Pest megye

Acsa

2014. júliusától Semes-Bogya Eszter faszobrász és dalénekes faragott turulja díszíti a Rendezvényparkot.






Acsa

Kapudísz

Az acsai Prónay-Patay kastélyt 1907-1910 között építtette a magyarországi evangélikus egyház akkori egyetemes felügyelője, báró Prónay Dezső, lánya, Iphigéne és újdonsült veje, Patay István vármegyei főispán számára a Ságivölgyi majorban. A hosszú hányattatás évei után a kastély a rendszerváltást követően magántulajdonba került, új tulajdonosa a legmagasabb igényeket kielégítő módon alakíttatta át és újíttatta fel, az eredeti elrendezést megőrizve, belső szerkezetileg azonban teljesen átalakítva.






Bag

Turul szobor

A település első írásos említésének 600 éves évfordulójára állíttatta a HBT, a Helytörténeti Baráti Társulat 1994-ben.






Bag

Emlékoszlop

Bag meghatározó helyén, a Mûvelõdési Ház elõtti közparkban áll Pannonhalmi Zsuzsa alkotása a 600 éves Bag előtt tisztelegve. A 600 év története 1-1 hengerben beszéli ei - Õskor, Emese álma - honfoglaláskor, török idõk, 1948-as szabadságharc, néprajzi szempontból hagyományos épületek, a templom, majd a Muhari Vendel és híres táncosainak idézése „Csárdás”, mint a sumer pecsétlõ henger úgy meséli el a történelmet. Együtt a gyûrûk oszlopot alkotnak, melynek tetején a virág a kibontakozást jelképezi. Az emlékoszlop elején az évszázadokat felidéző emblématikus képek messzirõl láthatóak. Közelebbről a kisebb léptékû mintázással a történelmi események részletesebb elbeszélése történik.






Biatorbágy

Világháborús emlékmű

Első világháborús emlékmű, melyet 1925-ben állíttatta Bia község és 2005-ben újította fel Biatorbágy nagyközség






Cegléd

Világháborús emlékmű

A Rákóczi út és a Széchenyi út sarkán áll az eredetileg I. világháborús emlékmű. Damkó Józsefnek, az I. világháború ceglédi hőseinek emlékét őrző alkotását 1927-ben avatták fel. A turulos oszlop hátsó és két oldalsó síkján olvasható az elesett katonák neve.

Az I. világháborús emlékművet körbeölelő Novák István által megtervezett emlékfalat 1991. május 17-én avatták fel Antall József miniszterelnök jelenlétében.






Archív felvétel:






Cegléd

Világháborús emléktábla

Az I. világháborús emléktábla a Ceglédi Kossuth Gimnázium aulájában.

Az 1925. június 29-én felavatott emléktábla az 1914-18-as világháborúban meghalt volt diákok a nevét örökíti meg. Az iskola a háború kitörése óta gondos figyelemmel kísérte hadbavonult tanítványait. A háború végén Dr. Oppel Jenő és Sárkány József - városszerte ismert és szeretett tanárok - 39 fiatal nevét gyűjtötte össze. Az emléktábla elkészítésére az egykori osztálytársak, rokonok, jóbarátok és a város közönsége 34.042.000 koronát adományozott. Az emléktáblát egykor díszes és feliratos keret övezte, melyet Mayer Péter rajztanár tervezett, s Kéry Ferenc szobrász műtermében Hornyák Gyula művész közreműködésével készült el. A díszes keretnek csak töredékei és fényképe maradt meg. Eredeti állapotában visszaállították, majd újra avatták a 75. évfordulón 1999-ben.

Feliratai:

„A MAGASSÁGBAN KELL KERESNI ŐKET, ÉS FÖLFELÉ KELL NÉZNI RÁJUK!"

„PRO PATRIA 1914 - 1921"

„AZ NEM LEHET, HOGY ANNYI SZÍV HIÁBA ONTA VÉRT."






Csobánka

Világháborús emlékmű

A „Hősök emlékére".






Délegyháza

Szent István szobor

A szobor alcíme Suttogó Óriások Délegyházán. Alkotója Peter Wolf Toth magyar származású amerikai szobrászművész 73. óriása. Anyaga tölgy, Szent István arc és Turul madár együttes.






Dobogókő

Attila és Buda kapuja

A Pilisszentkereszthez tartozó népszerű kiránduló- és üdülőhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja. A hegycsúcson húzódik Komárom-Esztergom megye és Pest megye határa. Buda övcsatját díszíti a Turul.






„Irányjelző"






Az erdő fohásza






Dunaharaszti

Minden korok hőseinek emlékműve

A Hősök terén áll az emlékmű. Egy régi emlékműből lett felújítva. Rajki László munkája, 1996.






Dunakeszi

Honfoglalás emlékmű

Dér Győző, a város fafaragó művészének az alkotása 1996. IX. 29.-e óta áll Dunakeszi Fő utcájában. Az avatásra a millecentenárium évében, a város védőszentjének, Szent Mihálynak az ünnepén került sor. Az emlékmű központi eleme egy talapzaton elhelyezett, több tonna tömegű süttői mészkő, amelyre az ősi magyar írásra, a rovásírásra hasonlító betűkkel ólommal írták rá a vérszerződést kötő hét magyar törzs nevét. Az erőt sugárzó megmunkálatlan, nyers mészkőtömbön kiemelt helyet foglal el a város nevében is szereplő Keszi törzsnév.

