Győr-Sopron megye

Árpás

Világháborús emlékmű

Az I. világháborúban elesett árpásiak emlékműve.

„Hazáért elesett hős fiainak Árpás község népe" állíttatta 1924-ben.






Bogyoszló

Világháborús emlékmű

Az I. világháborúban elesett bogyoszlói hősök emlékműve a település temetőjében.

„Négy világtáj látta ádáz harcainkat,
messze idegenben porladoz a testünk,
de megvan az ára: lelkünk égbe szárnyalt,
s örökre él hazánk, amelyért elestünk"






Bősárkány

Világháborús emlékmű






Csér

Világháborús emlékmű

Az evangélikus templom előtt áll Rumi Rajki István alkotása a helyi világháborús hősök emlékére.






Csikvánd

Világháborús emlékmű

A szépen felújított I. világháborús emlékmű Somogyi Sándor alkotása, melyen a hősök névsorát később kiegészítették a II. világháború áldozataival.

Az emlékmű talapzatán elől olvasható feliratok:

„Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért!”

„Meghaltak a hazáért.”






Dőr

Millecentenáriumi emlékmű

1996 óta áll a temető melletti parkban Horváth Géza kónyi kőfaragó munkája. Az emlékmű tetején egy szárnyát széttáró turulmadár, törzsén 896 és 1996 feliratok, alatta kőbe vésve a történelmi Magyarország alakja, az alatt egy kereszt látható.






Enese

Turul szobor

2014-ben az 1956-os megemlékezések során adták át az enesei művelődési ház udvarán a Turul szobrot. A szobrot és talapzatát helyi vállalkozók készítették és a két világháborús emlékmű között helyezték el. Talapzatán a régi Nagy-Magyarországot ábrázoló térképet láthatjuk és a „Hitvallás" első versszakát olvashatjuk.

„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában."






Fertőszentmiklós

Országzászlós emlékmű

Szürke gránit talpazaton kb 500 cm zászlórúd tetején gömbön áll a kiterjesztett szárnyú bronz turul.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.






Győr

48-as emlékmű

Az 1848-as szabadságharcban elesett honvédek tiszteletére a XIX. század végén kialakított Honvéd ligetben áll a bronz turulmadárral koronázott emlékmű. Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójára állították. Alkotói: Csányi Károly és Markup Béla.

Az oszlop tábláján a következő felirat olvasható:

„Az 1848 március 15-éhez fűződő események emlékére
emelte Győr sz.kir. város közönsége 1902".

Az 1848-as polgári forradalomról itt olvashat részletes összeállítást






Győr

A napóleoni csata áldozatainak emlékműve

Az emlékművet 1897-ben állították győr-kismegyeri városrészén az 1809-es napóleoni csata áldozatainak emlékére. Az emlékművet a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén zajlott ütközetének helyszínén állították, ahol a magyar nemesség összecsapott Napóleon seregével. A történelmi esemény érdekessége, hogy egész Európában is ez volt az utolsó nemesi felkelés (latin szóval insurrectio).

Az emlékmű létrehozását a millennium évében, 1896-ban Goda Béla, Győr vármegye alispánja kezdeményezte. A város történetében mindmáig legnagyobb véráldozattal járó csata méltó megörökítése ügyében korábban sokat tett Jókai Mór írófejedelem és Kisfaludy Sándor költő, az egykori testőrtiszt, aki maga is részt vett az ütközetben. Munkásságukkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a történelmi valóságnak megfelelően ítéljük meg a több mint 200 éve lezajlott eseményeket.

Az emlékmű kivitelezésére Leonhardt kapott megbízást, míg fővédnökül a trónörökös Ottó főherceget sikerült megnyerni. A süttői szürkegránitból készült hatméteres oszlop tetején áll kiterjesztett szárnyakkal az ősi turulmadár, amely a maga nemében talán a legszebben kimunkált alkotás az országban. Az emlékhely sarkain álló négy ágyút a komáromi várból hozatták. Az emlékmű a csata minden résztvevőjének emléket állított, külön megemlékezve a kismegyeri major hős védelmezőiről. Szövege magyar, francia és német nyelvű.

