Megsemmisített turul szobrok a határokon innen

Budapest V. kerület

Irredenta szoborcsoport

Alternatív neve: Magyar Feltámadás szoborcsoport

Az igazságtalan békeszerződés következtében jelentős területeket és népességet veszített Magyarországon a békediktátum azonnali és heves ellenkezést váltott ki a társadalom minden rétegéből. A magyar társadalom minden szintjén elemi erővel tört fel az egykor birtokolt területek visszaszerzésének igénye. Villámgyorsan született meg a magyar irredenta kultusz, nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyar irredentizmus egyidős magával a trianoni békediktátummal. A Magyar Hiszekegy a mindennapok részévé vált, a magyarság úgy érezte, Krisztus szenvedéseit rótta rá a sors. Pejoratív, megbélyegző jelentést csak az 1945 utáni történetírásban kapott, amelynek lényege, alapvető feladata a Horthy-rendszer megbélyegzése, egyértelmű, minden mérlegelést elutasító elítélése volt.

De mit is értünk irredentizmus alatt? Nem árt a fogalmat tisztázni, mielőtt a belénk sulykolt elmélet alapján pálcát törünk felette.

A trianoni békediktátum aláírását követő esztendőben, 1921-ben jelent meg Kosztolányi Dezső szerkesztésében a „Vérző Magyarország" című antológia, amelyben az ország tollforgató értelmiségének színe-java vallotta meg gondolatait, érzéseit az esszékben, elbeszélésekben, emlékezésekben, versekben az országcsonkítás traumájáról. Az antológia alaphangját Herczeg Ferenc alábbi, programot adó kiáltványa adta meg. Kár, hogy a jóslat lényegében tőlünk független része valósult csak meg, a kifejezetten rajtunk múló „egységes, művelt, munkás magyarság" képe sajnos csak álom maradt.

Az irredenta olasz eredetű szó (irredento), „meg nem váltott, föl nem szabadított" (föld) a jelentése. Az Itália egyesítéséért harcoló XIX. századi olasz egységmozgalomról kapta a nevét. Az egy nép által lakott földek egy országban való egyesítését kívánó mozgalmak összefoglaló megnevezése. Az irredentizmus politikai törekvése történelmi jogokra vagy nemzetiségi összetartozásra épül, az akaratuk ellenére idegen hatalom uralma alá került népek, területek anyaországhoz való visszacsatolása. „Az olasz irredentizmus egyszerűen a faji együvétartozás harcos eszméjét jelentette az anyaország és az olasz nyelvű ama tartományok között, amelyek szerintük idegen járom alatt nyögtek. Olyan érzés volt ez az olasz irredentizmus, mint amikor a gyermekeitől elszakított anya a gyermekei után vágyódik s viszont ezek az anyjuk után esengenek." - írta Nagy Emil a „Vérző Magyarország" című antológiában.

Gyors terjedését elősegítette, hogy számos, már egyébként is erős közösségi identitáshoz kapcsolódott, s hívószavai - mint például a nemzet újraegyesítése, a magyar egyházak és híveik felszabadítása, a nyugati civilizáció fontos bástyájának visszavétele, a helyi közösségek régi életviszonyainak helyreállítása vagy a családok újraegyesítése - tömegeket szólítottak meg.

A magyar irredentizmus középpontjában a történelmi Magyarország állt, vagy a leggyakoribb megnevezésekkel „Nagy-Magyarország”, „Szent István-i birodalom”, „Szent Korona országai”, „Árpádok országa”, „Hungária” visszaállítása állt. Míg az előbb említett mozgalmak évszázados igényeket fogalmaztak meg, a célok és a hivatkozási alap is gyakran a múlt ködébe veszett, addig Magyarországon egy azonnali válasz volt az ország megcsonkítására. Gyors terjedését elősegítette, hogy számos, már egyébként is erős közösségi identitáshoz kapcsolódott, s hívószavai - mint például a nemzet újraegyesítése, a magyar egyházak és híveik felszabadítása, a nyugati civilizáció fontos bástyájának visszavétele, a helyi közösségek régi életviszonyainak helyreállítása vagy a családok újraegyesítése - tömegeket szólítottak meg.