Tetején 2010-ben fából faragott turulmadár lett elhelyezve. Az emlékmű mellett egy gyönyörűen faragott emlékkopjafa áll a magyar történelem kiemelkedő évszámaival, mellette hét szál tuja emlékeztet a hét magyar vezér összefogására.

A honfoglalásról vagy inkább hazatérésről itt olvashat.






Dunavarsány

A szabadságharc hőseinek emlékműve

Az alkotás a viszonylag magas talapzaton és fölötte látható kettős oszlopon álló kiterjesztett szárnyú turulmadár megformálásával idézi meg az 1848-49-es események emlékét.

A Nemzeti Múzeum jellegzetes homlokzatát idéző oszlopok felett olvasható az évszám: 1848-49. A turulmadár lába alatt gömb/golyó formát látunk. Az anyag megmunkálása - az érdes és sima felületek váltakozása a történelem során átélt törést szimbolizálja.

A talapzat hátoldalán olvasható cím:
„A SZABADSÁGHARC HŐSEINEK EMLÉKÉRE"

A szabadságharc 150. évfordulója évében 1999-ben magánszemélyek adakozásával (nevek feltüntetve) állíttatta Dunavarsány Önkormányzata.

Ugyanitt olvasható a két alkotó: a szobrász és kőfaragó neve is. (Ifjabb és idősebb Győrfi Sándor)

Az 1848-as polgári forradalomról itt olvashat részletes összeállítást.






Ecser

II. világháborús emlékmű

1937-ben alakították ki a templom és a plébánia között az úgynevezett Hősök ligetét, ahol 52 fa és 52 emlékkő őrizte a hősi halottak emlékét. A Hősök ligete 1940-ben még állt, valószínűleg a háború alatt pusztult el. A megmaradt emlékkövek a temetőben találhatók. 1996-ban készült el a II. világháború hősi halottainak és polgári áldozatainak emlékműve, amely a templom melletti emlékparkban került felállításra. Ezen a területen korábban preszű, illetve kántortanítói lakás, valamint a régi iskola épülete állt. A hősi emlékmű keleti oldalán szerepelnek a háborúban hősi halált halt ecseri katonák nevei.

Az emlékmű nyugati (templom felőli) oldalán olvasható a falu polgári áldozatainak névsora.






Gyömrő

Az aradi vértanúk emlékműve

1999. október 6-án korhű történelmi játék kíséretében avatták fel az Eskü téren - mely a történelemkönyvekben nem említett magyar vezérről nyerte nevét - az aradi vértanúk tiszteletére emelt emlékművet. A több mint 3 méter szélességű tabló, melyen az Aradon kivégzett 13 magyar honvédtábornok, és Batthyány Lajos fából faragott dombormű portréja található, némán hirdeti a magyarság szabadságvágyát és hazaszeretetét.

Az aradi vértanúkról készített összeállítást itt tekinthetjük át.






Hévízgyörk

Világháborús emlékmű






Ipolytölgyes

Világháborús emlékmű

A park elején, a játszótér közelében, a Kossuth Lajos utcában látható ez a világháborús emlékmű.

Obeliszk alakú emlékmű, tetején Turul madár címerrel, alatta PRO PATRIA felírat, téglalap alakban két egymásra keresztbe helyezett kard látható.

A talapzaton: „ÉLTEK...HAZÁNKÉRT MEGHALTAK! 1914-1918", és 17 hős katona neve van felsorolva.

Az I. Világháborús emlékművet 1990. októberében kiegészítették a II. Világháború (1941-1945) áldozatainak névsorával.

Az emlékmű léckerítéssel bekerített kis parkban áll.






Isaszeg

Isaszegi Turul

F. Orosz Sára 2000-ben készült alkotása.






Jászkarajenő

millenniumi emlékmű

Illyés Antal alkotását 2001-ben avatták.






Leányfalu

A kerítést díszíti gyönyörű madarunk.






Letkés

Világháborús emlékmű

Készítette Fellner Károly kőfaragó 1924-ben.






Maglód

Világháborús emlékmű

Ernst Vilmos főjegyző kezdeményezésére 1923. november 30-án állították fel közadakozásból Maglód első köztéri alkotását, az I. világháborús emlékművet. „Maglód község közönsége kegyeletes ünnepség keretében leplezte le a hazáért hősi halált halt fiainak emlékoszlopát” -tudósított a korabeli távirati iroda.

A kilenc évtized történelmi viharai során sokat megélt a műkő alkotás. Az ötvenes években a turult eltávolították helyéről. A kilencvenes évek elején egy másolat került a helyére, de utóbb kiderült. hogy az nem pontos mása az eredetinek. A korabeli alkotás sorsát és alkotójának nevét egyelőre ugyanolyan homály fedi, mint azt, hogy a mostani mikor, hol és hogyan készült. A Maglódi Polgári Kör önkormányzati támogatással és sok sok önkéntes munkával, építőmesteri, kőfaragói segítséggel, sőt komoly magán áldozatvállalással 2013-ban megújította a szobrot.

