Felvidék

Alistál

Kopjafa

A Fő utcában áll Szent István kopjafája. Közadakozásból állíttatta az ECOri Polgári Társulás, alkotója Horváth Róbert alistáli fafaragó.






Alsószeli

Országzászló - Millenniumi Emlékmű

Csaknem a falu közepén áll. Különböző helyi emlékünnepségek színhelye. Az emlékművet a falu lakói Alsószeli Magyarországhoz való visszacsatolásának emlékére emeltették.

A Millennium alkalmából 2000. július 1-re felújították.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.






Apácaszakállas

Alapítási emlékmű

A református templom előtti téren álló kopjafát a község első írásos említésének (1221) 775. évfordulójára készítette Lipcsey György szobrászművész.






Apácaszakállas

Az apácaszakállasi református templom udvarában 2008 óta áll Nagy Géza fafaragó alkotása.






Baka

világháborús emlékmű

Az emlékmű két oldalán a két világháború áldozatainak névsorát olvashatjuk, míg harmadik oldalon a Turult láthatjuk 1848 emlékére.






Bátorkeszi

világháborús emlékmű

A községháza előtt álló hősi emlékművet 1896-ban a millennium tiszteletére állították. Később I. világháborús emlékmű lett. 1991-ben lett felújítva. 1995-ben került az emlékműre a helyi születésű szobrász, Gáspár Péter Turulja, amit 2005-ben (több más településével együtt) eltávolították róla. 2011-ben újra felavatták. A felújítás Mácsodi Gyula munkája.






Battyán

Honfoglalási emlékmű

A honfoglalásról vagy inkább hazatérésről itt olvashat.






Benkepatony

világháborús emlékmű






Bény

világháborús emlékmű

A bényi emlékmű Turullal és anélkül.






Bodrogszentes

világháborús emlékmű

A falu első világháborús emlékművét 1938-ban állították fel. A márvány műemléket bronzból készült turulmadár díszítette. A II. világháború után a "kor szellemének" megfelelően a turulmadarat eltávolították a talapzatról. 2009-ben egy magánadományból újították fel a helyiek, s a talapzatra felkerült az egykori turul madár mása.






Bodrogszerdahely

világháborús emlékmű

"Bodrogszerdahely község 1938. XI.6-án felszabadulva húsz éves megszállás alól az 1914-18 évi világháborúban elesett fiai emlékére" állította az emlékművet, melynek avatása 1939. III. 15-én volt.






Bős

Az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra is emlékezve a magyar államalapítás 1000. évfordulójára emeltette a bősi önkormányzat.






Búcs

Harangláb

A település főterén áll a 3 oszlop, és rajtuk a Magyar Szent Korona, Szent István mellszobra és a Turulmadár.






Csallóközaranyos

világháborús emlékmű






Csenke

világháborús emlékmű

1995-ben állították fel Gáspár Péter szobrász emlékművét a második világháború nyolc helyi magyar áldozata emlékére.






Csicsó

Turul szobor

Nagy Géza csicsói fafaragó, a Magyar kultúra lovagja készítette a Hét vezér szoborpark modern turulját. És egy csodálatos vallomás a magyarságról, a Felvidék hűségéről.






Csicsó

Attila szobor

Attila fából faragott szobrát 2005-ben állították fel az Attila-parkban.






Csicsó

Táltos és Turul

A táltos alakját Farkas Attila faragta.

„Az ősi mágusokról a mai köztudatban rendkívül zavaros és felszínes kép él. Ezzel szemben kimutatható, hogy a mágusoknak köszönhetők az ókori magaskultúrák; ők voltak a ma „kultúrhősök”-ként ismert szereplők, a kínai, ind, perzsa, görög, magyar, germán, skandináv, egyiptomi stb. kultúrák megalapítói. Tudásuk az emberré válás korának feltáratlan, rendkívüli folyamataiban gyökerezik. Ez a tudás életfontosságú a mai, görög-római civilizáció szemléletének meghaladásához, a magyarság és az emberiség túléléséhez.„ (Grandpierre Attila)






Csütörtök

Kopjafa

A kopjafát a csicsói fafaragó, Nagy Géza készítette. A kopjafán a csallóközi néprajzi motívumok mellett számos olyan elem található, amely kimondottan a falut jellemzi. A dátum - 1217-2007 - az első szám az első írásos emlék éve, a másik a kopjafa felállításának ideje. A hal, a nád és a víz ábrázolása utal arra, hogy egykoron lápos terület volt a község katasztere, a sarló és a gabona már napjainkra emlékeztet.