Ünnepélyes felavatására 1897. október 17-én került sor. A korszak társadalmának színe-java részt vett az avatáson és a koszorúzáson, Győrt Zechmeister Károly polgármester képviselte. Az egyesített osztrák-magyar hadsereg gerincét gratziak alkották, egyben a legnagyobb vérveszteséget is ők szenvedték el. Nevükben az emlékmű felavatását követően a gratzi alpolgármester rótta le kegyeletét a hősök előtt. Jókai Mór, Győr díszpolgára levélben köszöntötte a győrieket. „... Ez a mai szent nap egy eltemetett óriásnak, a magyar nemességnek megdicsőítő napja. Erre az egy napra visszaveszem a nevem mellé az ypszilont, amelyet az új korszak kezdő napján, beállva a közmunkások, a polgártársak sorába, nevemből elhagytam, s felemelt fővel mondom ki, hogy őseim mind magyar nemesek voltak s apám is ott harcolt a győri csatatéren, mint tisztje a felkelő seregnek…”

A kegyeleti emlékmű talapzatáról a bronz turulmadarat 2009-ben ellopták, darabokra vágták, és színesfém-kereskedőnél akarták értékesíteni. A kompozíciót Lebó Ferenc szobrászművész a megkerült darabok felhasználásával rekonstruálta. A helyreállításhoz adományozó magánszemélyek és cégek 3,3 millió forint támogatással járultak hozzá.

A kismegyeri csatáról itt olvashat bővebben.











Győr

Kossuth híd hídfő

Ha felpillantunk a Kossuth híd, győri nevén Révfalusi híd, Győr-Belváros felőli hídfőjére, két Turul szobrot láthatunk rajta. Valamire vigyáznak, valamire figyelnek.











Győr-Bácsa

Hősi emlékmű

A két világégés és 1848-49 áldozatainak emlékére állított szobor Győr-Bácsa városrészen.






Szent Kamillus templom domborműves emléktábla

A Szent Kamillus templom északi oldalfalán látható a márványtábla díszes kőkeretben, turul, országcímer, fegyverek és katonasisak díszítéssel. A nádorvárosi római katolikus hitközség emelte emléktáblát 1926. június 29-én avatták fel, melyet Horváth Adorján (1874-1943) mintázott, Birkmayer László (1885-1970) faragott.

Az emléktáblán a hitközség hősi halottainak felsorolása mellett a felirat:

"Jobb nekünk meghalni a harcban, mint
hazánkat veszni látni!"






Győrszentiván

Hősi emlékmű

A község lakóinak adakozásából 1924-ben állították az I. világháborúban meghalt győrszentiváni hősi halottak emlékére. Az emlékmű Istók János tervei alapján készült.

1994-ben a Szentiváni Részönkormányzat felújíttatta az emlékművet, és márványtáblán elhelyezték a II. világháború áldozatainak névsorát is.






Győrújfalu

Világháborús emlékmű






Harka

Hősi emlékmű

1923-ban állították az emlékművet a világháború áldozatainak emlékére.






Kapuvár

Trianon emlékmű






Kisbabót

Világháborús emlékmű

Az 1926. május 26-án avatott emlékmű alkotója Seifert Géza soproni szobrász. Az evangélikus egyházközség által állíttatott emlékmű 17 helyi hősi halott emlékét őrzi.






Kóny

Hősök szobra

Az I. világháborúban elesett kónyi katonák emlékére állíttatta Kóny község 1924-ben. Alkotója Birkmayer János. Felújítva 2011-ben.
A kereszten az évszám: 1914 - 1918.
A katona mellett a következő felirat olvasható: "Nyugosznak ők, a hős fiak dúló csaták után"
A katona alatti részen elöl, jobb és bal oldalon az elesettek neve olvasható ABC sorrendben.






Lövő

Világháborús emlékmű

A fehérre meszelt emlékművet 1928-ban emelték.






Pázmándfalu

Világháborús emlékmű

"A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁGÉRT
ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN ELESETT
PÁZMÁNDFALUI HŐSÖK EMLÉKÉRE
ÁLLÍTOTTA PÁZMÁNDFALU KÖZÖSSÉGE:
MAGYARORSZÁG FENNÁLLÁSÁNAK
1000-IK ESZTENDEJÉBEN
1996. JÚNIUS 1."






Rábapatona

Világháborús emlékmű






Rábasebes

Világháborús emlékmű

A római katolikus templom kertjében áll az első világháborúban hősi halált halt 17 rábasebesi áldozat emlékműve. 1927. szeptember 4-én avatták fel Mechle Béla soproni kőfaragó alkotását.






Rábaszentandrás

Világháborús emlékmű






Rábatamási

Hősök szobra






Ravazd

Világháborús emléktábla

A római katolikus templom falán helyezték el Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotását, a koronával és turullal ékesített első világháborús emléktáblát. 53 hősi halottnak állít emléket. II. világháborús emléktábla kapcsolódik hozzá.






Répceszemere

Hősök emlékműve

Az 1937-ben felavatott emlékmű 37 hősi halottnak állít emléket. Schneider Géza pápai kőfaragó alkotása.