A korábban mintegy 100 nevet tartalmazó emléktáblán a töredékes feliratokat egy kivételével helyreállították, kiegészítették, így ma 107 áldozatra emlékezhetünk név szerint. Az emlékmű nem pontosan ott állt, ahol évtizedek alatt az utókor megszokhatta. A felújítás során azért mozdították el néhány méterrel, hogy parkkal vehessék körbe, és az eredetihez hasonló talapzatra kerülhessen, amit a juharfa alatt nem lehetett megoldani.

A felállítást Somogyváry Mihály tervezte, a kivitelezés Babos László szobrász nevéhez fűződik. A talapzat és oszlop munkálatait Erdős Zoltán végezte.






Maglód

Trianon emlékmű

2010. június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulóján avatták fel Maglód Trianon-emlékművét, Enes Nagy Sándor szobrászművész, a Maglódért Emlékéremmel 2012-ben kitüntetett Babos László festő- és szobrászművész, Somogyvári Mihály belsőépítész alkotását. Az emlékművet közadakozásból állította a Maglódi Polgári Kör.

A trianoni békediktátumról itt olvashat.






Maglód

Árpád fejedelem szobra

A nyaralói állomás előtti területet díszíti M. Gémes Katalin és Markolt György alkotása, Árpád vezér posztamensre helyezett mellszobra.






Márianosztra

Nagy Lajos királyunk szobra, homlokán a turul fejdísz. Szabó Imre alkotása.






Monor

Millecentenáriumi emlékjel

Az evangélikus templom kertjében áll a honfoglalás 1100. évfordulójára, 1996-ben állított, fából faragott, tetején turulmadarat formázó Millecentenáriumi emlékjel, melyet Koczogh András faragott.






Nagybörzsöny

Világháborús emlékmű

A főtér, a Hunyadi tér nyugati részén található az I. Világháborúban 1914 és 1918 közt elesett nagybörzsönyi férfiak emlékére állított turulmadaras emlékmű. Az akkor túlnyomó részben német nyelvű településről több száz férfi vett részt az első világháború harcaiban. Közülük 76-an áldozták életüket hazájukért, amely veszteséggel Nagybörzsöny kiemelkedik a környék falvai közül.

Az emlékmű alkotója Keviczky Hugó, a felállítás éve 1929. Az emlékmű mögött az országzászló látható.






Nagykáta

Trianon emlékmű

A Szabadság tér melletti főutak kereszteződésénél, a park sarkában látható az Szórádi Zsigmond alkotása. Az emlékmű a tulipánmintás alapból kiemelkedő obeliszken kitárt szárnyú turulmadárral emlékezik országunk gyászos feldarabolására. Az emlékmű felállítása 2010-ben történt.

A trianoni békediktátumról itt olvashat.






Nagykovácsi

Világháborús emlékmű

A katolikus templom előtti téren álló világháborús emlékmű. 1925-ben avatták. A domborműveket 1991-ben Kocsis Miklós rekonstruálta.

Az alkotás emléket állít a település áldozatainak és gróf Tisza István miniszterelnöknek, akiről így emlékezik meg:

„gróf TISZA ISTVÁN
nemzetünk és községünk
mártyrja
és a világháború ellenzője 1914-1918."

Alatta az elesettek nevei olvashatók.






Nagykőrös

Pro Patria - világháborús emléktábla

A nagykőrösi városháza falán a bejárat mellett balra áll az I. világháborúban elesett városi alkalmazottak tiszteletére állított emléktábla. A ceglédi Kéry Ferenc és Hornyák Gyula kőfaragók alkotását 1929. november 17-én leplezték le.






Nagymaros

országzászló

2007-ben a tér rendezésekor állították fel az országzászlót. Tetején a turul az alkotó, Seregi György adománya.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.






Nagytarcsa

Millenniumi emlékmű

2000. szeptember 24-én leplezték le a falu központjában az államalapítás emlékére emelt Turul-emlékművet, Madarassy István szobrász alkotását.






Archív felvétel:

1931-ben a régi helyén felépült új evangélikus templom kertjében avatták fel az I. világháborús emlékművet.






Ócsa

Világháborús emlékmű

A katolikus templom közelében álló Turulmadár az 1930-as években készült. Alkotója Orbán Antal erdélyi származású szobrász volt. 1944. november 2-án, a szovjet csapatok ócsai bevonulásakor eltűnt, Fülöp István kántortanító rejtette el a Petőfi Iskola padlásán, ahol 44 évig porosodott.

A talapzat 44 éven keresztül szobor nélkül állt, majd a megtalált szobrot visszaállítottak a talapzatra, és a felújított emlékművet 1989. március 15-én újra felavatták. A talapzaton elhelyezett márványtáblán megörökítették a második világháborúban meghalt ócsai lakosok neveit.

Egy másik táblán olvasható Falu Tamás a 'Magyar visszhang' című híres verséből egy idézet.

„Nem kell nekünk a más folyója,
Nem kell nekünk a mások bérce,
Csak magyar hegy és magyar róna,
Ahogy az Isten rég kimérte.
Nem kell nekünk idegen égbolt,
Egy porszeme sem a világnak,
Csak az kell, ami a miénk volt…
Igazságot Magyarországnak!”






Pánd

Trianon emlékmű

A trianoni békediktátumról itt olvashat.