A kopjafán megtalálható még a község címere és egy turulmadár, amely nemzetünk ősi jelképei közé tartozik. A pallos arról árulkodik, hogy Csütörtök a középkorban igen jelentős szerepet játszott a térségben, olyan mező- és vásárváros volt, amelynek a király akasztási és pallosjoggal is felruházott.






Deáki

világháborús emlékmű

A világháborúban elesett református hősök emlékére emeltette közadakozásból a deáki református egyházközség közönsége 1930-ban.

„MESSZE FÖLDÖN A HAZÁÉRT
BECSŰLETTEL HALTATOK.
LEGYEN ÁLDOTT MÉG A RÖG IS
A MELY FEDI HAMVATOK."






Deáki

1947-ben a hatóságok leromboltatták az országzászló címeres talapzatát, amelyről a turulmadarat még idejében sikerült a plébániára menekíteni, ahol ma is őrzik. A talapzat egy-egy darabját a falubeliek rejtegették évtizedekig otthonukban.






Deregnyő

világháborús emlékmű

Az emlékművön helyet kaptak a két világháborúban elesett katonák nevei mellett a bombázások áldozatainak és a zsidó elhurcoltak nevei is.






Dernő

világháborús emlékmű

1939-ben megindult a vasérctermelés a községben, 11 teherautóval hordták a vasércet Rozsnyó-Bányára pörkölni. Az üzem ebben az időben az 1914-es világháborúban elesettek tiszteletére kisebb emlékművet emeltetett a falu terén, a tetején lévő turulmadarat a Salgótarjánban dolgozó dernőiek öntötték.

A négy év alatt 25 községbeli esett el.






Dunamocs

Magyar kapu

A gerendából faragott, tetővel ellátott kapuforma egykor a magyarság közös kincse volt, szinte mindenütt használták. De az 1780-es években II. József, a kalapos király elrendelte minden tetővel rendelkező építmény megadóztatását, így Magyarországon gyorsan leszoktak a használatáról. Székelyföldön megmaradt a hagyománya, mivel ők adómentességet élveztek. Ezt a hagyományt élesztette fel Smidt Róbert, szőgyéni fafaragó mester alkotásában.

A tető alatt a Nap és a Hold szimbólumok között a Turult láthatjuk.






Dunaszerdahely

1848-49-es emlékmű

A település egyik központi helyén, a Vámbéry téren áll a majdhogynem öt méter magas emlékmű, mely az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc eseményei előtt tiszteleg. Évről évre itt rendezik a városi 1848/49-es emlékünnepségeket. Lipcsey György szobrászművész alkotását - amelyen a szabadságharc lángjaival körülölelt talapzat fölötti oszlopon egy összezárt szárnyú, csonka gúla formájú, fekete gránitból készült turulmadár őrködik - 1995. március 15-én avatták fel. A dicsőségoszlop két oldalán az 1848-1849 dátumot olvashatjuk, középen egy babérkoszorút láthatunk.






Dunaszerdahely

Trianon-kopjafa

A Trianon Múzeum által elkészíttetett és Dunaszerdahely városának ajándékozott Trianon-kopjafa felállítására 2008. november 1-én, az emlékezetes DAC-Slovan mérkőzés napján került sor. A dunaszerdahelyi Városi Sport- és Szabadidőparkban felállított Turul-kopjafa közvetlen szomszédságában ugyanis, az avatás napján a 15. percben félbeszakadt a dunaszerdahelyi DAC és a pozsonyi Slovan közti teltházas meccs, miután szlovák kommandósok behatoltak a magyar táborba, és ütni kezdték a szurkolókat.