Ilyen előzmények után érthető, hogy alig több mint hét hónappal a békediktátum kihirdetése után Urmánczy Nándor, 'a megalkuvás nélküli magyar' kezdeményezésére már állt a budapesti Szabadság téren az Irredenta szoborcsoport. Már felállítása pillanatában ezen a néven nevezték. Alternatív neve Magyar Feltámadás szoborcsoport.

A Szabadság tér északi félköríves járdaszigetein 70000 ember jelenlétében avatták fel az elszakított országrészeket jelképező szoborcsoportot. A négy egymástól elszakított járdaszigeten felállított szobor - a kor legjobb szobrászainak alkotásai (Sidló Ferenc , Kisfaludi Stóbl Zsigmond, Pásztor János) - a négy égtájról kapta nevét, jelezve az ország minden égtáj felé történő megcsonkítását. Az egyes kompozíciók romantikus, hősi beállítások variációi voltak, melyeken duzzadó izomzatú héroszok, erőteljes férfiak, illetve védelemre szoruló nők és gyermekek továbbá a magyar történelmi hagyomány szimbólumai fejezték ki a tragédiát és a nemzeti ellenállást. A szobrok elé szomorúepreket (?) (Morus alba 'Pendula') ültettek, a talapzatokat pedig borostyánnal (Hedera helix) futtatták be. Mindkét növény a bánatot jelképezi, temetők gyakori növényei.

Felvidék (Észak) Készítette Kisfaludi Stróbl Zsigmond.

Az emlékmű főalakja a három méter magas, keresztre feszített Hungária. A hozzásimuló fiú a tót nemzet ragaszkodását jelképezi az anyaországhoz. A kettő egységét kivont karddal előretörő kuruc alakja védi, emlékeztetve arra, hogy a magyar szabadságért Rákóczi hadaiban tótok is küzdöttek.

Erdély (Kelet) Készítette Pásztor János.

A magyar őserőt megtestesítő Csaba vezér megszabadítja a kopjafához láncolt, bilincsekbe vert, Erdélyt jelképező elalélt férfialakot, aki kezében az országrész címerét görcsös reménységgel szorítja. - alakot.

A II. világháború utáni politikai berendezkedés nem tudott azonosulni a szoborcsoport eszmeiségével, ezért 1945 augusztusában a szobrokat eltávolították a térről. Néhány évig a Szent István Bazilika pincéjében őrizték, később valószínűleg megsemmisítették őket.

Délvidék (Dél) Alkotó: Szentgyörgyi István

Főalakja karddal és a magyar címerrel díszített pajzzsal kel a Délvidéket jelképező sváb leány védelmére. Az előtte lévő búzakévék Nagy-Magyarország éléstárát, a Bácskát és a Bánátot jelképezik.

Alpokalja (Nyugat) Alkotó: Sidló Ferenc

Az ifjú az elszakított nyugati vármegyéket jelképezi. Térdre hullva borul a magyar Szent Koronára, s míg jobbjával az ország testéről leszakadni készülő nyugati vármegyék címerpajzsát öleli magához, addig baljával görcsösen kapaszkodik a nagy magyar kettőskeresztes pajzsba. Fölötte áll Hadúr alakja, kezét nyugtatva az ifjú címert szorító karján, jobbjában védően tartva a nemzet pallosát. Arcán kemény dac, hit és önbizalom. Lábainál szárnyait repülésre tárva a Turul.

Észak
Észak
Kelet
Kelet
Dél
Dél
Nyugat
Nyugat







A II. világháború után bekövetkezett politikai változásoknak "köszönhetően" megpecsételődött a szoborcsoport és a vele szemben lévő országzászló sorsa. Az "ideiglenesen hazánkban állomásozó" Vörös Hadsereg tiszteletére szovjet hősi emlékműveket emeltek országszerte. 1945-ben törvény született a szovjet katonák emlékének megörökítéséről. Már az 1945. február 22-én kelt budapesti polgármesteri határozat is megemlítette, hogy az orosz katonai parancsnokság az elesett katonáknak emlékművet kíván felállítani és "ennek helyét a Szabadság téren kéri kijelölni".

