Kárpátalja

Aknaszlatina

Millenniumi kopjafa együttes

A bányásztelepülés történetének kezdete a római birodalom korába nyúlik vissza.

2000. augusztus 20-án a kárpátaljai római katolikus egyház a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki szervezetével közösen a magyar államalapítás millenniumának jegyében gyönyörű történelmi szoborparkot hozott létre. A nagyközség Szent István tiszteletére felszentelt római katolikus templomának kertjében létrehozott kopjafa együttes a honfoglaló magyar törzseknek, államiságunk és kereszténységünk ezer esztendejének állít emléket. A kopjafák környékén padokat helyeztek el. Ezekre a magyarság kiemelkedő alakjainak egy-egy híres gondolatát vésték. Az idézetek a hazáról, a szülőföld és az anyanyelv szeretetéről, a hitről és a megmaradásról szólnak. Szintén a templomkertben találhatók magyar szentek /Szt. István, Szt. László, Imre herceg és mások/ kőből faragott szobrai.






Bene

A faluház előtt áll a Pintér László sárvári fafaragó által faragott hét vezér szobra, előttük pedig a turulos faragott szobor.

Felirata a Rákóczi család jelmondata: „Ha Isten velünk, ki ellenünk?"






Beregszász

Homlokzatdíszítmény

Az egykori törvényszék épülete






Dolha

II Rákóczi Ferencz szobra

Az emlékmű a Gácsországból érkező Rákóczi elé siető kurucok vesztes csatájának állít emléket.

1703. június 7-én Esze Tamás kuruc csapatával a Latorca völgyébe igyekezett, hogy találkozzon Rákóczival. A kuruc legények a Borzsa folyó partján fekvő Dolha községnél ütötték fel táborukat. Károlyi Sándor, szatmári főispán lovasaival rátámadt az akkor még jobbára csak kaszákkal felfegyverzett kurucokra. Az összetűzésben megszerezte a Rákóczi által adott 3 toborzózászlót is, melyeket diadalmasan mutatott be Bécsben a császári udvarnak. Elismerés helyett azonban kigúnyolás volt a jutalma, ezért elfordult a császártól, és később átállt a kurucok oldalára. Így Károlyi gróf szerepe a Rákóczi szabadságharc kezdetén és végén is jelentős, hiszen az ő nevéhez fűződik a szabadságharcot lezáró szatmári béke is.

A dolhai ruszinok 1903-ban, az összecsapás 200. évfordulóján a falu főterén 1,5 méter magas emlékoszlopot emeltek, melynek tetejét aranyozott turul ékesítette, a talapzatára pedig egy kuruc dal ruszin változatát rótták. A Rákóczi emlékmű leleplezését mutatja az archív kép.

1923 áprilisában, a cseh uralom idején ismeretlen tettesek az emlékoszlopot megrongálták, az oszlop tetejéről a turulmadarat leverték. A rombolásra az oszlop nem sok okot adott, hiszen az alatta nyugvók jó része a kőbe vésett cirill-betűs felirat szerint a „gens fidelissima”, vagyis Rákóczi legkedvesebb népének, a ruszinnak fiai voltak.

A ruszin község 1941 augusztusában Szent István napján nagy magyar ünnepet ült. Az első magyar szent király ünnepén fényes külsőségek között tartották meg a csehek által romba döntött és ekkor visszaállított Turul szobor, valamint a Pécs testvérváros által adományozott országzászló felavatását. A képviselőtestület tagjai helyükről felállva ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy a s Szent István király szellemében fogják tovább ápolni a ruszin-magyar testvériséget.

De hiába fogadták meg, hogy a visszaállított Turul emlékművet és az országzászlót hűségesen megőrzik, a szovjet érában újra megrongálódott emlékoszlopot csak a 2000-es években sikerült ismételten helyreállítani. Majd 2003 nyarán - a csata háromszázadik évfordulójára - újra kiegészült az emlékmű. Ekkor Matl Péter munkácsi szobrászművész alkotása, a turulmadár is visszakerült a helyére.