Páty

Világháborús emlékmű

Pátyon, a református templom előtti templomkertben található az 1924-ben felavatott emlékmű.

Páty község az I. világháborúban elesett 113 hősi halottjának állított emléket a Keviczky Hugó alkotásával. A névsort 1989-ben kiegészítették a II. világháború pátyi áldozatainak az emléktábláival is. Az öntést Ficzek Károly budapesti öntő végezte.

A szobor egy erősen sérült ágyúcső mellett álló katonát ábrázol. Alatta csonka gúla formájú mészkő talapzat, melyen a koronás magyar címer található, rajta egy törött kardot tartó turulmadárral.

Az emlékművet 2008-ban felújították, ekkor lekerült róla a bronzszobrokat jellemző patina.






Páty

Árpád fejedelem emlékjel

Árpád fejedelem halálának 1100 éves évfordulóján tisztelgett így a pátyi közösség a nagy fejedelem emléke előtt. 2007. november 10-én avatták fel Csák Attila alkotását. A két méter magas oszlop tetején ül a turul. Az emlékoszlop oldalán Kölcsey Ferenc Himnusz című versének második versszaka és Kányádi Sándor Oki Asalcsi balladája című versének első nyolc sora olvasható. Közöttük az Árpád-sávos címer, a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező.






Perőcsény

Világháborús emlékmű

A perőcsényi hősi halottaknak állít emléket a templom alatti sziklára épített, az első világháború hőseinek tiszteletére állított, 1934. június 21-én felavatott turulmadaras obeliszk.

Az emléktáblákra vésett szöveg:

„Turul madár szállj!
Vidd el a mi üzenetünk
Lesz még Magyar nyár!"

„A világháborúban elesett hősök emlékére!"






Piliscsaba

Szent István szobor

A 2000-ben felállított szobrok alkotói Péterfy László, Bedey Gábor és Kiss Ferenc.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Makovecz Imre által tervezett Stephaneum épülete előtt három szobor áll. Két szobor - Szent István szobra, amely Péterffy László alkotása és Raffay Dávid műve, Aquinói Szent Tamás olasz márványból készült A harmadik szobor Arisztotelész szobra, amelyet franciaországi homokkőből készített Takács Máté.

A három szobor jelkép egy képzeletbeli patak mellett, amelynek vize Szent István előtt tör fel egy kör alakú mélyedésben. A tervezői elképzelést egy valamikor itt folyó csermely adta, amelyet az oroszok betemettek, ám a terület a mai napig természetes vízgyűjtőhelynek minősül.

A szobrok egymással is szerves egységet alkotnak. Magyarország keletet és nyugatot köti össze, így a középpontban mértanilag és eszmeileg is Szent István szobra foglal helyet. A keletet Arisztotelész képviseli, ő az előkép. A nyugati oldalon Aquinói Szent Tamás alakja: ő dolgozta át a görög filozófus gondolatait, és öntötte őket keresztény formába.

A három méter magas István király szobor egy nyolc méter magas csiszolt carrarai márvány oszlopon áll, jobbkezével a kettős keresztet emeli a magasba, míg baljával az ország almát emeli az ég felé. A Turul madár a feje fölé tartja a magyar koronát.

A tér kompozícióját Makovecz Imre tervezte.






Piliscsaba

Világháborús emlékmű

Az 1923-ban felállított emlékmű Kővári András alkotása. 71 hősi halottnak állít emléket.






Pilisszántó

A 2006. december 21-én felszentelt Pilisi Boldogasszony Kápolna volt az első, Makovecz Imre tervei alapján csak kőből és nem fából épült kápolna. A kupola tetején levő fénynyílást Buczkó György készítette, alakja a szántói Pálos Keresztes Kő formáját kapta.

A kápolnához vezető köves út maga a Csillagösvény. Az ösvény mentén Nimródot, Attilát, Árpádot, Szent Istvánt, Szent Lászlót, Boldog Özsébet valamint az utolsó szakrális királyunkat, Hunyadi Mátyást ábrázoló szobrok vannak. Hunyadi Mátyás szobrát a reneszánsz év keretén belül avatták fel, Árpádét pedig az előző évben, az Árpád év befejezésekor emelték. A dicsőséges történelmünk emlékére a hét szobor mindegyikét egy felvidéki (szőgyéni) fafaragó, Schmidt Róbert készítette.

„Attila, Bendegúz fia, a nagy Nimród unokája” méltóképp került a Csillagösvény második stációjára Nimród után, hisz a nagy király városa is valahol itt volt a Pilisben. 2007. szeptember 26-án avatták Attila három méter magas fából faragott szobrát.

Anonymus szerint: „Athila király, az Úr születésének 451. esztendejében a Scythia földröl kiszállva hatalmas erővel Pannonia földjére jőve, s a rómaiakat megfutamítva, királyi lakot alkot magának Duna mellett, erős kőfallal megépítve, melyet magyar nyelven Budavárnak, német nyelven Eczilburgnak neveznek”. Valószínűsíthető, hogy ez a Budavár nem a mai Budavár, mert a mait jóval később, a XIII. században, IV. Béla kezdte építeni. Attila várát a rómaiak Sicambria névvel illették. Árpád fejedelem ide, az akkor még pompás palotába vonult be, melynek szépsége, és gazdagsága elkápráztatta az idelátogató idegen urakat. A Pilis volt a királyi központ, ahonnan a magyarok vezérei hódításaikra indultak. Kárpát-medencei, ősi jelenlétünk, a skyta-magyar jogfolytonosság nyer így igazolást. Attila vére, Csaba királyfi a Székelyek himnuszának kiemelt alakja a himnuszban, és itt a helyszínen is a Csillagösvény utasa.