A "kérés" hamar teljesült. 1950. május 1-jén a közvélekedéssel ellentétben nem pontosan az Ereklyés Országzászló helyén, de sietősen felavatták a mai napig is álló szovjet hősi emlékművet. De előbb a szovjet csapatok eltávolították az országzászlót, hogy az ne "zavarja" saját hősi emlékművüket.

A szoborcsoport eszmeiségével azonosulni nem tudó politikai berendezkedés 1945 augusztusában a szobrokat eltávolította a térről. Néhány évig a Szent István Bazilika pincéjében őrizték, később valószínűleg megsemmisítették őket.

A Magyar Feltámadás szoborcsoportról emlékezzünk meg Havas István: A négy szobor, Kiss Dezső: Négy Szobor és Kerecseny János: A négy szobor versével is.






Ereklyés Országzászló

Füredi Richárd és Kismarty-Lechner Jenő alkotását 1928. augusztus 20-án avatták fel a Szabadság téren az irredenta szobrok alkotta félkörív közepén. Az avatási ünnepségen a talapzat ereklyetartójában elhelyezték a csonka ország községeinek és az elszakított országrészek törvényhatóságának, valamint történelmi nagy csatáink helyszínéről és az első világháborús csatákban elesett halottak temetési helyéről, továbbá Petőfi és Kossuth szülőháza talajából küldött földet tartalmazó zsákocskákat. A zárókő felirata: „Tudd meg, óh ember: e helyen Nagy-Magyarország vérrel, könnyel és verejtékkel megszentelt földjén állasz.”

A talapzat homlokzatát az állami középcímer mellett az Árpádok, az Anjouk címere és a Corvin-címer díszítette, utalva az ezeréves határok folyamatosságára, Nagy Lajos király uralmára, amikor úgymond három tenger mosta Magyarország határát, valamint Mátyás király európai nagyhatalmiságára.

Homlokzati felirat: „A mi országunk a Kárpátok országa, Nagy-Magyarország. 896-ban alapította Árpád fejedelem, fennmarad a világ végezetig.”

Hátoldali felirat: „Jövő nagyságunk alapját múltunk nagyjai rakták le.”

Alatta a Magyar Hiszekegy volt olvasható.

A talapzat fölött magyaros virágdíszekből emelkedett ki - az 1920-as évszámra emlékeztetve - a 20 méteres zászlórúd , amelynek csúcsán egy esküre emelt kéz volt látható, melyet állítólag Horthy Miklós kormányzó keze után mintáztak meg. Ez a kéz jelképezte, hogy Magyarország népe sohasem mond le az ezeréves földről. A zászlórúdon mindig félárbocra volt engedve a nemzeti lobogó. Ez fejezte ki a trianoni döntés elleni tiltakozást és a Nagy-Magyarországhoz való ragaszkodást. A lobogót csak az 1938-1941 között végbement területgyarapodások alkalmával vonták fel egy-egy hétre az árboc csúcsáig.

Maga a zászló egy nemzeti színű lobogó volt, közepén az angyalos-koronás nagycímerrel, melyen az elszakított országrészek címerpajzsai is ábrázolva voltak. A zászlón a Trianon előtti Magyarország területére utalva az "ÍGY VOLT, ÍGY LESZ" felirat volt olvasható.

A zászlórúd tövében egy kibontott szárnyú, bronzból készült turulmadár volt látható. Mögé egy sisakos, buzogányos kisfiú aktját mintázta a szobrász. Alatta két márványtábla volt hivatott igazolni a revízió jogosságát és nemzetközi támogatottságát.

A bal oldali tábla felirata: „Hungary’s Place in the Sun” (Magyarország helye a nap alatt) Lord Rothermere ezzel a címmel jelentetett meg cikket 1927. június 27-én a Daily Mail-ben.

A jobb oldali tábla felirata: „I Trattati di pace non sono eterni” (A békeszerződések nem örök érvényűek) Benito Mussolini kijelentése a római szenátus 1928. június 5-i ülésén.