A szobor tövében álló emléktáblán a következő sorok olvashatók:

„Istennel a hazáért és a szabadságért! -
A II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának első csatájában
1703. június 7-én elesett kuruc vitézek emlékére.
Kiontani vérem apámért, anyámért,
megöletni magam szép gyűrűs mátkámért.
Meghalok én még ma Magyar Nemzetemért.”

Rákóczi Szövetség Beregszász
Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség











Eszeny

világháborús emlékmű

A község református temploma 1794-ben épült, torony nélkül, mai formáját 1815-ben nyerte el. Előtte áll a település első világháborús halottainak turulmadaras emlékműve, amely több évtizeden át tartó kálvária után 2002 nyarán került vissza a helyére.

Az első világháború eszenyi áldozatainak hősi emlékművét 1941. május 25-én avatták fel. A szovjet hadsereg bevonultával az emlékművet összetörték, maradványait azonban a helybéliek elrejtették a temetőben. 2002-ben az Eszenyi Községi Tanács döntése nyomán visszaállították az emlékjelet, amelyre 2003 szeptemberében felkerült a II. világháború áldozatainak névsorát tartalmazó márványtábla is. Sajnos az eredeti Turul-szobor, amely egykor az emlékművet díszítette, nem került elő. Így évekig azt egy ideiglenes, gipszből készült turulábrázolással helyettesítették. 2009-ben készült el Molnár Zsolt címerkészítő alkotása és ekkor már egy új, időtálló anyagból készült madár szállt vissza az emlékműre.

A szobor feliratai:

„Drága hősei emlékére, kiknek utolsó csepp vére is hazáért folyt.
Emelte Eszeny község közönsége
1941 május 25."

„Hazánkat amelyet ránk hagytak az ősök
megvédjük úgyis mint ti védtétek hősök!"






Mezőgecse

Trianon emlékpark - Kajdy kúria

A magyarországi Teleki László Alapítvány a 2011-ben indított Kárpát-medencei örökségvédelmi program keretében felújíttatta az 1804-ben klasszicista stílusban épült mezőgecsei Kajdy-kúriát, amit Kajdy Lajos és felesége, Ludányi Bay Teréz építtetett. A megújult műemlék avatóünnepségére 2013. november 9-én került sor.

Az épületen látható a magyarság ősi szimbólumait, a turult és a szarvast tartalmazó Kajdy család címere. Mellette fából faragott életfát helyeztek el. Előtte egy Trianon Parkot alakított ki a község vezetősége.






Munkács

Millenniumi emlékmű

A Munkácsi vár fontos magyar történelmi emlék. Építésének ideje és korai periódusai nem tisztázottak, a földvárszerű erődítményt (ami már tartalmazhatott kő védműveket) a tatárjárás után építették át kővárrá. Legfontosabb szerepe mégis a Thököly-, majd a Rákóczi-szabadságharc idején volt. E történelmi jelentőségű vár északkeleti oldalán avatták föl 1896. július 19-én a hét millenniumi emlékmű legmagasabbikát, a Verecke felé tekintő, impozáns, csőrében kardot tartó hatalmas turulmadár szobrot. A 4,5 m szárnyfesztávú vörösréz turul Berczik Gyula alkotása.

A csehszlovák hatóságok 1924 decemberében bontatták le.

A munkácsi várat kaszárnyává alakították át, s ekkor rombolták le a turulmadaras emlékoszlopot. Az emlékmű olyan masszív volt, hogy a csehek az októberben elkezdett bontással csak december 17-én végeztek. A bontási művelet 124 ezer koronába került. A turul ezt követően a kaszárnyává alakított várban hevert a vidék visszacsatolásáig. Ekkor felmerült az emlékmű újraállítása, de ez csak részben valósult meg: a várban állították fel egy valószínűleg ideiglenesnek szánt talapzatra. Az 1945-ben Kárpátalján berendezkedő szovjet hatalom feldaraboltatta és beolvasztatta. A turulmadár anyagából öntötték a helyi, sőt a Magyarország és Csehszlovákia területén felállított egyes szovjet emlékművek ötágú csillagait is. A szobormadárnak csak a lefűrészelt két lábfeje maradt meg épségben a karmokkal. Így nem helytálló a közelmúltban igen széles körben elterjedt tévhit, hogy az ungvári várkertben ma is látható turul megegyezik a munkácsival. A tévedésre az adhatott alapot, hogy a millenniumi emlékmű köveinek jelentős része Ungvárra került, melyek nagy része ma is ott található.

