Dr. Fuchs Jenő

Fuchs Jenő (Budapest, 1882. október 29. - Budapest, 1955. március 14.) négyszeres olimpiai bajnok kardvívó, német vaskereszttel kitüntetett munkaszolgálatos.

Dr. Fuchs Jenő ügyvéd 1882. október 29-én született Budapesten, zsidó polgári családban. Apja nyomdász volt, a Pallas nyomda főgépmestere, aki mind a két fiának meg tudta teremteni az egyetemi tanulás lehetőségét. Jenő jogászként végzett, 1911-ben szerzett állam- és jogtudományi doktori oklevelet a budapesti tudományegyetemen.

Sportpályafutása

Talán ő volt az utolsó hazai all round sportemberek egyike, aki az atlétikától kezdve az evezésen át a bobig csaknem minden sportágban kipróbálta magát. A víváshoz - annak ellenére, hogy alacsony termete ehhez nem kedvezett - rendkívüli tehetséget mutatott. A kardvívás elsősorban az idegek sportja, s Fuchs Jenőnek kötélből voltak az idegei. Ehhez párosult teljesen újszerű, formabontó, de roppant eredményes vívóstílusa. Rákossy Gyula tanítványa volt, mestere az olasz iskola alapján magyarított kardstílus elkötelezett híveként oktatta. Így nem meglepő, hogy technikájára az olasz iskola szépsége és a hagyományos magyar vívókultúra egyedisége volt jellemző. Egyszerű eszközökkel élt a páston, de ezeket a tökéletességig fejlesztette. Óvatos pengeváltásokkal vonta el ellenfelei figyelmét, majd határozott és villámgyors támadásokkal vitte be találatait.

Az első újkori olimpiákról különböző okok miatt a magyar vívók még részben vagy teljesen távol maradtak, az olaszok uralták a pástot. Egy királyi rendelet következtében a közös hadsereg és a magyar királyi honvédség kiváló vívótudással rendelkező katonatisztjei eleinte nem vehettek részt magyar versenyzőként az olimpiai játékokon, osztrák színekben pedig nem kívántak versenyezni. Kardvívásban az első bajnoki címeket polgári foglalkozású versenyzők nyerték. Fuchs Jenő volt Magyarország első egyéni kardvívó olimpiai bajnoka. Az egyik legeredményesebb magyar olimpiai bajnokként összesen négy aranyérmet nyert: kettőt egyéniben, kettőt pedig csapatban. Sőt társaival hosszú évtizedekre ők alapozták meg a magyar kardvívás hegemóniáját.

A korabeli vívótársadalom elitjét gazdag családból származó vagy katonai pályát befutó vívók alkották. Fuchs Jenő nem tartozott egyik csoportba sem, nagy versenyt, bajnoki címet nem is nyert Magyarországon sosem. Sokáig egyesületen kívüli versenyző volt, bár szűk két esztendeig sportolt az MTK színeiben. 1908 elején első lett egy rendkívül erős jogászversenyen. Ez és a bajnokságban szerzett nyolcadik hely elegendőnek bizonyult, hogy az 1908-as londoni olimpiára nevezzék.

Az 1908-as londoni olimpia győztes magyar kardcsapata. Balról jobbra: Werkner Lajos, Gerde Oszkár, Fuchs Jenő és Tóth Péter

Londonban a mérkőzéseket salakon rendezték, s az itteni szokatlan körülményekhez ő alkalmazkodott a legjobban. Bejutott a nyolcas döntőbe, ahol Zulawszky Bélával holtversenyben végzett az első helyen, akit végül az egy tusra menő döntőben legyőzött. A csapatversenyben újabb aranyérmet szerzett. Így kezdődött - Fuchs Jenő és csapattársai kettős londoni győzelmével - a magyar kardvívás aranykora.

Fuchs utána csaknem eltűnt a vívótermekből, 1908 és 1912 között nem indult versenyen, evezésben nyert magyar bajnokságot. Stockholm (1912) évében tért vissza a pástra, az olimpián újra győzött, az esélyesebb Békessy Bélánál bizonyult jobbnak a nyolcas döntőben, amelybe hét magyar került a 128 egyéni induló közül. Majd ismét megnyerték a csapatversenyt.

