Fejér megye

Alcsút

I. világháborús emléktábla

Az emléktábla a református templom falán 1923 óta állít emléket a település 63 hősi halottjának.






Bakonykúti

Turulmadaras kapu






Baracska

Világháborús emlékmű

A II. világháborúban elhunyt baracskaiak emlékére állított emlékmű.






Bicske

Homlokzatdíszítmény

MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

1929-ben épült eklektikus stílusban. Kiss Ferenc Turul vendéglője volt, étterem, kocsma, táncterem funkciói voltak. A háborúban megsérült. Helyreállítása után 1948-ban államosították. 1952 óta itt működik a Petőfi Művelődési Központ. A névadó Petőfi Sándor domborműve a ház keleti oldalán található, alkotója Borsos Miklós. A torony tetején turulmadár van, bronzból, 50 cm széles kiterjesztett szárnnyal. Várady Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész készítette el az idők folyamán elveszett turul helyett, az új turulmadarat.






Csabdi

Világháborús emlékmű

A helyi áldozatoknak tiszteletére 1993-ban állították fel az emlékművet.

Felirata:

1848-49
1914-18
1938-45
HŐSEINEK EMLÉKÉRE
„AZ NEM LEHET, HOGY ANNYI SZÍV HIÁBA ONTA VÉRT"

A világháborúk halottainak neveit az emlékmű oldallapjain örökítették meg.






Csákvár

Világháborús emlékmű

A Szent Mihály templom mellett áll Várady Sándor 1990-ben felállított szobor.

Az I. világháborúban a 638 bevonult katona közül 208 hősi halált halt. A II. világháborúban, 1944-45 fordulóján Magyarország legszörnyűbb helye a Vértes volt. Három hónapig hullámzott itt a front. A lakosság teljesen el volt zárva a külvilágtól, kiszolgáltatottságban élte át a vérzivataros hónapokat. A háborúk áldozatainak emlékére a község 1990-ben emlékművet állított.






Csákvár

Trianon emlékmű

Az emlékművet 2009-ben avatták fel a Vaskapu-völgyi réten. A turul Máhr Ferenc alkotása.

A trianoni békediktátumról itt olvashat.






Csősz

Világháborús emlékmű

A Hősök kertjében 1920-ban közadakozásból állítottak emlékművet az első világháború helybeli hősi halottainak a település központi terén bekerítve és bukszusokkal körbeültetve. Az emlékmű betonból készült, rajta a háború hősi halottainak neve olvasható. Tetején egy mészkőből faragott turulmadár. Időközben kialakították a Hősök kertjét, ahol 1993 óta együtt áll a II. világháborús kopjafa egy műkőből készült emlékkönyvvel, valamint az 1848-as és az 1956-os kopjafával.






Dinnyés

Emese álma

Dinnyés, Várpark

Alekszi Zoltán, a Várpark megálmodója a magyar történelem egy különleges szeletét mutatja be egyedülálló módon. A Várparkban történelmi személyiségeinkről egy egy oszlop emlékezik meg, illetve olyan középkori magyar várak kicsinyített mását mutatja be, amelyek a történelem során már elpusztultak, eredeti formájukban már soha nem lesznek láthatóak. Az egyediségük abban rejlik, hogy a legvalósághűbb megjelenés érdekében az épületek eredeti anyagukból, fából és kőből készültek.

A 18 vár között az Emese Álma című szobor is helyet kapott.






Enying

Világháborús emlékmű

Az I. világháborús emlékmű a Szabadság téren református templom mellett látható. Alkotója Orr Lajos. Felállítás éve: 1991

A vörös kőből készült talapzaton egy táblán a "kettőskeresztes" címer látható.






Etyek

Trianon emlékmű

2010. június 5-én avatták fel a Hősök terén a Trianon-emlékművet. Lelkes Márk szobrászművész alkotását turulmadár ékesíti.

2012 őszén sóskúti mészkőre cserélték az eredetileg fából készült talapzatot. Ekkor helyezték el körülötte az elcsatolt területeket szimbolizáló 5 oszlopot.

Az utolsó két kép az átalakítás előtti állapotot mutatja.

A trianoni békediktátumról itt olvashat.






Fehérvárcsurgó

A Károlyi kastély kertjében egy műemlékként nyilvántartott dór oszlopon (melyet eredetileg 1805-ben I. Ferenc császár látogatásának emlékére emeltek a Tatár-hegyen) áll 2001 óta Seregi József turul madara.






Fehérvárcsurgó

Világháborús emlékmű






Felcsút

Világháborús emlékmű






Felcsút

Az Endresz György Általános Iskola kertjében található ez a turulmadaras emlékmű.

