Jász-Nagykun-Szolnok megye

Abádszalók

II. világháborús emlékmű

A városháza épülete előtt áll az 1999-ben felállított, a világháború áldozataira emlékező szobor.

Az impozáns emlékmű Győrfi Sándor szobrászművész alkotása. A 4 m magas emlékmű gránát által letarolt oszlop csoportot ábrázol, amelynek legmagasabbikára az Abád-nemzettség címermadara emeli vissza a történelmi folytonosságot szimbolizáló oszlopfőt. A csonka oszlopmaradványokon lefolyó „vér" tartalmazza az áldozatok neveit abc-sorrendben, minden megkülönböztetés - cím, rang - nélkül: fronton elesett katonákét, gyalázatosan elhurcolt zsidókét és polgári áldozatokét.

Az alkotás bazaltból készült alapzaton áll. Az oszlopokat a művész süttői mészkőből készítette. Az emlékmű gyönyörű turulmadara, a fém-oszlopfő és az áldozatok neveit megörökítő dokumentum bronzból készült.






Berekfürdő

Millenniumi emlékmű

Millenniumi emlékmű a Fürdővel szemben, az út másik oldalán a Berek téren. Alkotója a karcagi származású Győrfi Lajos. Felállítás éve: 2001. A Turulmadár egy kb. 4 méter magas talapzaton áll, lábában egy kardot tartva. A szárnyfesztáv több mint két méter.






Cibakháza

1848-49-es emlékmű

A Cibakházán 1906. szeptember 30-án felállított emlékmű az 1849. február 24-ei cibakházi csata névtelen hősei előtt tiszteleg, akik a Nagykőrös és Szolnok irányába mozgósított csapattestek katonáiként estek el.

1920 telén a község képviselőtestülete úgy határozott, hogy a Nagy Háborúban elesett hősök emlékére emléktáblát helyez el a szabadságharc emlékművén. Pál István kunszentmártoni kőfaragómester készítette el a helybeli katonák nevét tartalmazó emléktáblát, amelyet 1921. november 21-én lepleztek le

Az 1848-as polgári forradalomról itt olvashat részletes összeállítást






Jászalsószentgyörgy

II. Világháborús emlékmű

Egy régi emlékművet alakítottak át. 1992 júniusában avatták fel a zászlórúddal kiegészített emlékhelyet. A kisebbik kőoszlopon a világégés helyi áldozatainak neve olvasható. Az emlékműn látható kompozíció Varga Gábor szobrászművész alkotása a világégésben elesett hősök előtt tisztelgő turulmadár, melyet 2002. augusztus 20-án leplezték le.






Jászárokszállás

Hősök szobra

A Hősök szobra emlékmű Jászárokszállás központjában parkosított környezetben helyezkedik el. A terméskő talapzaton álló műkő szobor keleti irányba néz.

A Jászárokszállásról az I. világháború során bevonult mintegy 1200 ember csaknem egyharmada elesett. Legtöbbjük ma is jeltelen sírban nyugossza végső álmát.

Az országos szoborkezdeményezéshez a jászárokszállásiak is csatlakoztak. A szoborral a bevonult katonák áldozata, az utánuk érzett gyász magasztos, de mégis tekintélyt és erőt parancsoló megjelenítése volt a cél. A tervek szerint a szobor feje felett a magyar nemzeti identitás és összetartozás ősi jelképét, a Turulmadarat is meg kell formázni. És a terveket tettek követték és közadakozásból elkészült az emlékmű, alkotója Pongrácz Szigfrid szobrászművész. 2014-ben felújította Egri Hunor.

Avatására 1924. november 2-án került sor, amikor Zadravecz István tábori püspök áldotta meg a szobrot.

Az emlékmű katonája látott különböző politikai rendszereket és tanúja volt azok elmúlásának is, üzenete azonban ezektől független és örök érvényű.











Jászdózsa

Millenniumi emlékmű és országzászló

2010. augusztus 19-én Jászdózsán a templom előtti téren tartott ünnepségen, Varga Gábor szobrászművész alkotásával, Turulmadárral kiegészült a felújított Millenniumi emlékmű. Mellette Trianoni emlékkövet és országzászlót is avattak.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.






Jászfelsőszentgyörgy

világháborús emlékmű

Az 1. világháborúban elesett 83 helyi áldozat emlékére 1930. október 26-án állítottak emlékművet Jászfelsőszentgyörgy lakói. Az emlékművet Vass Viktor készítette. A szobrot dr. Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselő avatta és dr. Kele István jászberényi apátplébános szentelte fel. Az emlékmű tetején gömbön álló turulmadár látható. A szobrot egy később eltávolított címer is díszítette, amelyet Thuróczy György kezdeményezésére 2008-ban pótoltak. A felújított emlékművet 2008. november 2-án avatták fel újra. A szobor talapzatán olvasható a 83 hősi halált halt katona neve. A főoldalon a Papp-Váry Elemérné Magyar Hiszekegy című (1920) három soros imája olvasható.






