- Nyitóoldal
- Kalendárium
- Márciusi jeles napok
- Kossuth Lajos
Kossuth Lajos
„Mindent a népért, mindent a néppel együtt, semmit a népről a nép feje felett. Ez a demokrácia."
„Az eltiport nemzet újjászületik, de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás."
„Ha a kisebb nemzetek a nagyhatalmak általi elnyeletéstől meg nem óvhatnak, Európában nem lesz szabadság, nem lesz nyugalom, csak nagyravágyási, túlsúlyra törekvési vetélkedések lesznek egyfelől, másfelől örökös konspirációk."
„Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni."
„Soha le nem mondani, soha el nem csüggedni, ha kell mindig újra kezdeni!"
„Vegyenek el mindent, csak szabad sajtót adjanak, s nemzetem szabadsága, boldogsága fölött kétségbe nem esem."
„Csak az képes hatalmasan hatni, ki saját korának embere (...) "
„A múlt a jövendő tükre.“
Nincs ember, ki a szabadságot nem szeretné, de az igasságos ember mindenkit szabadnak kiván, az igasságtalan csak önmagát.
„Európa szerte csak a koldus adómentes, minálunk az úr.“
„Nálunk nincs ügy, amely a nemzeté volna, nálunk a legszentebb ügy is csak pártügy lehet.“
„…a hatalmat csak a szabadság rovására lehet összpontosítani.“
„A haza örök, s nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz."
„Legyen hű a nemzet önmagához; még mindent meg lehet menteni. Veszve csak azon nemzet lehet, a mely lemondott önmagáról."
„...úgy látszik, hogy a magyarnak hiába írták a történelmet. Nem okul semmin. Még csak saját kárán sem."
Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. - Torino, 1894. március 20.) államférfi, az 1848- 49-es szabadságharc vezéralakja, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
A birtoktalan köznemesi családból származó Kossuth Lajos édesapja példáját követte, amikor eperjesi és sárospataki főiskolákon folytatott jogi tanulmányait befejezve, 1823-ban Pesten tett ügyvédi vizsgát. Ezután nyolc esztendeig Zemplén vármegyében működött ügyvédként. 1832 végén egy főúr helyetteseként részt vett a pozsonyi országgyűlésen. Ott szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat, melyben a reformellenzék céljait népszerűsítette. A kéziratos hírlapot a cenzúra megkerülésével litografikus úton sokszorosították. A négy esztendő alatt 344 száma látott napvilágot.
Az Országgyűlési Tudósítások sikerén felbuzdulva 1836-1837-ben a megyegyűlésekről tudósított Törvényhatósági Tudósítások címmel. A család Pestre költözött és az ekkor már 19 éves Zsuzsanna és édesapja is segítette bátyja munkáját. A lap fórumot biztosított a megyei ellenzéki politizálásnak. A kormány ezt nem nézte jó szemmel. A lapot betiltották, Kossuthot pedig hűtlenség vádjával négy évi fogságra ítélték. A börtönéveket Kossuth igen tevékenyen töltötte. Olyan kiválóan megtanult angolul, hogy később a száműzetésben ragyogó angol szónoklatok megtartására is képes volt.
Fogságából 1840-ben amnesztiával szabadult és a következő év januárjában már a Pesti Hírlap szerkesztője lett. 1844-ig ennek oldalain hirdette a feudális kötöttségek felszámolásának a szabadságjogok kiterjesztésének, az ország nagyobb önállóságának szükségességét. Programját a nép és a nép érdekegyesítése révén tartotta megvalósíthatónak.
1841-ben Landerer Lajos nyomdatulajdonos megbízásából a kormányzat teljes helyeslésével meg indította el a liberális szellemű Pesti Hírlapot. Landerer egy jól eladható lapot akart, a kormányzat pedig Kossuth Lajost kívánta ily módon féken tartani. Landerer számítása fényesen beigazolódott, a hetente háromszor megjelenő újságnak hamarosan 5000 előfizetője lett. A kormányzatnak azonban csalódnia kellett. Kossuth vezércikkei által óhatatlanul is az ellenzék egyik vezetőjévé vált. A konzervatív liberalizmust képviselő Széchenyi élesen bírálta Kossuthot a Kelet Népe című írásában. Ezzel kezdődött el az 1848-ig húzódó szenvedélyes vitájuk. Abban ugyan egyetértettek, hogy a nemzet felemelkedéséhez elsősorban társadalmi és gazdasági változásokra van szükség, Széchenyi túl merésznek és elsietettnek tartotta Kossuth álláspontját.
