II. Mátyás magyar király

II. Mátyás magyar király egykorú metszetről<br/> Az első ismert kép, amelyen Szt. István koronájával és palástjával ábrázolja a király.
II. Mátyás magyar király egykorú metszetről
Az első ismert kép, amelyen Szt. István koronájával és palástjával ábrázolja a király.

Mátyás osztrák főherceg Mathias von Österreich, (Bécs, 1557. február 24. - Bécs, 1619. március 20.), a Habsburg-ház osztrák ágából származó főherceg, 1608-tól II. Mátyás néven Magyarország királya, 1611-től (I). Mátyás néven Csehország királya, 1612-től pedig (I.) Mátyás néven német-római császár.

II. Miksa császár (német-római császár és cseh király) és Habsburg Mária spanyol infánsnő (1528-1603) ötödik gyermekeként 1557. február 24-én született Bécsben. Ő volt a család harmadik fiú gyermeke. Harmadikként pedig ebben a korban is nehéz volt hatalomra kerülni, márpedig Mátyás ezt nagyon szerette volna.

1577-ben, a németalföldi felkelés idején átvette a helytartóságot, azonban tényleges hatalmat nem tudott szerezni. Végül 1581-ben teljes kudarcot vallott, Orániai Vilmos hívei kerekedtek felül, így el kellett hagynia Németalföldet.

Linzben telepedett le, majd 1593-ban Alsó- és Felső-Ausztria helytartója lett. A protestánsokkal szemben erélyesen lépett fel, ebben Melchior Khlesl bíboros volt a fő támogatója és mindenható tanácsadója. A tizenöt éves háborúban a magyarországi keresztény hadak fővezére lett, ám sem katonai, sem politikai sikereket nem tudott elérni. Ekkor már teljesen megromlott a viszonya császári bátyjával, az üldözési mániában szenvedő Rudolffal.

1606-ra a törökökkel vívott háború és a Bocskai-felkelés a szakadék szélére juttatta a birodalmat. Mátyás úgy igyekezett megszilárdítani birodalma külső és belső helyzetét, hogy mind a törökkel, mind pedig Bethlen Gáborral békét kötött. Így jött létre a Bocskai-felkelést lezáró bécsi béke és a tizenötéves háborút befejező zsitvatoroki béke. Ez utóbbi érdekessége, hogy a török és latin fordítások bizonyos részletekben nem egyeznek. Vannak olyan vélemények, hogy ez nem hibás fordításból, hanem az egységes szöveg körüli megegyezés képtelenségéből, szándékos ferdítésből adódik a békeegyezmény megkötése érdekében. Emiatt mindkét fordítás hitelesnek tekinthető, de egyiket sem szignálta a szemben álló oldal delegációja.

II. Rudolf Prága mellett átadja a magyar koronát Mátyásnak
II. Rudolf Prága mellett átadja a magyar koronát Mátyásnak

1608-ban az osztrák, a morva és a magyar rendek nyílt katonai fenyegetéssel arra kényszerítették I. Rudolf magyar királyt (II. Rudolf néven német-római császár és cseh király), hogy mondjon le Ausztria, Magyarország és Morvaország trónjáról öccse, Mátyás főherceg javára. Mátyás azt szerette volna, ha a magyar rendek minden további vita nélkül királlyá koronázzák őt. A rendekhez intézett előterjesztésében is így kérte, nem pedig királlyá választását. A választás kifejezést ugyanúgy kerülte, mint apja és nagyapja, mikor utódaik megkoronázását sürgették. Végül az országgyűlés választotta királlyá, a rendek pedig kihasználták helyzeti előnyüket. Így Mátyás szentesíteni kényszerült a szabad vallásgyakorlatot, az országgyűlés és a nádori tisztség reformját, a jobbágyköltözést pedig a vármegyék hatáskörébe helyezte. Megerősítette az annak idején Bocskai Istvánnal kötött bécsi békét és garantálta a hajdúk privilégiumait. Ez év november 19-én Pozsonyban, a Szent Márton templomban Forgách Ferenc prímás és báró Illésházy István nádor fényes külsőségek között megkoronázta. 1611-ben a cseh tróntól is sikerült megfosztania császári bátyját, majd annak halála után, 1612. júniusában német-római császárrá választotta a frankfurti gyűlés és meg is koronázta.

Hosszú viszálykodása Rudolffal teljesen kimerítette, egyre több betegséggel kínlódott, így Mátyás elvárásai szerint Khlesl kormányzott helyette. 1612-ben az Erdély megszerzésére irányuló törekvése meghiúsult, majd Báthori Gábort támogatta Bethlen Gáborral szemben. A külpolitikai helyzetet a béke meghosszabbításáról a törökökkel megkötött 1615. évi bécsi szerződés, valamint a Bethlen Gáborral megkötött nagyszombati béke stabilizálta. Gyermeke nem volt, utódjául unokaöccsét, Ferdinándot jelölte meg, és hozzájárult ahhoz, hogy 1617-ben cseh, majd 1618-ban magyar királlyá válasszák. Ferdinánd azonban összejátszott Mátyás öccsével, Miksával, megfosztották hatalmától, Khleslt pedig elfogatták. Testben és lélekben megtörve halt meg, a bécsi kapucinusok kriptájában temették el.

A felső képen II. Mátyást egykorú metszetről láthatjuk. Szalay és Baróti mondja „A Magyar Nemzet története" című könyvükben: „Tudtunkkal az első kép, amelyen Szt. István koronájával és palástjával van ábrázolva a király. Régibb királyaink arczképein sem a korona, sem a palást nem található."

Forrás: mult-kor.hu, wikipedia.org, mek.niif.hu