- Nyitóoldal
- Kalendárium
- Júniusi jeles napok
- Hauszmann Alajos
Hauszmann Alajos
„… tanuljunk a régin, keressük az újat, tartsuk ébren érzékeinket a maradandó becscsel bíró hazai emlékeink irányában, ezekből fejlesszük tovább építészetünket, de fogadjuk nyílt szemmel az újból azt, ami jó.”
„Mátyás megnyitotta a budai Vár kapuit az olasz reneszánsz előtt, most viszont eljött az idő, hogy a Budavári Királyi Palota a magyar reneszánsz kezdetét jelezze.”
„Törekvésünk az, hogy e büszke vár ... a magyar szent koronához méltó alakban nemzetünknek a trónhoz való ragaszkodásával együtt, egyszersmind hirdetője legyen a magyar kultúrának és művészetnek. "
Hauszmann Alajos (Buda, 1847. június 9. - Velence, 1926. július 31.) magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Munkássága jelentős mértékben hozzájárult a magyar építészet nemzetközi elismeréséhez. Meghatározó szerepet játszott a századforduló Budapestjének igazi világvárossá válásában.
Jómódú, bajor ősöktől származó családban született, Hauszmann Ferenc és Maár Anna második gyermekeként. Gyermek- és ifjúkora nagy részében Budán, a Vízivárosban élt szüleivel és három testvérével. A piaristáknál végezte elemi iskoláit, majd tanulmányait a budai reáliskolában folytatta.
1861-től festészetet tanult. Apja korai halála után Hauszmann magántanítványokat fogadott, Már tinédzserként a Magyar Tudományos Akadémia építkezésén dolgozott, 16 éves korában itt szabadult fel, mint kőműves segéd. 1864-ben beiratkozott a Királyi József Műegyetemre. 1866-tól a berlini Bauakademie-n folytatott építészeti tanulmányokat Lechner Ödönnel együtt.
Apja korai halála után Hauszmann magántanítványokat fogadott, majd a reáliskolában „kőmívestanulónak” állt. Akkoriban a kőművesek nemcsak építési munkákat végeztek, a házak tervezését is rájuk bízták. Hauszmann később jelentős szerepet vállalt abban, hogy a Műegyetemen magyar nyelven önálló építészmérnöki képzés jöjjön létre.
1868-ban a Műegyetem tanársegéde, 1872-ben rendes tanára lett.
A köztudatban Hauszmann és a 19. század második felének többi nagy építésze is úgy él, mint akadémikus stílusú mesterek, akik a kiegyezés utáni „boldog békeidők” főleg állami és főúri megbízásait nagy szakmabeli tudással, de konzervatív módon, minden újító szándék nélkül teljesítették. Valójában a helyzet kicsit más volt. Ez az időszak már az új építőanyagok, az új szerkezeti megoldások elterjedésének a kora, amelyben már a modern építészet csírái is megjelentek.
A magyarországi építészoktatás egyik megteremtője, műegyetemi tanári tevékenysége révén nagy hatást gyakorolt a századforduló magyar építészetére, akinek keze alól a századforduló különféle stílusáramlatainak legjelesebb képviselői kerültek ki. Műtermében a korszak sok hírnevessé vált építésze (Alpár Ignác, Lajta Béla, Komor Marcell) nyert szakmai képzést.
Korai művein az olasz reneszánsz formáit alkalmazta, első épülete a Teréz körút 13. alatti ház, a firenzei Strozzi-palota mása. Ilyen az Alkotmány utcai Bírósági épület, a József körúti Technológia épülete, a Markó utcai gimnázium is, melyeken kihasználta a nyerstégla-homlokzatok művészeti lehetőségeit.
Később a neobarokk stílus elemei jelennek meg épületein, az Igazságügyi Palotán (ma Néprajzi Múzeum), a már némileg szecessziós New York-palotán, és legnagyobb munkáján, az Ybl Miklós halála után átvett és 1896-1903 között épült királyi palotán. Ezeknél a kőarchitektúra dominál, a vár épületrészeinek csoportosításával a városképbe harmonikusan illeszkedő építészeti együttest teremtett, meghosszabbítva a szárnyakat és kupolát emelve a tengelyben. Ő alakította ki a dunai homlokzatot is, továbbá ő tervezte a Tüköry-palotát, a Szent István kórházat, az Erzsébet-kórházat. Utolsó nagy műve a Műegyetem főépülete (1903-09), amelyen a hangsúlyt a főbejáratra, az aulára és a lépcsőházakra helyezte. Munkáiról maga írt részletes ismertetéseket, s értékes szakirodalmi munkássága is.
A század végén olyan nagyszabású munka zajlott a fővárosban, mint a budavári királyi palota bővítése, amelyet szinte természetesen Ybl Miklós végzett. 1891-ben azonban egy rövid lefolyású betegségben 77 éves korában váratlanul elhunyt. Nagy kérdés volt ekkor, hogy a sok önjelölt közül kié lehet majd a királyi palota megépítésének nagy öröksége. Végül Podmaniczky Frigyes - az építési bizottság elnöke - Hauszmann Alajost terjesztette elő Ybl utódául. Nagy lelkesedéssel állt a munkának: „Mátyás megnyitotta a budai Vár kapuit az olasz reneszánsz előtt, most viszont eljött az idő, hogy a Budavári Királyi Palota a magyar reneszánsz kezdetét jelezze.”