A díszítményhez tartozott még az országzászló előtti "trianoni virágágy", amelyben "az integer és csonka országnak földrajzi térképe, továbbá a Magyar Hiszekegy a földből kinövő virágokból van kirakva." A virágágyás különböző színű virágokból a történelmi és a trianoni országhatárokat, a négy nagy folyót, valamint az északi határ fölött a magyar címerről ismert hármas halmot és kettős keresztet ábrázolta. A Szabadság téri virágtérkép ismert turistalátványosságnak számított. Számos ünnepség színhelye volt ez a terület.

A Szabadság téren - valahol azon a tájon, ahol ma Bandholtz tábornok szobra áll - helyezték el a francia Emile Guillaume szobrát is. A szobor a magyarság nagy barátjának, Lord Rothermerenek volt az ajándéka. A szobor neve: A magyar fájdalom szobra, s egy a gyermekeitől megfosztott anya jelképes alakjával ábrázolják.

A térkompozíció Pálóczi Antal munkája volt, a talapzatot Lechner (1941-től Kismarty-Lechner) Jenő, a zászlórudat Füredi Richárd, a díszzászlót Lechner Marianne tervezte.

Az ereklyés országzászló még hamarabb megsemmisült, mint a téren velük átellenben a négy szobor. A szovjetek ugyanis már tavasszal - a felszabadítás első biztos gesztusaként - lebontották, hogy helyet adjanak saját dicsőségük emlékművének.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.






Budapest, II. kerület

A Bocskay István Reáliskolai Nevelőintézet előcsarnokában 1926. január 10. felállított Hősök emlékműve Sándy Gyula építész alkotása. 21 hősi halottnak állít emléket, majd 1943. augusztus 20-án kiegészítették a névsort az iskola hősi halottaival.






Budapest, IV. kerület

A Szilágyi utcai egykori URAK sporttelepen 1927-ben állították fel a Zák Alajos tervezte emlékművet az egyesület első világháborúban elesett sportolóinak tiszteletére.

Az egyenlő oldalú háromszög alakú műkő talapzat három oldalán az ERŐ, EGYSÉG,EGYETÉRTÉS felirat volt olvasható. A talapzaton helyezkedett el a kb. 250 cm. magas, háromszög alaprajzú obeliszk, csúcsán kiterjesztett szárnyű bronz turulmadár. Az obeliszk szövege: HŐSI HALÁLT HALT TAGJAINK EMLÉKÉRE. Alatta a Szózat két sora, valamint az 1914-1918 felirat. Az emlékmű vélhetően az 1960-as évek elején tűnt el.






Budapest

Az Állatkert bejárata a millennium évében készült felvételen.






Bajánsenye

Világháborús emlékmű

A református templom előtt 1923. szeptember 9-én felavatott eredeti emlékmű Hudetz József szombathelyi és a helyi Németh Sándor kőfaragó munkája. Az emlékmű lerombolásakor a református templomba mentették át az áldozatok neveit tartalmazó emléktáblát. Ma a templom falán láthatjuk.






Cinkota

Cinkotai országzászló

Eredetileg a cinkotai iparosság kezdeményezésére állították fel 1936 május 31.-én. Burius Lajos az Önálló Iparosok Körének elnöke, Varga Lajos iparos, Udvardy István bíró, Skultéthy Katalin Pozsonyból Cinkotára helyezett tanítónő és dr. Javornitzky Jenő az Ereklyés Országzászló Nagybizottsága nevében mondtak avatási beszédeket.

1948-ban az országzászló szimbólumait eltávolították és Szabadság zászlóvá minősítették át.

A felújítás után sem nyerte vissza eredeti formáját.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.