A Trianon Múzeum ajándékaként a városi játszóparkban felállított, és a nemzeti egységet szimbolizáló kopjafa-emlékmű így szinte egy csapásra Dunaszerdahely és a Felvidék egyik első számú nemzeti zarándokhelye lett. Az emlékmű mellett évente legalább egyszer, a Nemzeti Összetartozás Napján dunaszerdahelyi, felvidéki és anyaországi szervezetek részvételével tartanak megemlékezéseket.

A trianoni békediktátumról itt olvashat.






Egyházgelle






Eperjes

Homlokzatdíszítmény

A Fekete Sas-ház a 17. században vendégfogadó volt, később városi Vigadó lett. Ma a Magyar Színháznak ad otthont.






Felsőpatony

világháborús emlékmű

Az első világháború áldozatainak emlékére emelt emlékmű 1992-ben kiegészült a második világháború áldozatainak neveivel és megemlékezik az 1947-48-ban elhurcolt helybeli polgártársakról is.






Felsőszecse

világháborús emlékmű






Hegysúr

világháborús emlékmű

1941-ben gyűjtés kezdődött az I. világháborúban elesettek tiszteletére tervezett emlékmű felállításra. Az emlékművet 1943. május 2-án ünnepélyesen leplezték le.






Hetény

világháborús emlékmű

Az emlékmű 1924-ben készült az első világháború helyi áldozatainak emlékére. Később kiegészült a második világháború áldozatainak neveivel.

Az emlékmű felirata:

„E MÁRVÁNYOSZLOP ŐRZI
DRÁGA EMLÉKÉT AZOKNAK
KIK AZ 1914 - 1918 ÉVI
VILÁGHÁBORÚBAN
ÉLETÜKET ÉS VÉRÜKET
ÁLDOZTÁK A HAZÁÉRT
ÉS MIDNYÁJUNKÉRT"

„DRÁGA SZENT HALOTTAK MESSZE IDEGENBEN
EGY EGÉSZ NEMZET KÜLD ÉRTETEK IMÁT,
HOGY A TÚLVILÁGI FENYES SEREGEKBEN,
HŐSTETETEK NYERJEN MELTÓ KORONÁT."






Hidaskürt

Turul emlékmű






Hodos

világháborús emléktábla

I.világháborús emléktábla a református templom falán.






Hontfüzesgyarmat

világháborús emlékmű

A 2002-ben felújított emlékmű 42 hősi halottnak állít emléket.

Az emlékmű felirata a két világháború áldozatainak neve mellett Bajza József versének két sora, ami sok hősi emlékművet díszít:

„NYUGOSZNAK
ŐK A HŐS FIAK
DÚLÓ CSATÁK
UTÁN"






Jólész

világháborús emlékmű

Az I. és II. világháborúban elhunyt jólészi polgárok emlékére állították az emlékművet 2004-ben a temetőben.






Kéménd

világháborús emlékmű

A két világháború elesett hőseinek és polgári áldozatainak és eltűntjeinek emlékére felállított emlékmű.






Királyhelmec

Díszkút

A Szent Koronát jelképező díszkút 6 tartóoszlopán a város életében jelentős szerepet játszó történelmi személyiségek kaptak helyet: II.András, I.Rákóczi György, Lórántffy Zsuzsanna és Szirmai Antal történész. Tetejét a Turulmadár ékesíti.

Ifjabb Szabó István 2002-ben felállított alkotása.






Kisgyarmat

világháborús emlékmű

A két világháborúban elesett és eltűnt kisgyarmati katonák és polgári áldozatok emlékére állított szobor.






Kolozsnéma

világháborús emlékmű

A helyi áldozatok előtt tisztelegve a falu közepén áll az 1931-ben felállított I. világháborús hősi emlékmű.