Jászfényszaru

Szent István dombormű

A katolikus templomtorony nyugati falán található a Szent István bronz dombormű.

A Szent István domborművet Szabó Imrefia Béla szolnoki szobrászművész tervezte és készítette. A stílusos márványkeret Tóásó Tibor helyi kőszobrász munkája. 2004. május 31-én Főglerné Kolozs Marcella leplezte le, és Dr. Katona István egri püspök szentelte meg.

A dombormű íz országfelajánlás pillanatát ábrázolja. Fő alakja Mária a gyermek Jézussal és Szent István király, aki feléjük mutatja az országalmát. Baljával egy szőnyegként elterülő térképre, hazánkra mutat. A dombormű felső íve alatt a magyarság ősi szent madara, a turulmadár gyermekeivel, lent a magyar és pápai címer rajzolata látható. Középen rgy szalagon olvasható: „Magyarország királynője könyörögj érettünk!"






Jászkisér

Trianon emlékmű

2010 óta díszíti a települést Csák Attila alkotása.

A trianoni békediktátumról itt olvashat.






Jásztelek

Világháborús emlékmű

A turulmadaras obeliszket a jásztelki hős katonák emlékére állította az utókor. Az emlékmű elején olvasható az elesett katonák névsora. A település 1940-ben emlékkönyvet is megjelentetett a község hőseinek emlékére.

„Hős fiaink emlékére".






Karcag

Országzászló emlékmű

A Református templom sarkánál, a Kossuth téren.

Az országzászló mozgalom keretében 1935 május 26-án állították fel Karcagon az országzászlót. Mint ahogy sok más helyen, itt is egy Turulmadár díszítette.

A II. világháború után eltávolították a szobrot és talapzatát. Az eredeti mű alkotója ismeretlen. 1996-ban a millecentenáriumra újította fel Györfi Sándor, és helyezték vissza eredeti helyére, a református templom sarkához.

A bronzmadár 220 cm szárnyfesztávú. A mészkőoszlop 350 cm magas.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.






Kétpó

Trianon emlékmű

A trianoni békediktátumról itt olvashat.






Kisújszállás

Trianon emlékmű és országzászló

A városháza parkjában 1936. október 25-én állították fel az országzászlót. Az emlékművet 1945 tavaszán lebontották és a szovjet hősi emlékművet állították a helyére.

2010. június 4.-én közadakozásból állították fel Győrfi Lajos szobrászművész, Varga Imre bronzöntő és Bácsi Lajos kőfaragó alkotását, amely az 1936-45 között a városban álló emlékmű mintájára készült.

A trianoni békediktátumról itt olvashat.






Kunmadaras

Turulmadár a városháza homlokzatán






Mesterszállás

Világháborús emlékmű

1930. október 12-én leplezték le Vaszary László budapesti szobrászművész alkotását, amelynek tetején félgömbön álló bronz turulmadár látható. A több mint 4 méter magas emlékoszlopon elől szalaggal övezett kard domborműve látható. Az oszlop két oldalán babérkoszorúval díszített keretbe vésték a 85 helyi katona nevét.

1989. március 15-én avatták fel azt a fehér márványtáblát, melyen a II. világháború helyi áldozatainak nevét tüntették fel.






Mezőtúr

Világháborús emlékmű

E. Lakatos Aranka, Balogh Géza, Borbás Tibor és Győrfi Sándor, a mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep szobrászainak közös alkotása az 1993-ban felavatott emlékmű a Városháza előtti parkban. A művészek a mementót a városnak adományként ajándékozták.






Nagykörű

Trianon emlékmű

Győrfi Sándor szobrászművész alkotását 2009. jún. 6. avatták fel.

Részletes ismertetést az emlékmű honlapján találhatunk.

A trianoni békediktátumról itt olvashat.






Rákócziújfalu

Millecentenáriumi emlékmű

1996-ban állították fel a Millecentenáriumi emlékoszlopot, Győrfi Sándor Munkácsi-díjas szobrász művész turulmadarat ábrázoló alkotását. Ez volt a település első köztéri szobra.











Szolnok

Világháborús emlékmű

Hősi emlékmű az 1. és 2. világháború magyar, német, olasz, orosz és román elesett katonáinak és hadifoglyainak emlékezetére a szolnoki római katolikus temetőben.

A történelem szereplőinek és az őket megmintázó szobroknak olykor különleges történetük lesz. Így van ez ezzel a szoborral is. Az emlékmű sorsán át többszörösen figyelhetjük meg a történelem furcsa fintorát. Már az sem megszokott jelenség, hogy az emlékmű két korábbi szoborból alakuljon ki. Az egyik a II. világháború során a bombázások által lerombolt 1. világháborús Martinelli-féle emlékmű, mely egyike volt a Martinelli által 1929-ben készített hét turulos oszlop egyikének. A másik pedig - az önmagában különös történetű alkotás - a fiatalon elhunyt vitéz nagybányai Horthy István emlékére állított szobor.