A Munkácsról Amerikába elszármazott Pákh család mentette meg a barbár kezek elől a szobor talapzatát, valamint az ottfelejtett madárlábakat is. Ezek a millenniumi szobor egyetlen, ma is fellelhető eredeti darabjai. A magyar történelemben oly fontos szerepet játszó munkácsi várban a Munkácsy-gyűjteményéről híres Pákh Imre, New Yorkban élő magyar vállalkozó - akinek a nevét már életében két utca viselte, vagy tízezer kilométer távolságban egymástól, az egyik Kárpátalján, a másik Amerikában. - és családjának segítségével épülhetett újra 2008-ban az emlékmű az eredeti helyén. Az emlékmű alkotója Mihajlo Beleny ukrán szobrászművész és Angyalossy Sándor építész.

Az új millenniumi emlékoszlop a régi egyetlen megmaradt árkádjához csatlakozik. Az eredetivel nem pontosan megegyező méretű emlékoszlop 14 méter magas. Az alsó részébe, ami 2,5x2,5 méteres, beépítették az eredetiről megmentett három domborművet. Az emlékmű teljes magassága 25 méter. A csonka gúla teteje 1x1 méter, amelyen láthatjuk az 5,5 m szárnyfesztávolságú, 800 kg súlyú turulmadarat egy több mint 2 méteres karddal a karmai között. Az új emlékműbe beépítették az eredetiről megmentett három domborművet is. Korabeli beszámolót itt olvashatunk a munkácsi emlékoszlop lerombolásáról











Técső

I. és II. világháborúban elhunyt Técsőiek emlékműve, Országalmával és Turulmadárral.

Az eredetileg 1942. július 12-én felavatott emlékmű 80 hősi halottnak állít emléket.

2010-ben újraállították, az új szobor Krisztian Cubero munkája.






Tiszabökény

Turulmadaras Rákóczi emlékmű

Tiszabökény és a szomszédos Tiszaújlak határában, közvetlenül a Tiszabecsi révnél áll az emlékmű, ahol a kuruc szabadságharc első győzelmes ütközete és a tiszai átkelés történt. Ezek voltak a Rákóczi szabadságharc legelső jelentős mozzanatai, amelyben vállvetve hősiesen harcoltak a magyar és ruszin felkelők.

A szobor története:

A győztes csata emlékére annak helyszínén 1903 szeptember 20-án emlékoszlopot állítottak. Az alapozáshoz ősi hagyomány szerint, az egész ország minden vármegyéjéből egy-egy szekér földet hordtak össze a halomhoz. A domb tetejére obeliszket, annak tetejére gömböt állítottak, arra pedig szárnyait kitáró turulmadár bronzszobrot helyeztek. Az emlékmű 18 méter magas oszlop volt, felette kiterjesztett szárnyú turulmadarat helyeztek el, amely csőrében kuruckardot tartott. Témáját valószínűleg a helyi legenda is ihlette, ami a csőrében kardot hozó Turulról és Rákóczi megmeneküléséről szól. A legenda itt olvasható a hős turulmadárról.

Az emlékmű felállítása a korabeli iratok szerint több mint 10000 aranykoronába került és 227 négyszögöl ingatlanterület tartozott hozzá. A költségeket Szatmár és Ugocsa vármegyén kívül, közadakozásból fedezték. Magát a munkát Kepes Sándor szinérváraljai kőgyárosra bízták.