Attila 395-ben született, és nevelkedett, a Dél-Törökországi Edesszában, ahol apja Bendeguz volt a király. Ezen a vidéken áll ősidők óta Nimród hatalmas emlékhelye egy magas hegy tetején. Ezért tartja a török ősemlékezet rokonnak a magyart, Attilát pedig közös királynak. A török állam, -demonstrálva rokonságát,- 2004-ben felépítette az esztergomi királyi várat.

Korabeli ábrázolásokon, és krónikák képein Attila keresztényi beállítottságát lehet bizonyítva látni. A történelemhamisítók által kutyafejűnek, vérszomjas barbárnak csúfolt uralkodó helyett, egy nemes, tiszta arcot lehet látni a Szent Péter bazilikában fekvő Leo pápa kő koporsóján, amint Attila, és a város megkímélését kérő Leo püspök meghitt találkozását örökítette meg a szobrász. Attila a keresztényi hitét vallja meg azzal, hogy kezét a szent íráson tartja. Keresztényi lelkületét pedig azzal, hogy kegyet gyakorol a legyőzött Róma felett, amivel Róma püspökét Leot tulajdonképpen besegíti a pápai székbe. Ugyanezt a várost később a germán gótok, és vandálok embertelen kegyetlenséggel pusztították.

Az emberiség egyik legnagyobb csatáját 451-ben a franciaországi Catalaunumban vívta a római-germán sereg ellen. A két fél nem bírt egymással, bár a nyugati híresztelések Attila vereségéről beszéltek. De akkor hogy tudta az állítólagos vert hun sereg bevenni egész Itáliát, és adóra kötelezni a Római Birodalmat? 452-ben beveszi Velencét, és ezzel a római hegemónia megsemmisül. Birodalma Portugáliától, Spanyolországon, Franciaországon át, az Alpok fölött, a Duna mentén, a Fekete tengerig, Grúziáig terjedt. Épp a hatalmas terület felügyelet alatt tartásának nehézségei, és hiánya miatt, az önállósult hadvezérei lezüllöttek, és az addig fennálló, és sikereket eredményező erkölcsi tartás elkopott. Ez okozta végül a nagy hun birodalom hanyatlását.











Pilisvörösvár

A világháborúkban, az 1848-as és az 1956-os szabadságharcban hősi halált halt vörösváriakra emlékezik ez a csodálatos kompozíció a Hősök terén. A turulos szobor Krasznai Lajos alkotása 1920-ból.

Az 1848-as emlékművet az 1993. március 15-i ünnepség keretében leplezték le. A felső részén csonka, kokárdás kőoszlop az eltiport szabadság, a derékba tört ország allegóriája. Az emlékmű Molnár Sándor kőfaragó mester alkotása.

Az I. világháborús emlékmű részét képező mécsestartó kőedényt megemelték egy mészkőtömbbel, amelyre az alábbi feliratot faragták ki: „Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emlékére”. Az emlékművet - Molnár Sándor kőfaragó mester alkotását - az 1991. október 23-i ünnepségen leplezték le.

Az 1848-as polgári forradalomról itt olvashat részletes összeállítást.

Az 1956-osforradalomról és szabadságharcról itt olvashat.






Pomáz

Honalapítási emlékmű

A Pomáz melletti Klissza dombon, ősi magyar kultuszhelyünkön álló magyar kápolna az Árpád-kori templomok alakját őrzi. Árpád vezér dunai átkelésének emlékére közadakozásból épült 1996-ban és Honalapítási emlékműként funkcionál. Az épületet Csete György Kossuth-díjas építőművész tervezte. Itt nyert elhelyezést Szervátiusz Tibor szobrászművész alkotása, a Boldogasszony szobor, más néven az Anya gyermekével szobor. Az utolsó kép a szobor másolatát ábrázolja. Előtte az emlékkő a Pilis kutatói előtt tiszteleg.

A „honfoglalásról" vagy inkább hazatérésről itt olvashat.






Pomáz

Dúcz László emlékkő

Magyar erdész, író, őstörténet-kutató, solymász, Pomáz város díszpolgárának emlékköve a Honalapítási emlékmű előtt.

Dúcz László a honlap témájának kiváló szakértője, „A közöttünk élő turulmadár" című nagy sikerű könyv szerzője.






Pomáz

Országzászló emlékmű

A Klisza-dombon a Honalapítási emlékművek szemben lévő pomázi országzászló eltér a hagyományos országzászlóktól. Az egyetlen 17 méteres tölgyfából kifaragott zászlótartórúd ugyanis a magyarság eredetének mondavilágát beszéli el domborművein keresztül.