Az utóbbi története ott kezdődik, hogy 1942-ben Szolnok város vezetése elhatározta egy szobor felállítását a fiatalon, váratlanul elhunyt Horthy István emlékének megörökítésére. A szobor, Vastagh György szobrász alkotása 1944 márciusában el is készült. Az alkotás a kormányzóhelyettes pilótaszobrából és egy mellékalakból, egy koszorút elhelyező szűrös parasztember figurájából állt. A szobor 1944 kora tavaszára elkészült. Avatói nem tudhatták, hogy március 19-én a németek megszállják hazánkat és erre a napra tűzték ki a szobor avatását. A közismerten náciellenes kormányzóhelyettes - aki véleményét időnként nem is rejtette véka alá - szobrának felavatására így már nem is kerülhetett sor sem a kitűzött napon, sem később. Majd 1944. őszén a főalakot ledöntötték a talapzatáról, behúzták a városháza pincéjébe, ahonnan aztán eltűnt, valószínűleg beolvasztották. Így állt évekig csonkán az obeliszk és a mellékalak szobra Szolnok főterén, mígnem eljött 1949 augusztusa, amikor Bagi Mátyás kőfaragó levéste a csonkán álló Horthy szobor mellékalakját és beszállította a katonai temetőbe. És a "Búsuló juhász" sorsa mégis beteljesedett, amikor a turul madaras emlékoszlop mellékalakja lett.

És itt térünk vissza a kiinduló pontunkhoz, a Hősi emlékműhöz.

A II. világháború befejezése után a hősi temető rendezésekor a bombázások által lerombolt 1. világháborús Martinelli-féle emlékművek darabjaiból valamennyi itt eltemetett hősi halott tiszteletére emlékoszlopot állított a város. Az emlékmű felállítását a szolnoki 16. Honvédkiegészítő Parancsnokság anyagilag támogatta. Az emlékmű tervrajzát Kurucz Tibor műszaki tiszt készítette el: beton obeliszk talapzatán az emlékműhöz koszorút elhelyező szűrös parasztember - a búsuló juhász -, aki az elesett fiait gyászoló népet szimbolizálja. A mű elkészült, de ünnepélyes felavatásra nem került sor. Akkor és ott a vesztesek oldalán elesettek nem számítottak hősi halottaknak. Az emlékműre feliratot sem helyeztek el, az áldozatok neve sem szerepelt az obeliszken. Így vált végül is a fordulatok után a kétszeresen avatatlan, népiesen csak „Búsuló juhász"- ként aposztrofált szobor a barbár szoborrombolás után pozitív népi szimbólummá, az emlékoszlop pedig „a győztes mindent visz" negatív szimbólumává.

Mára azonban az emlékoszlop előtt szépen gondozott füves részen ott vannak a nevesített sírhelyek is.






Tiszafüred

Világháborús emlékmű

Az I. világháborúban elesett tiszafüredi hősök emlékére 1929-ben avatták fel Füredi Richárd alkotását. Az ötvenes években az akkori rendszer eltávolította a turult, majd az idő is erősen kikezdte. Helyi összefogással Győrfi Sándor szobrászművész és ifj. Győrfi Sándor kőfaragó 2009-ben felújította az emlékművet, és azóta újra régi fényében csillog a bronz turulmadár.

Az emlékmű felirata:

„NEM AZOK HALNAK MEG,
AKIKET ELTEMETTEK,
HANEM AZOK,
AKIKET ELFELEDTEK.”

Az utolsó kép még a felújítás előtt mutatja az emlékművet.






Tiszagyenda

Világháborús emlékmű

2004 májusában avatott, a II. világháború áldozatainak emlékére állított emlékmű.






Tiszajenő

Világháborús emlékmű

A település főterén álló hősi emlékmű a második világháború katonai és civil áldozatainak állít emléket a hősi halottak névsorával. 2014-ben újabb emléktáblát avattak, amelyen további hősi halott neve is helyet kapott.






Tiszaroff

Világháborús emlékmű

Az első világháború után 1923-ban gróf Waldeck Hubert emeltette ezt a turulmadaras emlékművet, az elesett hősök emlékoszlopát a település központjában. Alkotója Farkas Gusztáv színész és kőfaragó.






Tiszatenyő

világháborús emlékmű

2002. november 1-jén avatták fel a II. világháborúban hősi halált halt helyi lakosok tiszteletére emelt történelmi emlékfalat. A falon található domborműveket Varga Gábor szobrászművész készítette.






Újszász

Világháborús emlékmű

A város temetőjében állították fel 2001-ben a Hősök emlékművét, az ismeretlen magyar katona sírjára. Turza Ferenc készítette a "Nemzetünkért elesett magyar hősök emlékére" ajánlott kompozíciót. 2001. május 26-án adták át és szentelték fel.

A világháborúban közel 700 újszászi vett részt. Közülük legalább 83-an vesztették életüket. Több tucat embert vittek ki a Szovjetunióba, akik csak évek múlva tértek haza.