Trianon után a Podkarpatszká Rusz időszaka alatt az emlékművet elhanyagolták és gazdátlanná vált. Évtizedekig fontos emlékhely volt ez a gyönyörű emlékoszlop a környék lakossága számára. 1945. tavaszán az akkoriban újra elharapódzó szoborrombolások sorsa utolérte ezt a szobrot is. Az akkori helyi vezetők, mintegy elkötelezettségüket akarván bizonyítani a szovjethatalom iránt, földig rombolták az emlékművet, és a dombot széthordták. Az anyagát az elesett szovjet katonák emlékművének építésére használták fel. (Utolsó képünk) Magát a Turul madarat Ungvárra szállították és a mai napig az ungvári várban lehet megtekinteni.

A tiszabecsi kuruc győzelem hírét csaknem négy és fél évtized múltán újra turulos emlékmű, a helyreállított emlékmű hirdeti.

1987-ben ugyanis Bíró Andor, a péterfalvai kolhoz akkori elnöke - Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa hosszú ideig egyetlen magyar képviselője - Váradi-Sternberg János ungvári történészprofesszor útmutatásai szerint kezdeményezte az emlékmű eredeti helyén és formájában történő felújítását és felállítását. Sokáig húzódott az ügy. Már megvolt a területi tanács engedélye az eredeti emlékmű visszaállítására, de ez még kevésnek bizonyult. Engedély kellett Kijevből is. A hatalom nem akart Turulmadaras emlékművet, csak egy kuruc lovas szobrot. Mivel a már aláírt engedélyt sehogyan sem tudták megváltoztatni, 1989. július 16-án végül sor kerülhetett az emlékmű ünnepélyes újra avatására, amely Keisz Gellért és Lezu Vladimir építész alkotása. Az oszlop kovácsoltvas ráccsal körbekerített alapzatához márvány párkánnyal szegélyezett lépcsőfeljárat vezet. A fölvezető lépcsők mellett tábla mutatja azt a pontot, ameddig az 1998-as áradás elöntötte az emlékművet, húsz lépcső volt víz alatt. A Péterfalvai Polgármesteri Hivatal gondozza és felügyeli az emlékművet.

Az emlékművet Tiszaújlakhoz szokás kapcsolni, ma azonban indokoltabb Tiszabökényhez kapcsolni. Tiszabökény nagyközség a mai Ukrajnában, Kárpátalján, a Nagyszőlősi járásban, jelenleg még négy másik faluval egyetemben a Péterfalvai Polgármesteri Hivatal közigazgatása alá tartozik. A Tisza bal partján elterülő magyar nagyközség, érinti az ukrán-magyar határsávot és itt válik határfolyóvá a Tisza. A fontos tiszai átkelőt már a honfoglaláskor birtokba vették őseink. Első fennmaradt írásos említése 1304-ből való.

A kárpátaljai magyarság a kárpátaljai ruszinok képviselőinek részvételével 1989. óta minden évben július második vasárnapján itt ünnepli Rákóczi fejedelem első győztes csatájának emléknapját, a Tiszabecsi átkelést, melynek irodalmi feldolgozása Jókai Mór nevéhez fűződik, aki "Szeretve mind a vérpadig" című művében dolgozta fel az eseményt. Az ünnepség a tiszaújlaki egykori sóház falánál kezdődik, melyen emléktáblát avattak Esze Tamás tiszteletére. Innen a Tisza hídján át az emlékműhöz vonul az ünneplő közönség. 2010-ben Turul-parkot alakítottak köré. A 2011-s júliusi Turul-ünnepség napján, egy platán fácskát ültettek el az emlékműnél, amelyet Rodostóból hozott egy magyar kerékpáros sportoló.











Tiszacsoma

Honfoglalási Emlék- és Szoborpark

A település határában már a 19. század végén honfoglalás kori temetőt találtak a régészek. Az ekkor talált leleteket a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. A mintegy másfél hektár területű temetőt a 9-13 sz. között használták. A gazdag leletanyagban szablyák, szablyakardok, nyílvesszők, íjmerevítő csontok, női ékszerek, edények kerültek elő. A temetkezési szokások a kutatók számára egyértelművé tették, hogy itt egy határvédő X. századi magyar közösség nyughelyére bukkantak. Az itt éltek feladata az ország északkeleti kapujának megvédése volt. A honfoglalás kori temető és a közeli korabeli település egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Árpád vezetésével megérkező magyarok nem csupán átvonultak a vidéken, hanem megtelepedve itt számos települést is létrehoztak. Ez világosan cáfolja azt az elterjedt elméletet, mely szerint ez a vidék Szent István uralkodásának kezdetéig, netán egészen a XIII. századig a Kijevi Rusz része volt.