Csongrád

Országzászló

Az Országzászló a mai Dózsa György téren állt 1944 és 1955 között. Az emlékműállításról 1943-ban határoztak a helyi döntéshozók. A megbízást Borbás István csongrádi szobrászművész kapta, a kivitelezést pedig egy helyi kisiparosra bízta. A kész mű nem nyerte el tetszését: torznak, felületes munkának tartotta. Csak hosszas vita után állították fel az Ond vezért és fiát, Etét, valamint egy turulmadarat ábrázoló műalkotást, de az emlékművet 1955 nyarán lebontották. 1956 októberében a Tiszába dobott Felszabadulási emlékmű helyére állították gimnazisták a turult, mögé pedig a két férfi alakot. 1957 elején a szobrok visszakerültek a múzeumba.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.






Dombóvár

Országzászló

Fetter Károly alkotását 1936. október 18-án leplezték le Dombóváron, a mai Gyár utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca kereszteződésében. Az oszlop tetején egy turulmadár volt látható, a zászló rúdján pedig a budapesti Ereklyés országzászló (link ) mintájára, egy esküre emelt kéz. Az oszlopon a Magyar Hiszekegy volt olvasható, mellvéden pedig Magyarország középcímere kapott helyet. Az oszlopfőt körbe négy címerpajzs díszítette, amelyből az emlékmű elején lévőn Nagy-Magyarország volt látható, a többi pedig üresen maradt.

Érdekes sors jutott osztályrészül ennek az alkotásnak. Avatása után néhány évvel áthelyezték a Szabadság utcába. A II. világháború után 1848-as emlékművé alakították át. A Magyar Hiszekegy helyére az 1848-1948-as évszám került. A turul helyére egy örökmécsest állítottak, a mellvédről eltávolított középcímer helyére pedig egy táblát helyeztek Petőfi Sándor egy versrészletével:

„Nagy idők, beteljesült az írás. Jósolatja: egy nyáj, egy akol.
Egy vallás van a Földön: Szabadság! Aki mást vall rettentően lakol.”

Alatta:

„Petőfi a nagy szabadságharcos emlékére
Dombóvár dolgozói 1949. július 30. ”

2004. március 15-én az örökmécses helyére ismét turulszobor került. Készítője Farkas Pál szobrászművész volt.
Időközben a talapzat életveszélyessé vált, ezért le kellett bontani az emlékművet. Akkor nagy felzúdulást keltett a városban, hogy a 48-as emlékművet lebontották. Azóta arra a helyre D. Varga Gábor, Dombóváron élő keramikusművész alkotásai kerültek, amelyek az aradi vértanúkat ábrázolják. A Turulmadár pedig ideiglenes helyre, a polgármesteri hivatal Ujváry Termébe került.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.

Hódmezővásárhely

Országzászló

Az országzászló a Kossuth téren állt.

1934. május 20-án avatták fel mintegy 10 ezer ember jelenlétében Kriván Ferenc szobrászművész és ifj. Koncz Péter építész alkotását. Az avatáson József főherceg, a volt szegedi 46. közös gyalogezred volt parancsnoka is részt vett. Az avatóbeszédet Urmánczy Nándor, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság elnöke tartotta.

A bíráló bizottság így nyilatkozott a 'Nagymagyarország' című pályamunkáról: "Ez a terv modern építészeti vonalakkal, stilizált magyaros díszekkel oldja meg a problémát. A mű főtörzsének elülső lapján egy kardot tartó turulmadár reliefje áll. (…) Modern építészeti vonalakkal megalkotott hatalmas kőtömb lesz az országzászló emlékmű, mind a négy oldalán lépcsőkkel, felső végződésében stilizált magyar díszítéssel. Az elülső és hátulsó oldallapon kisméretű reliefek lesznek.”

A II. világháború után az országzászlót lebontották, majd 1949. március 28-án az országzászló talapzatán egy szovjet emlékművet állítottak fel.

Kispest

Országzászló

A kispesti országzászlót Magyarország 99. országzászlójaként ünnepélyesen avatták fel 1934. június 16-án. Még az akkori filmhíradó is beszámolt. Egyike volt annak a több mint 700-nak, amelyek azt hirdették: az I. világháborút lezáró békeszerződésekben „halálra, rabságra és felejtésre ítélt” magyarság élni akar, szabadságot akar és emlékezni akar.

