Nógrád megye

Balassagyarmat

1919-ben (január 29-én) kivívta a „Civitas Fortissima" (Legbátrabb Város) kitüntető elnevezést, amikor a megszálló cseh helyőrséget bátor önkéntesekből álló fegyveresek (vasutasok, katonák, börtönőrök, ipari munkások) visszaszorították az Ipoly túlpartjára. Az eseménynek emléktörvény is emléket állít.

Az emléktáblán a következő olvasható:

„IN MEMORIAM 1919. JAN. 29.

Magyarország jövője messze kiható esemény örök emlékét hirdeti e tábla. 1918 őszén kihullott a magyar nemzet kezéből a kard és leáldozott a harcos nemzeti becsület.

Népek, melyek évszázadokon félték a magyart, szertetépték Szent István birodalmát. Abban a nehéz időben, midőn nem volt a magyarban férfierény, akarat és öntudatos erő, egy hely volt csak széles e hazában, melynek népe fegyver erejével akart és tudott is ellentállni a betolakodóknak.

Örök dicsősség a harcban résztvett katonáknak, Balassagyarmat vasutasainak és polgárainak kik 1919.jan.29-én Balassagyarmatról kiverték a cseheket és ezzel a hősi ténnyel egy darab magyar földet mentettek meg a magyar hazának.

Emlékezetül az élőknek és a jövőkor nemzedékeinek itt áll kőbe vésve azoknak a neve, kik életüket és vérüket adták a harcokban a hazáért:

Nagy József szakaszvezető, Dancsok Ferenc tizedes, Virág Lajos őrvezető Czakó Balázs katona, Rózsa András vasutas, Petrovics András vasutas, Vancsó József polgár, Havaj József polgár, Hrubecz Márton polgár, Weisz Sándor polgár

A hősök kiontott vére hozzon áldást és feltámadást a magyar hazára!"

A legbátrabb városról itt olvashat.






Berkenye

Világháborús emlékmű

Tokody Gyula alkotását 1936-ban avatták.






Bér-Virágospuszta

Nemzeti Emlékhely

A Nógrád megyei Bér-Virágoskerti pusztán létesített Nemzeti Emlékhely adott helyt történelmi nagyjaink szobrainak és egy turul szobornak.






Borsosberény

Világháborús emlékmű

I. és II. világháborús hősi halottak emlékműve a Templomdombon. 1987-ben állították fel. Az oszlop puhakő, melyen márványtáblába vésve láthatók a világháborús hősi halottak nevei. Az oszlop tetején bronzból öntött turul.






Dejtár

A Millenniumi Parkban áll Szabó Imre szobrászművész és Galamb Sándor öntőmester alkotása.

2004-ben a Millenniumi ünnepséget követően, a négy évig üresen álló talapzatra állították fel a bronzból öntött turulmadarat, amely mellett az országalma is látható.






Diósjenő

Világháborús emlékmű

A katolikus templommal szemben lévő parkban áll a kőből faragott oszlop tetején a turullal. A bástyára emlékeztető lépcsős alap oldalain találjuk az I. világháború 63 diósjenői áldozatának neveit.

Építés ideje az 1920-as évek vége.

Az elülső oldal felirata:

Emeltette
Diósjenő község közönsége
az 1914-1918 i világháború folyamán
Isten Király és Hazáért
hősi halált halt szerettei emlékére






Erdőtarcsa

Honfoglalók emlékműve

A Végh-kúria előtt 2008 óta áll Magyar Mihály alkotása.

A főalak fekete gránit tört lapjaiból épített 60X60 négyzettömbre helyezett gránit lapon áll, mellette homokkő kör keresztmetszetű oszlopdarabon kopjafa s a tetején turulmadár.

A honfoglalásról vagy inkább hazatérésről itt olvashat.






Érsekvadkert

Világháborús emlékmű

Az emlékmű két részből áll. A felső részen az I. világháborúban elesett hősök neve szerepel. A négy év alatt Érsekvadkertről 737 fő vonult be katonának és ment a frontra. 100 fő esett el a különböző hadszíntereken. Érsekvadkerti katonák harcoltak Ukrajnában, Galíciában, Szerbiában, Olaszországban és Romániában. A háborút az olasz fronton fejezték be azok, akik túlélték, vagy nem estek hadifogságba. A hősök emlékére az 1920-as évek végén a község lakossága emlékművet avatott és minden évben megemlékezett a hősökről, ameddig lehetett.

A II. világháborúban elesett hősök és áldozatok neve az emlékmű alsó részén lett kialakítva 1989-ben. A II. világháború még nagyobb veszteséget okozott a községben élőknek, mint az I. világháború.

A hős honvédeken kívül az emlékmű tábláira az elpusztított zsidó lakosoknak és a községet elfoglaló orosz katonák áldozatainak nevét vésték fel.