Az első sikeres feltárásokat több kutatás követte. 1986-1987-ben lovas sírok is előkerültek. Az 1990-es években Fodor István magyar, valamint Vjacseszlav Kotihorosko és Eduard Balahuri ukrán régészek folytattak ásatásokat, akkor számos tárgyi emlék is előkerült.

1993-ban a területet a helyi tanács felparcellázta lakóházak építésére, de szerencsére ezt sikerült megakadályozni, a területet államilag védetté nyilvánították. 1993 és 1999 között további 78 sírt tártak fel.

2003 szeptemberében és októberében végzet ásatások egyik legfontosabb eredménye, hogy a temető közelében a kutatók rábukkantak a korabeli település nyomaira.

A több mint 1 000 esztendős temető északi részén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kezdeményezésére 1996-ban emlékparkot létesítettek. A honfoglalási emlékművet Csirpák Viktória beregvidéki képzőművész készítette el. 2000-ben az emlékparkban felavatták Árpád vezér szobrát, a magyarországi Frech Ottó és Szabó József alkotását. 2001 őszén pedig ugyanitt Szent István szobrának a felavatására került sor.

Az emlékmű felirata:

Honfoglaláskori magyar temető - Tiszacsoma

IX. - X. század

LEGYEN ÁLDOTT E FÖLD HONSZERZŐ ŐSEINK TEMETŐJE MELY KENYERET, REMÉNYT ÉS HITET ÁD MA IS.






Tiszakeresztúr

világháborús emlékmű

A tiszakeresztúri református templom kertjében található emlékmű emlékezik az I. és a II. világháborúkban odaveszett, illetve a sztálini önkény által elhunyt falubeliekre.

A II. világháború 16 áldozatára emlékező márványtáblát a református egyház emeltette, melyen megtalálhatóak az áldozatok nevei. A sztálini önkény áldozataira emlékező márványtáblát a KMKSZ Tiszakeresztúri alapszervezete állíttatta, melyen megtalálható a 13 áldozat neve. Az első világháborúban szintén 13 helyi hősi halott volt.

A falu népe a következőképpen emlékezik hőseire:

„Ti meghaltatok, hogy mi éljünk.
Mi meghalunk ha ti nem éltek.

A község kegyelete emelte 1941-ben."

A református templom kertjébe Tiszakeresztúr népe 2000 októberében kopjafát állított a Magyar Millenium tiszteletére. A kopjafán Kölcsey szavai olvashatóak: „Isten álld meg a magyart."

A falu szülötte volt Borbély Balázs II. Rákóczi Ferenc fejedelem kedvelt ezredese. Az ezredes a rangját a tiszabecsi ütközetben vívta ki. Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig című regényében állít emléket az ezredes tetteinek.






Tiszasalamon






Ungvár

A várudvaron fészkel ez a turul-különlegesség. A szobor - mint az már az előzőekben is szerepel - nem a Munkácson lebontott emlékmű része, hanem a tiszabökényi Rákóczi-emlékművet díszítette 1945-ig. Onnan űzte ide a történelem vihara.






Visk

Az emlékmű a Vörös téren áll a település központjában.