Az ekkor átadott emlékmű a zászlórúd mellett egy, a karmai közt szablyát tartó turul szoborból, valamint egy Nagy-Magyarország formájú csúcsban végződő talapzatból állt, amire az „Így volt, így lesz” feliratot vésték. Magán a lobogón az egyik oldalon Nagy-Magyarország, a másik oldalán pedig az angyalos középcímer volt látható. Az emlékművet végül a második világháború után, annak irredenta üzenete miatt bontották le.






Lakihegy

Országzászló emlékmű

A lakihegyi uradalom mellett 1938-ban állított emlékmű.






Nagyatád

Turul Gyógyszertár

A gyógyszertár épületének megvásárlása 1905. decemberében volt, míg a hivatalos átadás 1906. augusztus 1-én történt. Az 1970-es évek második felében bontották le a gyógyszertár épületét.






Nyíregyháza

Gerlóczy Gedeon és Müller Dezső emlékművét 1926-ban leplezték le a huszárlaktanya főépülete előtt. A II. világháború után az emlékművet átépítették, a turult beolvasztották.






Ózd

Trianon emlékmű

Ilyen volt
Ilyen volt
Ilyen lett
Ilyen lett







Pestszentimre

Magyar hősök emlékműve

Hosszú vajúdás után született meg a pestszentimrei Magyar hősök emlékműve. A turulmadaras emlékoszlopot 1943. május utolsó vasárnapján - a hősök napján - avatták fel nagyszámú közönség előtt. Mivel ekkor már túl voltunk a doni magyar katasztrófán, a második világháborúban addig elesett imrei katonák nevei is felkerültek a márványtáblára.

De amilyen lassú volt születése, oly gyors volt kimúlása. 45 után az új világ baloldali ifjai leverték a szobor tetejéről a turult, komoly sérüléseket okozva az emlékműnek. A csonka műkő oszlopot a Kisgazdapárt vette pártfogásába és 1948-ban - ugyan már a kor szellemének megfelelően turul nélkül - újra felavatták. De igazán ebben az állapotában sem maradt hosszúéletű.






Pilis






Piliscsaba

Hősi emlékmű

Az I. világháborúban hősi halált halt vegyi szakcsapatok katonáinak emlékére készült alkotást 1942. szeptember 20-án leplezték le a piliscsabai északi táborban, a mai Pázmáneum területén.

A piliscsabai laktanya története párhuzamosan alakult a Magyar Királyi Honvédség fejlődésével. Az első biztos adat szerint már 1890-ben létezett. A korszakban a honvédek kiképzésében egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a lőkiképzésre. Ennek érdekében több lőteret hoztak létre, ezek egyike volt a piliscsabai. Az 1890-es években készített fényképek bizonyítják, hogy a korszakban már álltak a laktanya épületei.

Egy 1896. június 9-én kelt intézkedés arról tanúskodik, hogy a piliscsabai tábort már önálló egységként kezelték: „A Budapest Helyőrséghez tartozó, valamint a piliscsabai táborban lévő csapatokat a császár Őfelsége megszemléli.”

Az I. világháború idején folyamatosan zajlott a kiképzés a piliscsabai táborban: kellett az utánpótlás a mindent és mindenkit felemésztő hadszínterekre. A „Nagy Háború” éveiben a laktanya funkciói kibővültek. A kiképzésre bevonult alakulatok elhelyezési körletei mellett az osztrák-magyar haderő járványkórháza, illetve egy hadifogolykórház is helyet kapott területén.

A trianoni békediktátum 35 ezer főben határozta meg a Honvédség létszámát, és szigorú korlátok közé szorította fegyverzetét is. Ennek hatására - igaz csak rövid időre - elnéptelenedett a laktanya, de aztán hamarosan tiszti üdülőként funkcionált. De ez csak átmeneti volt, 1925 után már ismét katonai alakulatok népesítették be a laktanyát: jó elhelyezkedése miatt újra igénybe vették lőterét, s ismét kiképzés folyt falai között.

Az 1930-as évek elején a budapesti József nádor 1. gyalogezred egy zászlóalja, majd 1935-től a budapesti I. határőrkerület 3. határbiztosító osztálya állomásozott a táborban.