Sopron

Felkelő emlékmű

Sopronban, a Károly kilátó közvetlen szomszédságában található a Felkelők emlékműve, Kovács György alkotása, mely a Rongyos Gárdának állít emléket. Magánkezdeményezés alapján régi hallgatók, mai erdészek készíttették el a "rongyosok szobrát". Az emlékmű avatására 2001-ben, az 1921-ben tartott népszavazás 80. évfordulóján került sor.

A Rongyos Gárdáról gyakorlatilag szinte semmit nem írnak a történelemkönyvek, és nem szólnak arról, hogy az 1921-es soproni népszavazást nem a politikai vezetők csikarták ki, hanem néhány száz önkéntes harcos, a „rongyosok serege”. Ők állták útját az osztrák reguláris hadseregnek, hogy ne tudják birtokba venni a trianoni békediktátum szerint nekik osztott nyugati területeket.

Azt, hogy Sopront ma a Hűség Városának nevezhetjük, azt elsősorban nekik köszönhetjük. Hősies harcuk, az 1921. augusztus 28-i és 1921. szeptember 8-i, két ágfalvi csata vezetett a velencei tárgyalásokhoz, majd a későbbi soproni népszavazáshoz. Ők kényszerítették ki a népszavazás lehetőségét, hogy aztán a hazáért rajongó soproni és Sopron környéki lakók kifejezhessék hűségüket Mária Szent Országa mellett.

A Húség városában a hivatalok egészen az 1946-os kitelepítésig kétnyelvűek maradtak. A hivatalos adatok szerint ekkor 2005 német anyanyelvű személynek kellett a várost elhagynia.

Bővebben itt olvashatunk a Rongyos Gárdáról

A Rongyos Gárda irodalmi megörökítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Gyula diák, vagyis vitéz Somogyváry Gyula.











Hűség kapuja

Sopron legősibb tornyán, a tűztorony oldalán boltíves bejárati kapu látható kőkerettel, ami a nemzet háláját fejezi ki Sopronnak. Arra emlékeztet, hogy 1921-ben - a Rongyos Gárdánál már említett - népszavazáson a soproniak Magyarországhoz kívántak csatlakozni. Az ősi toronyról azt mondja a fáma: "Áll azon az alapon, amelyet még a római legionáriusok raktak le, lábát az Árpádok harcosai ruházták, köntösét Mátyás iparművészei szabták, és süvegét a barokk mesterektől vette."

A kapu fölött a szoborcsoport Hikisch Rudolf műépítész és Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrászművész alkotása. Középpontjában a Magyarországot szimbolizáló Hungaria alakjával, fején a magyar Szentkoronával. Hungaria ülve fogadja a német és a magyar anyanyelvű soproni polgárok hódolatát, illetve másképpen magához gyűjti Sopron hűséges fiait. A szoborcsoport alakjai kifejezésre juttatják a soproni magyar és német ajkúak, valamint a különféle vallásúak hűséges ragaszkodását a magyar hazához. A szoborcsoport alatt látszik a két Turul.

A kapun volt a torony restaurálásáig a város címere is, amely az 1922.évi XXIX.tc. értelmében alján szalaggal bővült, rajta "Civitas Fidelissima", a leghűségesebb város felirattal.






Archív felvételek:






Népszavazás emlékére állított emlékmű

A felkelő harcok és a népszavazás emlékére 1932. május 5-én állították az emlékművet. Domborműves talapzaton áll egy mintegy 6 m-es zászlórúd tetején egy bronz gömbön a Turulmadár.






Attila hun király szobra

Vörös János alkotását, az Attila szobrot először 1935-ben állították fel Sopronban a II. Rákóczi Ferenc Honvéd Főreáliskolában trónra lépésének másfél ezredik esztendeje alkalmából. Felavatására május 4-én került sor. A nagy hun királyról egész alakos köztéri szobrot egyedül Sopronban állítottak. A szobor abból a szempontból is első, hogy ez volt az első, helyszínen betonból öntött szobor.

Attila haragos tekintetével, erőt sugárzó és félelmet keltő pózban kardjára támaszkodva földgömbön áll. Fején - akár a pártus királyoknál - a Szent Sólyom. A szobor talapzatán rovásírással Attila neve olvasható.

A II. világháborúban találat érte, megsérült, de sorsa csak később pecsételődött meg. 1977-ben a József Attila lakótelep építésekor mondták ki halálos ítéletét, de szerencsére a kiadott feladatot nem hajtották azt végre. A szobrot csak elfektetve betemettették, így menekült meg a rongálástól, a teljes pusztulástól.

1990-ben került elő, és 1991-ben újra felállították. A rendszerváltás óta áll mostani helyén, nem messze attól az iskolától, ahol eredetileg felállították.






Szany

Kárpát-Haza emlékmű

Kárpát-Haza emlékmű állítva 2010. 06.04.






Vitnyéd

Trianon emlékmű

A trianoni békediktátumról itt olvashat.