Hauszmann naplójából úgy tudjuk, a döntésben nagy szerepet játszott, hogy korábban Ybl kifejtette, halála után csak Hauszmannra bízná épületeinek folytatását. Nem tudjuk, hogy ez volt a döntő tényező, mindenesetre a döntés kiválónak bizonyult. A nagy presztizsű és kiváló diplomáciai érzéket kívánó munkának Hauszmann 15 éven át nagyszerűen megfelelt. Az Ybl Miklós által elkezdett királyi vár bővítését és a dunai homlokzat kialakítását 15 évnyi munkával elvégezte.
A királyi palota építése során a magyar érdekek a legmesszebbmenőkig érvényesültek. Így kerülhetett pl. a kupola tetejére a Szent Korona. „...hogy Buda várában ismét föléledjenek azok az emlékezetes idők, a mikor a magyar koronának Európa legrégibb koronájának; fénye innen az egész földrészre szétáradt." Saját nagyívű elképzeléseit az udvari kamarával vívott küzdelmei ellenére is meg tudta valósítani. Mégpedig úgy, hogy a magyar művészek különleges és egyedi megbízásokhoz jussanak a palota díszítésekor, fejlesztve ezzel az egész magyar művészeti életet. sikerült felépítenie Európa egyik legszebb királyi palotáját.
Hauszmann Alajos a közügyekből is aktívan kivette részét. Elnöke az Országos Középítési Tanácsnak, a Képzőművészeti Társulatnak. Három évig elnöke volt a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek, amely elnökséghez a saját otthona megalkotásáért hála fűzi az Egylet tagjait. Részt vett a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, az Országos Képzőművészeti, Iparoktatási és Közegészségügyi Tanácsnak a munkájában. Műszaki tanácsosa a Vörös Kereszt Egyletnek. Igazgatósági tagja az Országos Központi Takarékpénztárnak.
Nemcsak építészként, emberként is példamutató volt. Az I. világháború idején velencei kastélyának vendégházában kórházat alakított ki, ahol háborús sebesülteket fogadtak.
Természetesen a kitüntetések sem kerülték el. A Ferenc József-rend nagykeresztjének, a pro literis et artibus érdemjel tulajdonosa, a III. oszt. vaskoronarend és belga Lipót-rend lovagja.
Szombathely városa díszpolgárává, a Magyar Mérnök és Építész Egylet tiszteletbeli tagjául választotta meg. A Royal Institut of British Architectur valamint a Vereinigung der im Reichsrat Vertretenen Königreiche und Laender tiszteletbeli levelező tagja. Az Országos Iparegylet aranyérmese, az 1900 évi párisi világkiállítás Grand Prix díjának tulajdonosa.
A műszaki egyetemen eltöltött 44 évi szolgálati idő után 1912-ben nyugdíjazását kérte. Ezekről az időkről így ír: „Nehéz szívvel válok meg munkásságomnak ezen terétől, melyben férfikoromnak legszebb éveit töltöttem, amelyben igaz szeretettel és teljes odaadással igyekeztem megfelelni kötelességemnek, és mely munkakör ambícióim kielégítése mellett folyton serkentett tanulni, és a kor haladó követelményeivel lépést tartani."
Nyugdíjba vonulását követően 1913-ban alapítványt rendelt a Műegyetemen végzett fiatal építészek számára. 1914-ben hosszabb utazást tett Egyiptomban és a Szentföldön. 1918. április 5-én, IV. Károly király előterjesztésére, az Országos Középítési Tanácsban kifejtett kiváló munkássága elismeréséül nemesi rangot kapott. A Tanácsköztársaság idején jött el élete legszomorúbb időszaka. Feketelistára került, házát lefoglalták és családjával vidékre kellett menekülnie.
1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Felesége a még Berlinben megismert Mariette Senior volt, akivel 1874-ben házasodtak össze. 1926 júliusában gyógyíthatatlan betegség következtében halt meg Velencén. Ravatalát a Műegyetem aulájában állították fel, onnan vitték a Fiumei úti sírkertbe. Síremlékét Vass Viktor közreműködésével veje, Hültl Dezső tervezte. A síremléken egy váza áll, előtte nőalak borostyánkoszorúval. A talapzaton vonalzók, a háttérben pedig a Királyi Palota domborműve.
Bejárta Európát, hogy utána olyat alkosson Budapesten, amit még sokáig csodálni fognak a lakói és a turisták egyaránt. Épületei a város különböző pontján hirdetik egy letűnt kor szépségét, eleganciáját, gazdagságát és méltóságát. Hauszmann Alajos nagy tudású és sikeres ember volt, aki az építészetben maradandót alkotott. Építészeti tevékenysége, 40 éves oktatási tevékenysége és a magyar felsőfokú építészeti oktatás megteremtése méltóvá tette a Magyar Örökség Díjra, amit 2011. szeptember 11-én kapott meg.
Forrás: wikipedia.og; artportal.hu; epiteszforum.hu; emlekkirandulas.hu; fereg.atw.hu