„MEGHALTAK ŐK
DE ÖRÖKKÉ ÉLNEK"






Kőhídgyarmat

világháborús emlékmű

A két világháború hősi halottainak emléke előtt tisztelgő emlékmű. A tetején turul madárral ékesített, hatvanhat kőhídgyarmati hős katona nevét tartalmazó műalkotás Varga B. Kálmán szobrászművész keze munkáját dicséri. 2004-ben az EU-hoz való csatlakozás emléktáblájával egészítették ki.(?!)






Krasznahorkaváralja

Millecentenáriumi emlékmű

A magyar millecentenáriumi emlékművet Ulman István és Baffy Lajos ács készítettek s állítottak fel a szlovák hatóságok állandó támadása közepette. A két faoszlop, amely Árpád-kori magyar falvak neveit tartalmazza, a rakamazi turult emeli a magasba. A tölgyből faragott domborműves ábrázolás Ulman István keze munkája. Az 1996-os felállításakor három hónapon át folyamatosan, éjjel-nappal kellett védeni az elbontástól.






Krasznahorkaváralja

Andrássy-mauzóleum

A krasznahorkai vár tövében áll a különlegesen szép, szecessziós stílusú Andrássy-mauzóleum. A mauzóleum építtetője Gróf Andrássy Dénes (1835-1913), Magyarország és később az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelentősebb nemesi családjának, az Andrássy család monoki ágának utolsó férfi leszármazottja volt. A mauzóleumot feleségének, a polgári származású bécsi operaénekesnőnek, Hablawetz Franciskának emeltette. Az Andrássy szülők tiltakozása ellenére megkötött házasságuk harminchat évig tartott, amelynek Franciska 1902. október 26-án Münchenben bekövetkezett halála vetett véget. Ideiglenesen ott is temették el. A gróf mély gyászában úgy döntött, feleségének egy nagyszabású, önálló kriptát építtet, amelyben majd ő is ott nyugszik az oldalán.

A szecessziós rotundaszerű épület külső vonásaiban az egyiptomi és a bizánci-ravennai építészetre emlékeztet. Építéséhez a világ különböző márványbányáiból szállították a legjobb minőségű anyagot. A bejárat fölött hatalmas dombormű látható az Andrássyak címerével, mellette a két turul.

A belső teret két carrarai márványból faragott szarkofág uralja, rajta a házaspár: Hablawetz Franciska és Andrássy Dénes portréja. A mauzóleum kupoláját apró, aranyfüsttel bevont, velencei üvegdarabokkal díszítették, az ablakok pedig csiszolt achátlapokból készültek. A 6000 színes márványdarabból álló térhatású oltárkép Szent Franciskát ábrázolja.






Kürt

világháborús emlékmű






Lögérpatony

világháborús emlékmű

A korábban önálló település ma Felsőpatony része. Az önálló település világháború áldozatainak emlékére állították az emlékművet.






Marcelháza

2014. augusztus 31-én a községháza előtti parkban avatták fel Bélai Tibor kőfaragó süttői mészkőből készült alkotását. A Turulmadár mögött süttői márványból faragott oszlop áll, rajta Szent István koronájának Böjti Zsolt díszműkovács alkotta mása. A művészek az alkotást adományként ajánlották fel a községnek.






Nádszeg

Hősök szobra

Az 1848-as szabadságharc, az első és második világháború hősi halottainak emlékére a község közös emlékművet készíttetett, amelyet a templomkertben helyeztek el.

„MEGHALTUNK HOGY TI ÉLHESSETEK."

„BECSÜLETTEL HARCOLTUNK, DICSŐSÉGGEL HALTUNK MEG."






Nagykapos

Honfoglalási emlékmű

Felavatásának időpontja: 1996

A „honfoglalásról" vagy inkább hazatérésről itt olvashat.






Nagykeszi

világháborús emlékmű

Nagykeszi temetőjében található az első világháborúban elesettek 1929-ben felavatott emlékműve.






Nagymácséd

világháborús emlékmű

A két világháború áldozatainak emlékére 1997-ben állították fel Gáspár Péter szobrász alkotását.