„Az egész sportsajtó ellene volt és most is ellene van. Nem írják ki a nevét, nem veszik észre és másodszor kellett neki világbajnokságot nyerni, hogy a sportrovatok egészen kis betűkből annyit koncedáljanak neki, hogy pár szép vágást adott az ellenfeleinek. Nem bírják neki megbocsátani, hogy Fuchsnak hívják, hogy zsidó és nem keresztelkedik ki…” - írta Nádas Sándor, az ismert publicista 1912-ben a stockholmi olimpiát követően a Nyugatban.

Több olimpián már nem tudott részt venni, hiszen egyetlen egyesületnek sem volt tagja, amely később előfeltétele volt az olimpiai szereplésnek; valamint idővel már életkora és ebből adódó teljesítménye sem tette lehetővé a kvalifikációt. Ráadásul jó vívókban amúgy sem szenvedett hiányt az ország. Ezzel együtt a második világháború kitöréséig aktívan részt tudott venni a magyar sportéletben: vívó sikerei mellett versenyszerűen szánkózott és evezett.

Sportpályafutása után

Sikereit hazájának tett szolgálatnak tekintette, a páston kívül nem használta ki szinte páratlan népszerűségét. Mint minden katonaviselt ember, aki érettségizett, illetve diplomát szerzett, ő is a magyar honvédség tartalékos tisztje volt. 1918-ban budapesti alügyész lett. Visszavonultan élt a két háború között, előbb ügyvédi irodát nyitott, de ráunt a tyúkperek egyhangúságára, s tőzsdei titkár lett. Jelentős szerepe volt a mai napig használatos statisztikai jelentési rendszerek bevezetésében. Több pénzügyjogi tanulmányt publikált, és kiépítette a tőzsde háttérapparátusát.

A zsidótörvények Fuchs Jenő életét is alapvetően megváltoztatták. Vélhetően a második zsidótörvény hatására Fuchs nejével együtt 1939. június 17-én áttért a római katolikus vallásra. Miután az olimpiai bajnoki címek biztosítottak számára mentességet, az áttérés okait utólag megállapítani már nem egyszerű.

Tőzsdei munkásságát a II. világháború alatt is folytatta, és mivel a tőzsdei cégek nélkülözhetetlennek minősítették, állását is megtarthatta. 1944-ben zsidó származása miatt el kellett hagynia munkahelyét, a háború végét a budapesti gettóban vészelte át.

1945 februárjától a magyar tőzsde újraélesztésén dolgozott. Tárgyalt többek között Gerő Ernő közlekedésügyi miniszterrel, valamint Vorosilov marsallal, a szovjet hadsereg parancsnokával is. Tevékenysége 1948-ig tartott. Ekkor a pesti tőzsde utolsó közgyűlésén jelentette be, hogy a nyolcvannégy éves tőzsde működését a kommunista hatalom beszünteti.

Aktív pályafutása után tavasztól őszig Siófokon töltötte minden idejét. Siófoki villáját 1950-ben és 1951-ben is államosítani próbálták. Olimpiai bajnoki múltja ideig óráig még védelmet nyújtott számára, de 1952-ben már állami tulajdonba került az ingatlan. Ekkor már súlyos beteg volt. Idősen, betegen, megtörve tért vissza Budapestre, ahol teljes nélkülözésben és elfeledve élt egészen 1955-ben bekövetkezett haláláig. Temetése teljes diszkrécióban, minden feltűnés nélkül zajlott. A sajtó csak a sportsikereit említette. A kommunista rendszer nem tudott mit kezdeni személyével, amely nem illeszkedett sem az arisztokratikus, elitista és urizáló reakciós horthysta ellenségképbe, sem az elnyomott és láncait széttörő munkáseszménybe.

Állami elismerésben saját hazája nem részesítette, azonban 1982-ben az International Jewish Sports Hall of Fame a tagjai közé választotta.

Dr. Fuchs Jenő ügyvéd, négyszeres olimpiai bajnok magyar kardvívó Budapesten a rákoskeresztúri Új köztemetőben az olimpiai bajnoksága jogán birtokolt sírban nyugszik feleségével együtt.