A viski turulmadár nem hasonlít a többire - összecsukott szárnyakkal ül a helyén. Figyel, nézi, mi zajlik körülötte. A jövőt fürkészi. Amely errefelé gyakran hoz súlyos megpróbáltatásokat…

Az első viski turulmadár avatóünnepségére 1944 júniusában került sor. Akkor tehát, amikor a szovjet csapatok lassan már elérték a Kárpátok hegyvonulatát. Az Árpád-vonal, a Szent László- és a Hunyadi-állás erődítései készen álltak, a honvéd alakulatok felkészültek arra, hogy hosszú időn át föltartóztatják az ezer éves ősi határt átlépni szándékozó ellenséget. Jól tudjuk, Románia átállása miatt nem került erre sor. Október második felében csaknem az egész Kárpátalját elfoglalják az előrenyomuló szovjet csapatok. Bekövetkezett 1944 gyászos novembere, amikor a kárpátaljai magyar férfiakkal együtt a viski férfiakat is a sztálini lágerekbe hurcolták. Az új hatalom nem kegyelmezett az akkor felavatott turulmadárnak sem: 1945-ben a falu központjában álló emlékművet lerombolták.

Szerencsére megmaradt néhány korabeli fénykép. A levéltárból előkerült az emlékmű műszaki rajza. Nem hiányzott a közakarat sem, mely megfogalmazta a viski turulmadaras emlékmű újraépítésének szándékát. Matl Péter szobrászt a szobor, Stark István építészt pedig az emlékmű többi részének elkészítésére kérték fel. Az emlékmű feliratait Jendrék Tibor és Jendrék Sándor betűvésők készítették. Az újabb szoboravatóra 2006. március 19-én került sor. Az emlékművön elhelyezett márványtáblákon összesen 216 név szerepel. Azoké, akik a két világháborúban és a lágerekben vesztették életüket. Az ünnepségen a kétszáztizenhat erőszakosan kiontott életért ugyanannyi gyertya égett… Államalapító István királyunk ünnepén a mártírok nevét tartalmazó márványtáblák mellé egy újabb került. Ezen az egykori koronaváros, Visk címere látható. Rajta az 1620-as évszám és a csodaszarvas okán számunkra oly kedves szarvassal. Turulmadár és szarvas. Mindkettő a miénk.






Visk

A település legrégibb építménye református temploma. A viskiek a református templom kertjében 1989 novemberében kopjafát állítottak a II. világháború és a sztálinizmus helyi áldozatainak emlékére (Viskről 1944 őszén a sztálinisták 286 férfit hurcoltak el, s közülük 95-en soha nem tértek vissza). 2003-ban ugyanitt avatták fel azt az emlékoszlopot, amely az öt máramarosi koronaváros dicső múltjára emlékeztet. A szobrok Balázs István helyi fafaragó művész alkotásai.






Visk

Csík István kopjafa

Balázs István fafaragó művész alkotása Csík István (1901. X. 13. - 1983. IV. 11.) református tanítónak, igazgatónak állít emléket.

Csík István folytatva a családi hagyományt, a Debreceni Református Kollégium elvégzése után néptanító lett.

A pályakezdő ifjú tanítót, társaival együtt, ezzel az útravalóval indította el a Debreceni Református Kollégium: "Hitetekért, hazátokért, családotokért, Magyarországért, a magyar népért erőtöket és életeteket nem kímélve, minden tehetségeteket és rendíthetetlenségeteket latba vetve állhatatosan és hűségesen munkálkodjatok és nem csak az iskolában." Csík István tartotta magát ehhez. Szülőfalujában egymaga volt tanító, karvezető, fáradhatatlan közösségi ember.

Jenei Károly református tiszteletes az avató ünnepségen mondta: „Emlékezzünk Csík István Tanító Úrra. Fejünket lehajtva imádsággal köszönjük meg, hogy Isten mindig ad olyan embereket, akiket érdemes követni, akiknek üdítő vizű korsója sohasem ürült ki. Ő nem mérlegelte, hogy vajon érdemes-e cipelnie a korsót, hanem vitte, ráadásul nem üresen, hanem telve olyan jóval, mely munkálta a viski közösség hitét, reménységét, akkori jelenét és a mostani jövőjét."

A Viski Kölcsey Ferenc Középiskola előtt álló emlékoszlopon olvasható szöveg:

„Hazátokért, népetekért, falvaitokért,
templomaitokért állhatatosan
küzdjetek, és nem csak iskolátokban!”

Állíttatta a KMKSZ viski alapszervezete
és a középiskola tantestülete.