Kisfaludy Károly


„Szülőföldem szép határa!
Meglátlak-e valahára?
Ahol állok, ahol megyek,
Mindenkor csak feléd nézek."

„Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek,
Nemzet nagylétünk nagy temetője, Mohács!"

„Él magyar, áll Buda még! a mult csak példa legyen most.
S égve honért bizton nézzen előre szemünk.
És te virulj, gyásztér! a béke malasztos ölében,
Nemzeti nagylétünk hajdani sírja, Mohács!"

„Az élet hosszú a szerencsétlennek, rövid a boldognak, játékszín az okosnak, álom a szerelmesnek, mámor a könnyelműnek, pusztaság a szegénynek, örömház a gazdagnak."

„Az igazság oltárához,
A bölcsesség thronusához
Lépésim siettetém,
A szerencse változásit,
A világ hiu szokásit,
Mosolyogva megvetém.

Gyülölvén a különbséget,
Széles e föld tyrannját:
Csak magát az egyességet
S a jótevő békességet,
Mint éltünk legszebb javát."

„Sok haza-puffogatás, ok semmi, de szörnyü magyarság,
Bundás indulatok: oh be tatári müv ez!"

„Ki a halálban életet keres, az félni megszűnt,
annak nem árthat a világ hatalma."

„Ha az embert egy baj éri, a többi sincs messze."

Legszebb verseiből:

Kisfaludy Károly (Tét, 1778. február 5. - Pest, 1830. november 21.) Író, költő, szerkesztő, a romantika első nemzedékének irodalomszervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója. Saját korában festőként is ismerték.

Jó módú és művelt középnemesi családból származott. Kisfaludy Mihály győri szolgabíró és Sándorffy Anna nyolcadik gyermekeként született 1778. február 5-én a Győr megyei Téten. Legidősebb bátyja, Kisfaludy Sándor („Himfy-dalok") szintén költőként ismert. Anyja a szülés következtében másnap meghalt, és a fiú később tíz évvel idősebb testvérnénje, kisbarnaki Farkas Gáborné Kisfaludy Teréz gondozása alá került, akihez állandó szeretettel és hálával fordult.

Éjjeli szélvész című festménye
Éjjeli szélvész című festménye

Élete első fele a sikertelenségek sorozata: iskolája, katonai karrierje, festőművészi pályája mind félbeszakadt. 1799-ben Győrbe ment a bencések gimnáziumába, ahol eleinte szorgalmasan tanult, de csakhamar elhanyagolta a tanulást, és a heves, dacos fiú egyszer az őt dorgáló tanára elé dobta tintatartóját. Fegyelmezetlen magatartása miatt ki kellett maradnia az iskolából. A szigorú apa kivette az iskolából, és a Győrött éppen megnyílt katonai nevelőintézetbe adta.

Három testvéréhez hasonlóan ő is hadi pályára lépett. Részt vett a Napóleon-ellenes háborúkban, részese volt a Caldierónál kivívott győzelemnek. Főhadnagyként hagyta ott a császári hadsereget 1811-ben - apja ekkor kitagadta. Bécsben festészetet tanult, de kimaradt a művészeti akadémiáról. Helyette színházi előadásokra járt, s megismerkedett a kor romantikus képzőművészeti irányzatával.

1817 tavaszán telepedett le Pesten. Sorra jelentek meg művei: versek, elbeszélések, tanulmányok, kritikák. 1819 májusában mindent elsöprő sikerrel mutatták be Pesten A tatárok Magyarországon című művét. A mű elsöpörte a főváros lakóiban az álmos, tunya közönyt, megelégedettséget, egyúttal az elnémetesedett fővárosban felkeltette a szenvedélyes hazaszeretet érzéseit. Egyúttal megváltoztatta az addig lenézett nemesember rossz hírét, aki nem átallotta többre becsülni az ecsetet a kardnál.

Emlékműve Téten, egykori szülőháza előtt
Emlékműve Téten, egykori szülőháza előtt

A sikertől megmámorosodott Kisfaludy aztán négy nap alatt új drámát írt, amelyet az egykori újságok szerint szintén „kimondhatatlan elragadtatással” fogadtak. Ezután már történelmi tragédiái és társadalmi vígjátékai a vidéki és a fővárosi színházak kedvelt darabjai voltak. Mai napig népszerűek és játszottak vígjátékai: A kérők, Csalódások, A pártütők, Három egyszerre. 1821 végén megalapította gyorsan népszerűvé vált, irodalmi almanach-ját, az Aurórát, melyben Kazinczy Ferenc, Katona József, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, a fiatal Bajza József és Toldy Ferenc írásai jelentek meg. Ebben adta ki egyik legismertebb népies versét „Szülőföldem szép határa" címmel, melyet Siklós Albert zenésített meg. Sokat idézett hazafias költeménye a Mohács vers, melyből Kodály Zoltán készített vegyeskari művet.

1826-tól Kisfaludy Károly az irodalmi élet vezérévé vált, a köré szerveződött fiatal írókat tanította, bírálta műveiket, vitatkozott velük, a kritika megbecsülésére és felhasználására biztatta őket. Legnevesebb tanítványa Vörösmarty Mihály volt. Kettőjük közös emléktábláját helyezték el a Budapesten a Váci utca 19 számú ház falán. Itt halt meg Kisfaludy Károly 1830. november 21-én tüdőbajban. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomba.

„Kisfaludyt ne keresd e keskeny sírban, ó honfi,
S a rövid élet után holtnak örökre ne véld:
Itt csak elomlandó tetemét jelelék ki baráti
Fen van időt múló szelleme műveiben.”
(Vörösmarty Mihály: Kisfaludy Károly sírjára)

Sírja a Kerepesi temetőben
Sírja a Kerepesi temetőben

Kisfaludy Károly halála után kiadott munkái jövedelméből szobrot állítottak a Múzeumkertben, az Akadémián és a győri Sétatéren. A fennmaradó összegből alapították meg a Kisfaludy Társaságot (1836), amely 1841-től az irodalmi ízlés fejlesztésével és a hazai szépirodalom művelésével foglalkozott.

Kisfaludy Károly, a sikeres költő, drámaíró és festő érdeme, hogy a romantika meglehetős korán jelentkezett a magyar festészetben. Tájképeinek - mint pl. az itt bemutatott, az 1820-as években készült Tengeri vész című alkotásának - kedvelt motívuma a vihar, a természeti elemek tombolása: a művésznek módja nyílt a sötét és világos, a mozgalmas és nyugodalmas ellentétpárjainak drámai összecsapását érzékeltetni. Bár Kisfaludy rövid ideig a bécsi akadémián is tanult, sőt Itáliában is működött, intenzív irodalmi tevékenysége miatt nem szánt nagyobb figyelmet festői eszközei alaposabb kiművelésére. Ezért szenvedélyes hangulatú képein, rajzain mindvégig bizonyos naivitás érződik.

Forrás: tet.hu és berze-nagy.sulinet.hu.