Az 1840-es években erőfeszítéseket tett hazánk gazdasági függetlenségének előmozdítására. Megszervezte az első hazai Iparmű kiállítást, kezdeményezte a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság megalakítását, a magyar áruk védelmére a Védegyletet.
Az 1847-es országgyűlésen már Pest vármegye követeként volt jelen és a reformokat követelők élére állt. 1848 tavaszán kiemelkedő szerepet játszott a kirobbant forradalom vívmányainak törvényesítésében. Öntudatos evangélikusként is szorgalmazta a protestáns felekezetek és a katolikus egyház jogi egyenlőségének kimondását. A Batthyány Lajos vezetésével megalakult első független magyar kormányban pénzügyminiszteri tárcát kapott.
Mint pénzügyminiszter előbb kamatos kincstári utalvány kibocsátásával próbálta stabilizálni az ország pénzügyi helyzetét, majd az udvar tiltakozása ellenére önálló bankjegyet bocsátott ki. A pénzek a Kossuth-bankó elnevezést kapták.
A következő hónapokban mindent elkövetett az elért eredmények megóvásáért. Lángoló hangvételű szónoklataival mozgósította a lakosságot a szülőföld megvédelmezésére. 1848 őszétől az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként nagyrészt ő irányította az új haderő szervezését és a legfontosabb ügyek intézését. Óriási népszerűségét jól jellemzi, hogy amikor 1849 januárjának elején az osztrák csapatok elől menekülő országgyűléssel megérkezett Debrecenbe, a városkapu őre Kossuth neve mellé a foglalkozását jelölő helyre ezt írta a nyilvántartásba: „A magyarok Mózese".
1849. április 14-én az ő kezdeményezésére mondta ki Debrecenben az országgyűlés a Habsburg-ház trónfosztását. Ekkor ideiglenes államfőként az ország kormányzó elnökévé választották. Ennek az elhamarkodott lépésnek komoly következményei lettek. Görgey Artúr tábornok továbbra is a lemondatott V. Ferdinándot tartotta az ő és hadserege királyának. Széchenyi szintén helytelenítette a Habsburg- ház trónfosztását. Mindezek ellenére Kossuth Lajos szerepe elvitathatatlan jelentőségű a magyar szabadságharcban.
Heroikus erőfeszítései ellenére az osztrák kérésre érkező 200 ezer főnyi orosz hadsereg leverte a magyar szabadságharcot. A világosi fegyverletétel előtt két nappal Kossuth lemondott magas hivataláról, és a várható megtorlás elől több ezer társával együtt török földre menekült. Ezzel megkezdődött négy és fél évtizedes számkivetettsége. 1851-52-ben Angliába és az Amerikai Egyesült Államokba utazott és hibátlan angol nyelvtudással, csodálatos szónoki képességével igyekezett megnyerni Magyarország számára a közvélemény rokonszenvét. Második külföldiként beszélt a washingtoni Kongresszusban is, és itt Amerikában lépett be a szabadkőművesek társaságába Cincinnatiben. Több mint ötszáz angliai és amerikai beszédében arról akarta meggyőzni ezen nagyhatalmakat, hogy az európai népek szabadságvágyának fellángolásában ne engedjék meg a konzervatív hatalmak intervencióját. Több éves angliai tartózkodás után 1861-ben Olaszországba, Torinóba költözött családjával.
Élete végéig élénk figyelemmel kísérte a hazai eseményeket. Lassan érlelődött meg benne egy Duna-konföderációs terv, amelyet az Allenza milánói lap tett közzé. Véleménye szerint a Duna-táján élő kis népek, külön-külön védtelenek és csak szövetségben lehetnének gazdagok és nagyok, a mintegy 30 milliónyi lakossal. Magyarország, Horvátország, Szerbia, és a román fejedelemségek konföderációját javasolta. Az egész megformálása Kossuth érdeme volt, de a szellemi tervben szerb, román, lengyel, magyar hazafiak is részt vettek, mint pl. Klapka György. A terv kivitelezésére azonban a feltételek nem voltak érettek.