Jakab György alkotásán a félméter átmérőjű országzászlót tartó oszlop legfelső faragványa egy kézből magasra nyúló rúd, amely a zászlót tartja. A kéz valójában Attila keze, markában a kardját tartja. Ezt a felső rudat azonban a hatalmas méretekből adódó erőviszonyok miatt nem lehetett kardszerűre elkeskenyíteni, mert egy erősebb szélvihar a zászlónak feszülve esetleg kettétörné az oszlopot. Attila keze alatt a Turulmadár látható, lentebb pedig Emese, mély álomba merülve. Emese álma az oszlop alsóbb részein folytatódik, szoknyájából egy kehely, majd Álmos portréja bontakozik ki, alatta a hét vezér neve olvasható, majd a kardjára támaszkodó Szent István király következik. A szent királyt gyakran szokták kezében templomot tartva ábrázolni. Az anyag sajátossága ezt itt nem tette lehetővé, helyette az oszlop legalsó szintjén Pomáz három temploma jelenik meg.






Püspökhatvan

1848-49-es emlékmű

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc dicső emlékére állított emlékmű.

Az 1848-as polgári forradalomról itt olvashat részletes összeállítást.






Püspökhatvan

Szoborpark

Koltai László, a Püspökhatvanban élő fafaragóművész a falu több pontján szép szobrokat helyezett el.

Az általa szervezett fafaragó tábor résztvevői a kivágásra ítélt fák törzséből szobrokat készítettek, melyeket a falu Acsa felőli végén, a főút mellett kis szoborparkban mutatnak be.






Ráckeve

Sísakdísz

A ráckevei Árpád-szobor az 1897-es millenniumi ünnepségek során felavatott egyetlen vidéki Árpád-szobor. A Savoyai kastély melletti kis téren álló, horganyötvözetből készült szobor alkotója Szász Gyula. A szobor sisakján látható a turul díszítés.

Tartóoszlopán Árpád fejedelmi címere, és a sziget népének ünnepét ábrázoló jelenet látható, amint Árpád fiának, Zsoltnak születését ünnepli a nép.






Archív képek:






Solymár

Mátyás király kútja

Solymáron a Mátyás dombon az oklevelek tanúsága szerint hajdanán létezett egy vár, ami az idők folyamán elpusztult. Régészek és helyi önkéntesek megtalálták, feltárták és bemutatható állapotra hozták az ezredforduló után.

Látványossága a 2006-ban Rumán Sándor által helyreállított Mátyás király kútja, melynek dísze négy művészi bronz „vízköpő", a négy turul fej. A kút kőkáváján a sólyomfejek között a várral kapcsolatos történelmi családok címerpajzsát is megjelenítették.











Sülysáp

Világháborús emlékmű

A Hevesy parkban áll a világháborús emlékmű.






Szada

Turul életfa

Kun Éva Ferenczy Noémi-díjas művésznő alkotása, a Turul-életfa egy csobogó medencéből magasodik ki, melynek motívumai a csodaszarvas mondavilágát idézik. Az alkotáson békés harmóniában van a rovásírás és a keresztény szimbolika is.

Először 2000-ben az életfa készült el, ezt bővítették ki 2008-ban a kúttal és a a csodaszarvas legendájának ábrázolásával. A turulmadár egy két méter magas oszlop tetején kialakított lombkoronán látható, mellkasán a mintázat kereszt formát mutat. A turul egyik szárnyán a Hold, a másikon a Nap szimbolikus ábrázolását láthatjuk.






Százhalombatta

Világháborús emlékmű

Az óvárosi Szent László római katolikus templom előkertjében álló, 1941. június 29-én felavatott emlékmű 37 hősi halottnak állít emléket.

Az eredeti emlékmű homlokzatát egy turulmadár dombormű ékesítette. Az 1946-ban kinevezett érdi rendőrparancsnok vésővel verette le azt. Még a „bohóckalapnak” nevezett Szent Koronát is levésette és összetörette volna, ha azt falubeli fiatalok nem mentették volna meg és nem rejtették volna el. Sokáig egy padláson őrizték, csak húsz év múlva került vissza a helyére. A turulmadár pontos domborművét szinte lehetetlen volt rekonstruálni. Ezért amikor a helyreállítás mellett döntöttek, úgy határoztak, hogy helyébe egy intarzia turul kerüljön, amit Tóth Lili készített el. 2007. szeptember 8-án avatták fel az így megújított szobrot.






Szentendre

Turul szobor

Szentendrén 2016 július 2-án avatták fel a magyarság ősi szimbólumát, a Turult ábrázoló bronz szobrot, Páljános Ervin szobrászművész alkotását.






Szigetszentmárton

Magyar hősök emlékműve

Egy terméskő halomra leszálló turulmadár emlékeztet az ezer éves Magyarországra és hőseire.






Szob

Árpád fejedelem szobra

Az iskola előtti területen 2011. augusztus 20-án állították fel Ziman Lajos Árpád magyar fejedelem emlékére készített, turulmadárral, kettős kereszttel ékesített alkotását.






Sződliget

Trianon emlékmű

2010. június 5-én avatták a szobrot.

A trianoni békediktátumról itt olvashat.