Az I. világháborút követő időszakban előtérbe került a gázvédelmi, illetve vegyiharc szolgálat fejlesztése. 1935-től itt folyt a gázvédelmi századok kiképzése, s a gyakorlótéren éles vegyi harcgyakorlatokat is végrehajtottak.

A piliscsaba-klotildligeti táborban ezzel párhuzamosan kezdetét vette a légoltalmi kiképzés, amelynek keretében tűzoltási, mentési, óvóhely-megközelítési, ködösítési gyakorlatokat tartottak, továbbá speciális orvosi továbbképző tanfolyamokat szerveztek.

A II. világháborúban az egység feladata is megváltozott, átalakult Erőd Leszerelési Körlet Parancsnoksággá. Alegységei részt vettek a Nagyvárad-Máramarossziget terepszakaszon épült román erődök elbontásában, majd 1942-től a 2. magyar hadsereg kötelékében részt vettek a Don mentén lezajlott harcokban. A zászlóaljnál közben folyamatosan haladt a Ludovika Akadémia hallgatóinak kiképzése a vegyiharc fortélyaira.

A háború menete újabb változást hozott a tábor életébe. Nem lehetett kizárni, hogy az egyre inkább vesztésre álló Németország vegyi fegyvert vet be, amire a szemben álló fél hasonlóan válaszolhat. 1943. október 1-jétől felállították a Vegyiharc Műszaki Parancsnokságot. Ennek alakulatai részt vettek az Erdély és a Budapest birtoklásáért folytatott harcokban.

1944 nyarán Piliscsabán képezték ki a hét ködösítőszázadot. Feladatuk a fontos objektumok légitámadások idején történő álcázása volt.

1944 őszén - a piliscsabai tábor felhasználásával - öt vegyiharczászlóaljat állítottak fel, amelyek részt vettek Budapest és a Dunántúl védelmében. Felállításuk még be sem fejeződött, mikor megkezdték átalakításukat műszaki mentő-tűzoltó feladatokra. Feladatuk az ipari központok és a közlekedési csomópontok légitámadás utáni kármentesítése volt. A piliscsabai zászlóalj katonái 1945. március végén Mosonmagyaróvár térségében estek hadifogságba.

A laktanyaegyüttes a háború befejezése után sem maradt üresen. 1948 őszén itt alakult meg a I/2. rohamtüzérosztály, 1949-ben a 8. gépkocsizó lövészezred. Az egység részese volt az 1956-os forradalom és szabadságharcnak, majd 1957. március 31-én felszámolták.

1957 és 1990 között szovjet alakulatok állomásoztak a patinás laktanya-együttesben. Valószínűleg ekkor távolították el az emlékművet. Kivonulásuk után úgy tűnt, hogy a Béri Balogh Ádám laktanya sorsa, mint annyi másé, az enyészet és a feledés lesz. Azonban Pázmány Péter Katolikus Egyetem a Perczel Mór laktanya épületeinek hasznosítása és modernizálása után a volt Déli tábort is birtokba vette. Ezzel új fejezet kezdődött a laktanya történetében, a katonák helyét tanárok és diákok vették át.






Rákoscsaba

Országzászló emlékmű






Rákoskeresztúr

Hősök emlékműve

A XIX. század végén a 183 hektáron elterülő Rákoskeresztúri temetőt vallásilag ökumenikus keresztény sírkertként nyitották meg. A Rákoskeresztúri Újköztemetőn belül létezett a Városparancsnokság rendelkezése alatt álló Hősök Temetője, amelynek első parcelláját 1903-ban alakították ki. Itt jött létre a mai Hősök temetője. Ide temetkeztek az 1848-1849-es szabadságharc veteránjai, a békeidők halottai, majd itt leltek végső nyugalmat az I. és II. világháború hősi halottai. Alacsony presztízse és a városközponttól való távolsága miatt neves személyek viszonylag kevesen temetkeztek ide.