Nagytárkány

Árpád fejedelem emlékmű

A Sóház épületének falán található Árpád fejedelem emlékművet a győztes pozsonyi csata 1100. évfordulójára állították 2007-ben. Alkotója Bíró Lajos csengeri származású szobrászművész.






Nána

A falu fennállásának 850. évfordulójára faragott emlékmű 2007-ből, a település első írásos említése ugyanis 1157-ből származik.






Nyárasd

Hősi emlékmű

Az emlékmű Gustav von Getramb császári alezredes halálának állít emléket.






Nyárasd

Az 1848-49-es szabadságharc idején Nyárasd határában két kisebb ütközet is lezajlott a császáriak és a magyar honvédsereg között a Kis-Duna átkelőhelyéért. A millennium alkalmából, 1896-ban az itt elesett és eltemetett honvédek tiszteletére a nyárasdiak emlékművet állítottak.

Az 1848-as polgári forradalomról itt olvashat részletes összeállítást.






Path

világháborús emlékmű






Perbete

világháborús emlékmű

Az I. világháború református és zsidó áldozatainak emlékművét az 1920-as években az érsekújvári Stern kőfaragó és Török András komáromi kovácsmester készítette és a református iskola előtti parkban állították fel. Az obeliszk tetején eredetileg turulmadár is volt, de azt 1945 után - mint annyi más helyen - itt is eltávolították.

A rendszerváltozás után itt is visszakerült a turul a helyére, majd a turul 2005-ben újra szoborgyalázás áldozata lett. Hasonló sorsa jutott, mint a Felvidék magyarlakta déli részének több településének turul szobrai, (Bátorkeszi, Kürt, Nagykeszi, Kolozsnéma, Hetény községek) a szoborrongálók nem kegyelmeztek.






Pozsony

Homlokzatdíszítmény egykori országgyűléseink helyszínén...

Az egykori Magyar Királyi Kamara palotája, 1802 és 1848 között itt ülésezett a magyar országgyűlés alsóháza. Ma az Egyetemi Könyvtár székhelye.






Pozsony

Homlokzatdíszítmény






Pozsonyboldogfa

világháborús emlékmű






Révkomárom

Szent István szobor

Győrfi Lajos alkotását, Szent István bronzból készült lovasszobrát 2009-ben némi politikai vihar után állították fel Komáromban, a Duna bal partján, a felvidéki oldalán, ugyanis Sólyom László köztársasági elnököt nem engedték át a hídon, hogy elmondhassa ünnepi köszöntőjét.

Kővel borított hasáb alakú talapzaton áll Szent István király méltóságteljes, 1,5 tonnás bronzból készített lovasszobra. Magassága a talapzattól a lándzsa hegyéig 8,3 méter! A teljes alkotás együttes tömege 25 tonna. A talapzat a komáromi Tonex kft. és a süttői Reneszánsz kft. adományaként készült el.

A nyugalmat, harmóniát, erőt sugárzó szobor számos szimbólumot tartalmaz. A lovas büszke hadvezéri tartásban üli meg lovát, vállán királyi palást, fején a Szent Korona, kezében a zászlón a hármas halom és a kettős kereszt. Bár ezen jelképek együttes megjelenésének történelmi hitele megkérdőjelezhető, de mégis szemléletesen segítik az államalapító keresztény király személyének megformálását. A szobor megjelenése a hittel teli, szenvedélyes, lelkesíteni tudó embert idézi elénk. A zászlón látható hármas halom és kettős kereszt szimbólum segítségével - miután e két jelkép mindkét állam címerében jelen van - a szobor azt erősíti, ami a két országban közös. Szent István mindkét nép közös királya volt, méghozzá népeket megnyerő, irányító vezető kiváló királya. Kisebb méretben, de azért megjelennek sajátosan magyar jelképek is. A kardhüvelyt egy országalma is díszíti, a király palástját pedig nyak-magasságban egy turult formázó csat fogja össze. A talapzaton láthatjuk Szent István király ismert monogramját láthatjuk.