Tahitótfalu

Világháborús és Országzászló emlékmű

Tahitótfalu lakossága sokak áldozatvállalásával még a háború idején, 1944. június 11-én, vasárnap szobrot avatott a két világháborúban elesettek kőbe vésett neveivel, az őrálló katona szobrával, turullal és felette az immár újra szabadon lengő háromszínű zászlóval. A szocialista Magyarországon ritkaság számba menő II. világháború hőseinek is emléket állító alkotás Szilágyi Nagy István munkája.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.






Tápiógyörgye

Szent István és Szent Imre emlékmű

A Szent István téren 2000 óta áll a millennium tiszteletére állított emlékmű, Rajki László alkotása.

A díszesebb oldalán Szent István király Intelmeit adja át fiának, a hercegnek. A másik oldalán országunk első ismert térképének kőbe vésett részlete látható.






Tápióság

Világháborús emlékmű

A római katolikus templom kertjében látható az első világháborús emlékmű.






Tápiószecső

Millenniumi emlékmű

Oláh Szilveszter szobrász alkotása kőből és bronzból 2000 óta díszítette a települést, míg a turult el nem lopták róla. Pótlása 2013-ban megtörtént.






Tápiószele

Attila park






Tápiószentmárton

Attila szobor

A tápiószentmártoni „Attila-domb” elnevezése a Blaskovich fivérektől, - a XX. század első felében e helyen ásatásokat végző fivérektől - származik és arra a feltevésükre épül, hogy Attila hun király Priszkosz rhétor által leírt székhelyét nem az Alföld déli részén, hanem a Duna-Tisza közén, itt Tápiószentmártonban kell keresni a sőregi majorba vezető út melletti dombon.

Több bronzkori sír, kelta és római kori kerámia, a közelben szarmata edénytöredékek kerültek a felszínre. Egy hamvasztásos, szkíta korabeli fejedelmi sírra is bukkantak itt az ásatások során, amely edénytöredéken és spirálfüggőn kívül a híressé vált „tápiószentmártoni aranyszarvast” rejtette magában.

Itt született a világhírű csodakanca, Kincsem, kifutója pedig éppen az Atilla dombon volt. Többen ezzel magyarázták egyedülálló sikersorozatát. (Kincsem életében egyetlen vereséget sem szenvedett. 54-szer indult versenyen és mind az 54-et meg is nyerte.)

Az „Attila-dombon”, a Kincsem parkban a szoborparkban áll Attila szobra.






Tass

Turul-szobor

A Csepel-sziget déli végénél, a makádi erdőben egy kidőlni készülő, legalább kétszáz éves ezüstjuharból készült a csodálatos alkotás. Pesti István „műtárgyvédelmi favágó" faragta a hatalmas, kilenc tonnás és hét méter magas kivágásra ítélt fából. 2015. IV. 19-én adták át.

A 3,6 méter kerületű relief a törzsön keresztül a csodaszarvas legendáját örökíti meg.






Tököl

48-as emlékmű

A gyönyörűen megszépült park az egykori általános iskola helyén. A megszépített 1848-as emlékmű mögé a város vezetői egy a magyar történelem különleges időszakait idéző zászlóparkot álmodtak. A 2014. március 15-én felavatott park zászlóit megszentelték a történelmi egyházak képviselői, Papp László római katolikus plébános, Nátulyné Szabolcsik Eszter református lelkész és Prodán Gábor görög-katolikus paróchus. A park látványosságát nagy mértékben fokozza a magyar történelem viharos évszázadait megidéző zászlósor a Honfoglalástól napjainkig.

Az emlékmű két évszáma jelzi, hogy a szabadságharc 100. évfordulója alkalmából állították. Az első képen a most már kopottas régmúlt, míg utána a csillogó új világ látható.

Az 1848-as polgári forradalomról itt olvashat részletes összeállítást.






Törökbálint

Trianon emlékmű

2010. június 4.-én avatták Domonkos Béla alkotását, egy kettő és fél méter magas, trapéz alakú faragott, nyers kő talapzaton, egy karmai között kardot tartó turulmadarat van. A talapzaton a "Trianon 1920" felirat, valamint a történelmi és a jelenkori Magyarország államhatárait stilizáló dombormű látható.

A trianoni békediktátumról itt olvashat.






Törökbálint

Lovas

Nagy Benedek Móron élő szobrászművész „Lovas" című szobrát 1996-ban készítette, így kapta „Millecentenáriumi emlékmű" illetve a „Honfoglalási emlékmű" alternatív elnevezéseket. A szolidan díszes szobor főalakja az 5-6 méter magas bronzoszlopon lovával meghajló „lovas", akit korhű honfoglalás kori ruházatban ábrázol az alkotó, karján ősi madarunkkal.

Nemzetünk vérzivataros t9rténetéből a 896, 1000, 1222, 1456, 1701, 1848, 1956 és 1996-os éveket emelte ki az alkotó és véste a szobor talapzatába.

Az emlékmű felújítása, környezetének esztétikus újragondolása, átépítése, korszerű díszburkolattal való burkolása, az odavezető sétánnyal együtt 2014-ben történt.






Újszilvás

Világháborús emlékmű

2009. március 15-én társadalmi összefogással - pályázati pénzből és önkormányzati önerőből - a felújított díszparkban adták át az I-II. világháborús emlékművet, mellyel a két világháború helyi áldozatainak kívántak méltó emléket állítani. Emléket állítva ezzel az ősöknek, és emlékhelyet létrehozva az utókornak.