Az 1950-es években a politikai okokból halálra ítélteket, a koncepciós perek áldozatait majd az 1956-os forradalom és szabadságharc után kivégzetteket is az Új Köztemető félreeső parcelláiban temették el. Így lett a 301-es parcella az 1958. június 16-án, kivégzett Nagy Imre miniszterelnöknek és társainak nyughelye.

Az első világháború után a hősi halottak tiszteletére óriási kard alakú emlékművet állítottak Pro patria felirattal, két oldalán egy-egy turullal. Az Új Idők című folyóirat 1927. évfolyamában megjelent kép őrizte meg számunkra az emlékmű megjelenését, hiszen a hősök parcelláit később megszüntették, és maga az emlékmű is megsemmisült. A mintegy 25 ezer katonasírt számláló katonatemetőt a II. világháború után fokozatosan, szinte teljes mértékben felszámolták, s ma már csak néhány sír és emlékmű őrzi az egykori temetőt. Ez a kegyeletsértő állapot 2001-ben szűnt meg, amikor november 5-én Mádl Ferenc köztársasági elnök felavatta az újonnan létrehozott kegyeleti emlékparkot.






Rákospalota

Rákospalota „Hősi szobra"






Sajószentpéter

Kossuth Lajos utca

Az I. világháborúban elesettek emlékére állították. A „Kiskassa" sportpályához vezető út mellett állt. (A 26-os főútvonalon Miskolc felől érkezve jobb oldalt a templommal szemben). Ünnepségek helyszíne volt. A II. világháború után lebontották.






Sopron

48-as Honvéd emlékmű

1937. szeptember 26-án avatták az emlékművet, melyet a 48. gyalogezred tiszteletére emeltette a Soproni Társadalmi Egyesületek Szövetsége. Kisfaludi Strobl Zsigmond munkája a relief, Kunt Mihály volt az építőmester, míg Jozef Vasata mintázta az emlékművet.






Sopron

Lord Rothermere szobor

Az obeliszken olvasható felirat szövege a következő:

"Ezen a földön, melyet Széchenyi István gróf szelleme, Bethlen István gróf államférfiui bölcsessége magyar hősök vitézsége, s Sopron város hűsége szerzett vissza Magyarországnak - emelte ezt az emléket lord Rothermerenek egy hálás magyar emlékezetéül azon önzetlen nemes harcnak, melyet Magyarország igazsága érdekében folytatott. 1929."

Hild Lipót alkotását a „Húség városa" a népszavazás 8. évfordulója tiszteletére állította. A II. világháború után lebontották.






Szabadbattyán

Horthy-emlékmű

1920. október 17-én avatták fel Bory Jenő betonból készült, 15 méter magas alkotását. A tetején egy turul madár, a közepén egy betonból készült, mozaikkal kirakott Szent Korona volt látható. A korona körül sugarak voltak, szintén mozaikból.

Az emléktáblán a következő felirat volt olvasható: „Ezen a helyen fogadta 1919. október 19-én délelőtt 9 órakor Fejérvármegye és Székesfehérvár közönsége hazánk reményét, a Nemzeti Hadsereget s annak élén Horthy Miklós hadvezért. Kísérje áldás kezükben nemzetük viharvert zászlaját. Kárpátoktól az Adriáig visszhangozzék a magyar katona hallhatatlan dicsősége. Emelte Fejérvármegye és Székesfehérvár közönsége a magyar katona hallhatatlan dicsőségére."

1946. március 14-én a Nemzeti Bizottság határozata alapján ledöntötték az emlékművet.

Az emlékmű mozaikkal kirakott koronája Székesfehérváron a Bory várban látható.






Újpest

Hősi emlékszobor

A Weigele Sándor kezdeményezésére közadakozásból készült emlékművet 1923. augusztus 26-án avatták fel. Alkotója Szamosi Imre és Lukátsy Lajos.

Felirata:
"Az elesett hősök dicső emléke,
adjon erőt a további küzdelemhez!"

1973-ban, amikor Újpesten a Pozsonyi utat szélesítették, "útban volt" ott egy süttői mészkőből készült, turulos első világháborús emlékmű. A környék szanálásakor 1973-ban daruval felemelték, ekkor kettétört, megsemmisült.