajánlja. A templomot a lengyelek is magyar emlékként tartják számon, s példaértékűen gondozzák, rendben tartják. Ennek eredménye, hogy 2000-ben az Unesco is felvette a kulturális világörökség listájára.

A magyar szentek és boldogok imigyen összegyűjtött arcképcsarnoka nem csak misztikus áhítatot, hanem erőt, hitet és fenséget is sugároz felénk.... Miként az egyház minden szentjének, úgy a magyar szentek életművének is egyetemes jellegű küldetése van. Rajtuk keresztül, az ő életszentségüknek köszönhetően ebben a küldetésben maga a magyar nemzet, s az Ő példáját befogadó minden más nemzet is részesült. Népünk életereje, kitartása, haló poraiból való többszöri újjáéledése is ebből a forrásból fakad....