1867 tavaszán Kossuth több hazaküldött és közzétett írásában erőteljesen tiltakozott a kiegyezés ellen. Látnoki erővel ecsetelte Magyarország várható sorsának alakulását. Szerinte Magyarország a kiegyezéssel lemond állami önállósága legfontosabb elemeiről. A védelmi közösség olyan nemzetközi viszályokba és háborúkba sodorhatja az országot, amely saját érdekeivel és a szomszéd nemzetek iránti, az ország léte szempontjából oly fontos barátságos viszonnyal ellentétben áll. „A kiegyezés a magyar elem konzervatív, reakcionárius és színleg liberális részének az osztrák-németek szabadságot utáló részével jelenti a szövetkezését, a többi nemzetiségek és népfajok elnyomására." - mondotta Kossuth. Deákról így vallott „Ő azon hittel halt meg, hogy hazánknak jövendőt biztosított. Ily hittel halni meg, nagy áldás. - Én azon aggodalommal halok meg, hogy a mit Deák tiszta lélekkel, de szörnyen tévedve alkotott, egy örvény, melybe e nemzet bele vész." Én „ez örvényből nem látok szabadulást. Mert eltiport nemzet újjá születhetik, de öngyilkos nemzetre nincs feltámadás. Nekem ez látszik kimérve osztályrészemül." Máig tart a vita, törvényszerű volt-e Kossuth igazsága?
A 13 aradi vértanú szobrának leleplezésekor Turinban elhangzó Kossuth beszédet itt olvashatjuk.
Kossuth Lajos, a magyar szabadságharc vezéralakja 1894. március 20-án este 11 órakor Torinóban hunyt el. Nem hagyott maga után sem személyes jellegű, sem politikai végrendeletet, amelyben rendelkezett volna végső nyughelyéről, vagy temetéséről, de azt mindenki tudta, hogy a nemzet nagy halottját hazai földben kell méltón eltemetni. Temetéséről itt olvashatunk.
Emlékezete
Városok és községek hosszú sora díszpolgárrá választotta; ez a folyamat azután kezdődött, hogy magyar állampolgárságát elvesztette.
Nevét minden magyarországi településen viseli utca vagy tér, szobrai szinte megszámlálhatatlanok Magyarországon, de külföldön is több Kossuth-szobor őrzi emlékét. Marosvásárhelyen 1899-ben állították fel Kossuth Lajos három méter magas bronz emlékművét. Ezt, másik két híres történelmi személyiség (Bem és Rákóczi Ferenc) szobrával együtt egyetlen éjszaka alatt a románok 1919. április elején szervezett akció keretében ledöntötték. A Kossuth-szobor hű mását 2001 októberében egykori alkotója, Köllő Miklós szülőfalujában, Gyergyócsomafalván állították fel. Amerikában Iowa állam legnagyobb területű - a mintegy Nógrádnyi - megyéjét róla nevezték el. A megye székhelyén, Algonában a Kossuth szobrot a megyegyűlés épülete előtt a megye megalapításának 150. évfordulójára 2001-ben állíttatta fel Kossuth megye Történelmi Társasága. Kossuth Lajosról hidakat, Amerikában két kisvárost, Vajdaságban falut is neveztek el. Miután elveszítette magyar állampolgárságát, tiltakozásul több magyar város is díszpolgárává, sőt Diósjenő tiszteletbeli bírájává választotta. A nevét és emlékét őrző Kossuth-nóta másfél százada az egyik legnépszerűbb magyarországi induló, 1949 óta a Magyar Rádió első műsora a Kossuth Rádió nevet viseli, szünetjele is évtizedeken át a Kossuth-nóta volt.
Zárszóként álljon itt Kossuth egyik örök érvényű gondolata:
„Ne civakodjunk a fölött, hogy mik voltunk, egyesüljünk arra, amit tennünk kell! Hogy milyen lesz a jövőnk, csak tőlünk függ, csak akarjunk! Egymás kezét megfogni jó, elereszteni átok! Egymásra boruló kezek tartják fenn a világot! Az én korosztályom elindult a temető felé, csak a napot, órát nem tudjuk, hogy ki-ki mikor ér oda! Mindenki hagyjon valami örököt maga után, lehet, hogy ha még ma nem is, de egyszer még érték marad."