Az emlékmű e része 125 hősnek és áldozatnak nevét örökítette meg. A háborúba behívott honvédek döntően a 23. Losonci gyalogezred, Balassagyarmati zászlóaljának katonájaként vonultak ki a frontra 1942 nyarán és vettek részt az Ukrajnában, Oroszországban folyó háborúban. Sokan a Don-kanyarban estek el 1942-1943-ban és a Don partján létesített hősi temetőkben kaptak végső nyughelyet. Többen a hadifogság embertelen körülményei között haltak meg. 2000-ben a községből is voltak az egykori Doni csaták színhelyén, zarándokúton és a volt egykori hősi temetőből hoztak földet és helyezték el az emlékmű előtt, amit ma márványlap jelez.






Galgaguta

A közelképen jól látszanak a forradalom jelképei: a Kossuth címer, a láncait letépő Turul, a forradalom fegyverei, a harci kürt, a harci dob, és ami csak részben látszik,a forradalom jelszava: „Szabadság, Testvériség, Egyenlőség".






Karancslapujtő

Millenniumi emlékmű

Szabó Noémi alkotása 2000 óta díszíti a települést.

Az emlékmű kissé kiemelkedő földhalmon elhelyezett mészkő alapköve a történelmi hármashalmot formázza. Az alapkőbe vésve a láthatók a magyar történelmi mondavilág képei. A magyar eredet szent turulja, annak szárnyai, az égtájakat mutató „kezek" kettős-kereszt alakot is magukban hordozzák.






Kazár

Világháborús emlékmű

A község központjában lévő öt méter magas emlékmű, tetején a turullal. Az 1936. november 8. felavatott emlékmű alkotója Magos Dezső. 19 hősi halottnak állít emléket. A Rákosi-éra elején ellopott turulszobor újbóli felállítására 1992 augusztus 20-án került sor. Az új szobor alkotója Bobály Attila, somoskői szobrászművész.

2010. márciusában a turulmadár fejét és a lábai alatt lévő kardot ismeretlen tettes letörte és ellopta.






Ludányhalászi

Világháborús emlékmű

Az I. és II. világháborúban hősi halált halt falubeliek emlékműve Keviczky Hugó alkotása. 1938-ban avatták fel.

Öt lépcsős alépítményen áll a kétrészes műkő obeliszk. Az alsó részen dombormű, mely királyi koronán kardot tartó turult ábrázol. Az obeliszk felső részét a csatát elvesztő katona mészkőből készült alakja képezi. Egyik keze egy törött ágyúcsövön, másik kezében maga mellé eresztett fegyverét fogja.






Mihálygerge

„A Kocsis Előd által készített kompozíción ősmagyar jelképek, stilizált turulmadár és a napkorong látható. A hétméteres lépcső a hitet szimbolizálja, a napkorong az újjászületés jelképe. Az öt méter magas virágoszlopot még egy háromméteres, mágikus megfogalmazású "angyalszárnyú" turulmadár egészíti ki."






Mohora

Világháborús emlékmű

A Mauks emlékházzal szemben, a Kossuth és a Rákóczi utcák által határolt háromszög területen, egy parkban áll az emlékmű.

Az eredeti funkciója szerint I. világháborús emlékmű, de utólag több funkciót is kapott. Az ettől eltérő emléktáblákat később helyezték rá.

Az alépítmény stokkolt mészkő kockákból épített lépcsőzetes, másfél méter magas. Tetején áll az obeliszk, s rajta a karmaiban kardot tartó Turul.






Nógrád

48-as emlékmű

Ciklop kövekből mívesen összerakott oszlop, tetején turulmadárral, a homlokzaton lévő táblán álló évszám: 1848-1948.

Az 1848-as polgári forradalomról itt olvashat részletes összeállítást.






Nógrád

II. világháborús emlékmű

Posztamensen álló alaktalan kő alkotás, tetején turul madárral. A márványtábla felirata:" A II. világháború elesettjei emlékére 1941-1944." Rajta 41 nógrádi áldozat neve olvasható.

Előtérben az '56-os, háttérben az II. világháborúban elesett nógrádi illetőségű katonák emlékműve.






Nógrád

Honfoglalás emlékmű

Fából faragott magas oszlop, tetején szarvast elragadó sólyom, alatta a honfoglaló vezérek arcképei.

A honfoglalásról vagy inkább hazatérésről itt olvashat.






Nógrád

Kopjafák a honfoglalás 1100. évfordulójára

A vár egyik olasz rendszerű bástyája alatt a nyolc vezér kopjafái között a honfoglalási emlékkő (rajta a két évszám: 896-1996) Nagy-Magyarország sziluettjével. A kopjafák sorrendben: Álmos, Előd, Huba, Árpád, Kond, Ond, Tas és Töhötöm.






Nógrádsipek

Trianoni emlékmű

2014-ben állították fel a templom alatti emlékparkban Kanyó Balázs alkotását.






Palotás

Világháborús emlékmű

A községben a templom előkertjében található az I. és a II. világháború áldozatainak emlékhelye.






Pásztó

A Magyar Összetartozás Fogadalmi Helye

Felemelő lelkületű ünnepséggel avatták fel 2014. szeptember 21-én Pásztón, a Kishegyen a Magyar Összetartozás Fogadalmi Helyét.