Az ötletadó id. Gergely József, a megálmodója Bertók Miklós helyi grafikus, aki a gránit mintázatot és a turulmadarat tervezte. Törőcsik Béla és felesége jászalsószentgyörgyi mesterek dolgoztak a műkövön, az alap pedig Darázs József szakértelmét dicséri.






Üllő

Világháborús emlékmű






Üllő

Honfoglalási emlékmű

1996. augusztus 20-án, a hazatérés 1100. évfordulójára avatták fel Gábor Éva Mária lenyűgöző alkotását.

A mindössze földdombból és kőből álló együttes nagyon szemléletes. A földből kitörő lovakkal, hátukon a hazát újra birtokba vevő lovasokkal, közvetlenül a hátuk mögött, fölöttük repülő turulmadárral igazán erőt sugárzó kép.

Időközben az alkotást felújították, megtisztították és eredeti helyéről mintegy 200 méterrel áthelyezték. De a változás semmit sem ártott az emlékműnek, sőt!

A honfoglalásról vagy inkább hazatérésről itt olvashat.






Üröm

Világháborús emlékmű

Üröm főterén, az 1702-ben Szent György tiszteletére emelt katolikus templom előtt látható ez a világháborús emlékmű.

A korábban tiszta sváb falu lakóit 1946-ban kevés kivétellel kitelepítették (messze a másutt alkalmazott gyakorlaton felül). Rájuk emlékeztet a két világháborúban elesettek emlékműve, és a település sváb lakosságát érintő, 1946. évi kitelepítést idéző emléktábla.






Vámosmikola

Világháborús emlékmű

A település katolikus temploma mellett található Illés Gyula szobrász 1993-ban felállított alkotása. Az egyszerűségében is lenyűgöző emlékmű a két világháború és az 1956-os forradalom áldozatainak emlékét őrzi, akiknek neveit az emlékmű előtt elhelyezett kőlapokon olvashatjuk.

Az emlékmű két, egymás közelébe helyezett kő, melyekbe az emberi arc legegyszerűbb ábrázolását - szem, orr, száj - véste be a művész. Középpontjába egy fából készült feszületet állított a művész, legfelül a turul.






Vecsés

Honfoglalási emlékmű

A Vecsésen működő civil szervezet, a Városi Nemzeti Szövetség Kezdeményezésére 2008. július 5-én, Árpád halálának 1101. évfordulóján avatták fel a honfoglalás emlékművét.

Az életnagyságú bronz lovasszobor Böjte Horváth István alkotása részben közadakozásból és a helyi önkormányzat támogatásával. A szobor öntését eredetileg - a szűkös anyagi keretek miatt - műkő felhasználásával tervezték, de az alkotó és a bronzöntő nagyvonalú felajánlásaként mégis bronzból készülhetett el.

A honfoglalásról vagy inkább hazatérésről itt olvashat.






Verőce

Kárpát-Haza Temploma

Részletes leírást a Kárpát-Haza Templomáról itt találhatunk.











Verőce

Emlékoszlop

Így fogadja a település a látogatóit.

Két öreg, pusztulásra ítélt tölgyfa kelt Verőce kapujában új életre, hogy balatoni fafaragók jóvoltából megmutassa gyökereinket és múltunk egy szeletét a településre látogatók számára. Jobbra alul a Csodaszarvas, fölötte lóháton 'Hunor s Magor, két dalia, Két egytestvér, Ménrót fia', aztán a Turulmadár és a Nap. A másik oldalon Álmos vezér, fölötte édesanyja Emese, s megszemélyesített álma a madár, amelyen egy fiúgyermek arca körvonalazódik.






Verőce

Haranglábak

A falu bejáratánál két óriási, honfoglalás kori motívumokkal díszített oszlop fogadja a látogatót. Mögötte a folyóparton áll a Hét vezérre emlékező hét óriási harangláb. Igazi, művészi alkotás, a Makovecz-féle csapat tervezte. 2000-ben a pesti Hősök terén állt. Verőce először kölcsön, aztán örökbe kapta, a falunak egy fillérjébe sem került.






Verőce

Emese álma

A verőcei "Életfák" része Móritz József Kilitiben élő fafaragó művész alkotása, az Emese álma.

A krónikákon keresztül Emese álmáról itt olvashat.






Verseg

világháborús emlékmű






Visegrád

Millenniumi Emlékmű

Magyarország egyik legszebb szurdokvölgye a mintegy tíz kilométer hosszúságú Apátkúti-völgy Pilisszentlászló és Visegrád között. A természet szépségeit jól egészíti ki a szépen faragott Millenniumi Emlékmű.






Zsámbék

Wettenberg-emlékoszlop

Zsámbék testvérvárosának tiszteletére a Törökkút téren 1998 óta áll az emlékoszlop.






Honfoglalási emlékmű

Az emlékművet Sándor Antal zsámbéki szobrász készítette. Az 1996-ban felavatott alkotás egy honfoglalás kori öltözetet viselő nőalak, aki a mindig megújulásra kényszerülő Magyarországot jelképezi.

A márvány alap felirata:

"A honfoglalás évfordulójának emlékére
Zsámbék polgárai 1996. VIII. 19."

A honfoglalásról vagy inkább hazatérésről itt olvashat.