A szobornak helyet adó teret az addigi Lúdpiac térről az avatás után Szent István térre keresztelték át.











Somorja

világháborús emlékmű

1940. novemberében avatták fel Schwantzer Ferenc helyi mester munkáját.

„A TESTET MEGÖLHETIK DE A LELKET NEM"






Szalka

Kopjafa






Szeszta

A kopjafa az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharcra és a Csemadok 60 éves megalapítására emlékeztet, illetve az 1947-ben kitelepítetteknek állít emléket. Az avatásra 2012. augusztus 18-án került sor.






Tardoskedd

Hősök emlékműve

Az emlékművet 1941-ben készítették az I. világháborúban elesett vagy eltűnt tardoskeddi hősök emlékére. Később a II. világháború hőseinek emléktábláit is az emlékművön helyezték el. 2006-ban teljes felújításon ment át a község e nevezetessége, és visszanyerte az eredeti, 1941-es, Martinelli Jenő által kialakított formáját. Az emléktáblák átkerültek a templomba. A Hősök emlékművét azóta 4 dombormű és tetején a turulmadár díszíti. A felújítási munkálatokat Csütörtöki András és Mézes Rudolf restaurátorok végezték el. Négy oldalán lévő dombormű Szűz Máriát, Szent Istvánt, Lehel vezért és az Ismeretlen Honvédet ábrázolja.

„Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint aki életét adja barátaiért.”






Tornalja

Honfoglalási emlékmű

A „honfoglalásról" vagy inkább hazatérésről itt olvashat.






Vága

világháborús emlékmű

Az első világháborúban elesett 77 helyi áldozat emlékére állított emlékművet az impériumváltáskor a cseh katonák szétverték. Ami megmaradt belőle, azt „a jó emberek megpróbálták megmenteni az utókornak”. Az emlékmű tetején álló allegorikus nőalakot (Hungária-szobor) a templomban rejtették el, a turult elásták.

A község lakossága 1992-ben elhatározta az emlékmű felújítását és a második világháború 43 áldozatának névsorát tartalmazó táblával történő kibővítését. Az álom 1993. augusztus 22-én valóra vált. 1993-ban kiásták a megmentett turult, másolatot készítettek róla, és újra felavatták. A 90-es évek közepén vandálok ezt is tönkretették.

A felújított Hungária jobb kézzel már az eredeti színben pompázó zászlórudat tartja, amelyen valamikor az Országzászlót lengette a szél, s a bal kezével egy vitézi jelvényt formázó pajzsot tart.

2015. szeptember 17-én felkerült a „HISZEK EGY ISTENBEN HISZEK EGY HAZÁBAN" üzenet az emlékműre. Az Országzászló sajnos nem, azt a mai napig őrzik.






Vágfarkasd

Az I. világháború hősi halottainak emlékműve

A helyi születésű Ivány Ferenc tervei alapján, Fischer Ernő kőfaragó által megépített emlékmű ünnepélyes felavatása 1930. október 5-én, 5000 fős tömeg részvételével zajlott. A 198 farkasdi hősi halott aranybetűs névsora a hét méter magas emlékmű sziléziai gránittömb-talapzatán található. Bronz domborműve ágyúkerékre hanyatló elesett honvédot, s mellette rohamra induló fiát ábrázolja. Az oszlopfőt kiterjesztett szárnyú turul díszíti. A 2000-ben felújított emlékmű domborművét Lipcsey György szobrászművész restaurálta.











Závod

Závodon a betelepült felvidéki magyarok állítottak „maguknak“ emlékművet egy „helyi relikvia“ emlékművé, óhazabeli szimbólummá emelésével: a hagyomány szerint a kőoszlop csúcsára helyezett Turulmadarat sok viszontagság közepette mentette át még az óhazából (Alsószeli) Mézes Kálmán, 2008-ban 95 évesen elhunyt závodi lakos. (A mű „jelentéséből“ azonban az idegen látogató keveset sejt, hiszen felirata nem árulja el a történetét.)






Zsigárd

világháborús emlékmű