Turul és Kettős Kereszt, a magyar hitvilág legalább két ezredévnyi együttes megtestesülése jelöli e kiemelkedő fontosságú helyet. A Turul Koltay László szobrászművész alkotása, a hármas halmon álló Kettős Kereszt Kecskés Mihály felajánlásából és Babály László adományából készült.

A Fogadalmi Helyen emelkedő Turul nemzet-eszménk eredetére emlékeztet, a Kettős Kereszt pedig arra, hogy a Magyar Királyság Európa történetében egyedülálló megkülönböztetésként az archiregnum, illetve az apostoli királyság címet érdemelte ki. Igen, volt idő, amikor ősi, égi eredetű királyságunkat a világ más birodalmai úgy nevezték, hogy Archiregnum, azaz Őskirályság, Főkirályság, Mintakirályság!

Az avatási ünnepség vendégei az általuk a Kárpát-medence és a nagyvilág különböző tájairól vitt földdel hintették be a Kettős Kereszt alatti hármas halmot, amit a származási helyre utaló táblácskával örökítettek meg a szervezők.






Rétság

Trianon emlékoszlop

A 90 éves évfordulón Rétságon is méltóságteljes ünnepség keretében állítottak emlékoszlopot az évforduló kapcsán. A templomkertben álló kopjafa tetején turul. A mű Szűcs József rétsági fafaragó népművész munkája. Az emlékmű közadakozásból készült.

A trianoni békediktátumról itt olvashat.






Romhány

Rákóczi obeliszk

A romhányi csata emlékműve

A község történetének legjelentősebb eseménye az 1710. január 22-i romhányi csata, a Rákóczi szabadságharc utolsó nagy hadművelete. A harcról a fejedelem emlékirataiban is részletesen megemlékezik. A Becske felől érkező kuruc csapatok itt csaptak össze a Sickingen által vezetett labanc haderőkkel. A fejedelem seregét svéd és lengyel segélycsapatok is segítették.

A csatáról részletesebben itt olvashatunk.

Ennek a csatának az emlékére állították Istók János alkotását, a 8 méter magas, helybeli mesterek faragta kövekből készült Turul-emlékművet. 1932. október 9-én Gömbös Gyula miniszterelnök leplezte le.

Az obeliszk tetején a Turulmadár, oldalán Rákóczi és Károlyi Sándor kuruc fővezér domborművű képmásai találhatók, illetve magyar, lengyel és svéd nyelvű felirat olvasható az elesettek tiszteletére.

Romhányban a Turul-emlékművön kívül a csatára emlékeztet a Vérhegyen állított kőkereszt, és a Kastélyka dombon álló törökmogyorófa, melyet a néphagyomány Rákóczi fájának nevez, valamint II. Rákóczi Ferenc nevét viseli az általános iskola. Romhány zöld-kék-ezüst községzászlójában a zöld a reményt, a kék a küzdést, az ezüst pedig a Lókos-patak csíkját jelképezi.











Salgótarján

Bambinó

Németh Mihály 1968-as alkotása a Bambínó, vagy alternatív nevén a madaras fiú az ILS Iskola kertjében.






Sámsonháza

Világháborús emlékmű






Szécsény

Szécsényi országgyűlés emlékműve

„Istennel a Hazáért és Szabadságért
Felállítás éve: 1935"

Nem messze a Tűztoronytól áll a szécsényi országgyűlés emlékére emelt turul szobor.

Fekete márvány táblán a fejedelem domborműve látható latin felirattal. Istennel a Hazáért Szabadságért.

A Talapzat tagolt két lépcsős négyzethasáb alakú, amelyből kiemelkedik a hat méter körüli magasságával egy négyzetes oszlop amelynek kiugró párkányán áll a karmaiban kardot tartó turul. Előtte lépcső. Anyaga Bazalt kockakő. A Rákóczi szobor Szabó István alkotása.






Szécsény

Forgách kastély

A középkori belsõ vár falainak felhasználásával épült a kastély 1760 körül. A XIX. században átépítették, ekkor készült a díszkerítés is, melynek ékességei ezek a szép madarak.






Szurdokpüspöki

Millecentenáriumi emlékmű

A honfoglalás emlékére készült a 1996-ban felállított millecentenáriumi emlékmű, ifj. Szabó István Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, amely a honfoglalás korának legértékesebb motívumait egyesíti. „Minden néző számára kiolvasható belőle az el nem veszejthető múltunk tudatosítási szándéka", olvashatjuk a település honlapján az igencsak megszívlelendő, jelmondatnak is beillő gondolatot.






Szurdokpüspöki-Hollósdomb

Istenanyánk szent kútja

Szent István királyunk idejében Szurdokpüspöki püspöki központ volt, egyike Magyarország szellemi központjainak. Istenanyánk szent kútjának helye is egy ősi szakrális központ. A Szurdokpüspöki térségében folytatott ásatások során 12 ezer éves kelta emlékeket találtak.

Turulmadarat formázó kupola borítja Istenanyánk szent kútját.






Zagyvaróna

világháborús emléktábla

A római katolikus templom falán látható az első világháborús emléktábla.