Kisfaludy Károly


„Szülőföldem szép határa!
Meglátlak-e valahára?
Ahol állok, ahol megyek,
Mindenkor csak feléd nézek."

„Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek,
Nemzet nagylétünk nagy temetője, Mohács!"

„Él magyar, áll Buda még! a mult csak példa legyen most.
S égve honért bizton nézzen előre szemünk.
És te virulj, gyásztér! a béke malasztos ölében,
Nemzeti nagylétünk hajdani sírja, Mohács!"

„Az élet hosszú a szerencsétlennek, rövid a boldognak, játékszín az okosnak, álom a szerelmesnek, mámor a könnyelműnek, pusztaság a szegénynek, örömház a gazdagnak."

„Az igazság oltárához,
A bölcsesség thronusához
Lépésim siettetém,
A szerencse változásit,
A világ hiu szokásit,
Mosolyogva megvetém.

Gyülölvén a különbséget,
Széles e föld tyrannját:
Csak magát az egyességet
S a jótevő békességet,
Mint éltünk legszebb javát."

„Sok haza-puffogatás, ok semmi, de szörnyü magyarság,
Bundás indulatok: oh be tatári müv ez!"

„Ki a halálban életet keres, az félni megszűnt,
annak nem árthat a világ hatalma."

„Ha az embert egy baj éri, a többi sincs messze."

Legszebb verseiből:

Kisfaludy Károly (Tét, 1778. február 5. - Pest, 1830. november 21.) Író, költő, szerkesztő, a romantika első nemzedékének irodalomszervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója. Saját korában festőként is ismerték.

Jó módú és művelt középnemesi családból származott. Kisfaludy Mihály győri szolgabíró és Sándorffy Anna nyolcadik gyermekeként született 1778. február 5-én a Győr megyei Téten. Legidősebb bátyja, Kisfaludy Sándor („Himfy-dalok") szintén költőként ismert. Anyja a szülés következtében másnap meghalt, és a fiú később tíz évvel idősebb testvérnénje, kisbarnaki Farkas Gáborné Kisfaludy Teréz gondozása alá került, akihez állandó szeretettel és hálával fordult.

Tengeri vész
Tengeri vész

Élete első fele a sikertelenségek sorozata: iskolája, katonai karrierje, festőművészi pályája mind félbeszakadt. 1799-ben Győrbe ment a bencések gimnáziumába, ahol eleinte szorgalmasan tanult, de csakhamar elhanyagolta a tanulást, és a heves, dacos fiú egyszer az őt dorgáló tanára elé dobta tintatartóját. Fegyelmezetlen magatartása miatt ki kellett maradnia az iskolából. A szigorú apa kivette az iskolából, és a Győrött éppen megnyílt katonai nevelőintézetbe adta.

Három testvéréhez hasonlóan ő is hadi pályára lépett. Részt vett a Napóleon-ellenes háborúkban, részese volt a Caldierónál kivívott győzelemnek. Főhadnagyként hagyta ott a császári hadsereget 1811-ben - apja ekkor kitagadta. Bécsben festészetet tanult, de kimaradt a művészeti akadémiáról. Helyette színházi előadásokra járt, s megismerkedett a kor romantikus képzőművészeti irányzatával.

emlékműve Téten, egykori szülőháza előtt
emlékműve Téten, egykori szülőháza előtt

1817 tavaszán telepedett le Pesten. Sorra jelentek meg művei: versek, elbeszélések, tanulmányok, kritikák. 1819 májusában mindent elsöprő sikerrel mutatták be Pesten A tatárok Magyarországon című művét. A mű elsöpörte a főváros lakóiban az álmos, tunya közönyt, megelégedettséget, egyúttal az elnémetesedett fővárosban felkeltette a szenvedélyes hazaszeretet érzéseit. Egyúttal megváltoztatta az addig lenézett nemesember rossz hírét, aki nem átallotta többre becsülni az ecsetet a kardnál. A sikertől megmámorosodott Kisfaludy aztán négy nap alatt új drámát írt, amelyet az egykori újságok szerint szintén „kimondhatatlan elragadtatással” fogadtak. Ezután már történelmi tragédiái és társadalmi vígjátékai a vidéki és a fővárosi színházak kedvelt darabjai voltak. Mai napig népszerűek és játszottak vígjátékai: A kérők, Csalódások, A pártütők, Három egyszerre. 1821 végén megalapította gyorsan népszerűvé vált, irodalmi almanach-ját, az Aurórát, melyben Kazinczy Ferenc, Katona József, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, a fiatal Bajza József és Toldy Ferenc írásai jelentek meg. Ebben adta ki egyik legismertebb népies versét „Szülőföldem szép határa" címmel, melyet Siklós Albert zenésített meg. Sokat idézett hazafias költeménye a Mohács vers, melyből Kodály Zoltán készített vegyeskari művet.

1826-tól Kisfaludy Károly az irodalmi élet vezérévé vált, a köré szerveződött fiatal írókat tanította, bírálta műveiket, vitatkozott velük, a kritika megbecsülésére és felhasználására biztatta őket. Legnevesebb tanítványa Vörösmarty Mihály volt. Kettőjük közös emléktábláját helyezték el a Budapesten a Váci utca 19 számú ház falán. Itt halt meg Kisfaludy Károly 1830. november 21-én tüdőbajban.

Kisfaludy Károly halála után kiadott munkái jövedelméből szobrot állítottak a Múzeumkertben, az Akadémián és a győri Sétatéren. A fennmaradó összegből alapították meg a Kisfaludy Társaságot (1836), amely 1841-től az irodalmi ízlés fejlesztésével és a hazai szépirodalom művelésével foglalkozott.

Sírja a Kerepesi temetőben
Sírja a Kerepesi temetőben

Kisfaludy Károly, a sikeres költő, drámaíró és festő érdeme, hogy a romantika meglehetős korán jelentkezett a magyar festészetben. Tájképeinek - mint pl. az itt bemutatott, az 1820-as években készült Tengeri vész című alkotásának - kedvelt motívuma a vihar, a természeti elemek tombolása: a művésznek módja nyílt a sötét és világos, a mozgalmas és nyugodalmas ellentétpárjainak drámai összecsapását érzékeltetni. Bár Kisfaludy rövid ideig a bécsi akadémián is tanult, sőt Itáliában is működött, intenzív irodalmi tevékenysége miatt nem szánt nagyobb figyelmet festői eszközei alaposabb kiművelésére. Ezért szenvedélyes hangulatú képein, rajzain mindvégig bizonyos naivitás érződik.

Forrás: tet.hu és berze-nagy.sulinet.hu.