2013. augusztusában a csíkmenasági iskolások vendégeskedtek Felcsúton, ők hozták Erdélyből a kopjafát, a turulmadarat és a hármas halmot jelképező szobrot a felcsúti gyerekek állították, így lett ez az emlékmű a testvériség és a magyarság felcsúti emlékhelye.

A turulmadarat Maráczi István fémöntő mester készítette, s adományozta az iskolának, mint ahogy az önkormányzat előtt álló háborús emlékművön látható turul is az Ő adománya szülőfalujának.






Gárdony

Millecentenáriumi kopjafa

A katolikus templom előtt áll Kovács Attila 2008-ban készített alkotása.






Gyúró

Millenniumi park

A Millenniumi parkot, és ennek közepén kerámiából készült Szent István-kutat 2000-ben avatták fel. A kút egyik oldalán Szent István király arcképe látható a koronázási ékszerekkel, másik oldalán a Magyarország és Gyúró község címere, negyediken pedig egy turulmadár látható.

A kút peremén a hét vezér neve található kerámia táblákon. Minden táblával szemben feltörő forrást szimbolizáló vízsugár tör elő.






Kisláng

Világháborús emlékmű

A Polgármesteri Hivatal előtt látható, 1923-ban felállított világháborús szobor Havranek Antal és Lajos székesfehérvári műhelyéből került ki. Alkotója Havranek Lajos, bár az interneten több helyen is Halmágyi-Havranek Antal és Havranek Lajos szerzőpáros neve szerepel. A család tájékoztatása szerint Havranek Antal és Lajos unokatestvérek voltak, Havranek Antal azonban 1917-ben meghalt, így bár a cég még sokáig működött, ő már alkotó nem lehetett. Halmágyi István szobrászművész neve pedig valószínűleg egy véletlen „összeolvasás" révén került képbe. Ő a székesfehérvári gyalogezred emlékművénél volt társalkotó.






Lepsény

Trianon emlékmű

2004. június 4-én avatták a katolikus temető melletti Trianon-emlékparkban. Oldalára felvésve az ismert trianoni jelszó, avagy József Attila versének címe: "Nem! Nem! Soha!"

A trianoni békediktátumról itt olvashat.






Lovasberény

Országzászló-Világháborús emlékmű

A Cziráky kastéllyal szemközti Kossuth utcában, a római katolikus Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templommal szemben található az Emlékmű-Országzászló.

Az Emlékmű-Országzászló Róna Józsefnek, Lovasberény szülöttjének alkotása. 1939. július 2-án avatta fel József főherceg, és ekkor szentelték fel a gróf Cziráky Lászlóné adományozta Országzászlót is. Ma már a két világháború és 1956 hőseinek is emléket állít.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.






Mány

Világháborús emlékmű

Az I. világháború alatt 630 mányi fiatal vonult be katonának. Közülük 115-en soha nem tértek haza ...
A hősi halottak emlékére állított emlékművet 1927. október 22-én avatták fel. Alkotója Siklódy Lőrinc.

Az ötvenes években megrongált, meggyalázott I. világháborús emlékmű helyreállítására 1988-ban került sor. Ekkor került az emlékmű csúcsára a Melocco Miklós szobrászművész készítette bronz Turulmadár. Az emlékműre - Magyarországon, köztéren először - a II. világháború mányi hősi halottainak neve is felkerült. 45 nevet kellett a márványtáblába vésni. Az emlékmű melletti négy sztélé márványtábláiba a 125 polgári halott nevét örökíti meg, akik a II. világháborúban, vagy annak következtében vesztették életüket.






Mór

Kopjafa

A Millecentenárimi Emlékparkban áll a kopjafa.






Óbarok

Világháborús emlékmű






Pátka

Világháborús emlékmű

Bár harci cselekmények az első világháborúban nem folytak Pátka területén, mégis súlyos károk keletkeztek. A harctérre kerültek közül 92 személy veszítette életét. Ennek állít emléket a község főterén 1925-ben felállított, csúcsán turulmadárral ékesített emlékoszlop.

II. világháborús emlék • 1848-as kopjafa kapcsolódik hozzá.






Sárbogárd

Millenniumi emlékpark

1942. június 14-én József főherceg, tábornagy jelenlétében avatták fel Ungvári Lajos szobrászművész és Derzsy Gergely kőfaragó alkotását, az akkor már régóta tervezett hősi emlékművet. Eredetileg az első világháborús áldozatok emlékére kívánták a szobrot felállítani, de miután ekkor már javában dúlt a második világháború is, így a szobor már első pillanatától kezdve mindkét világégés áldozatai előtt tisztelgett.

A háború után a teret szovjet hősi temetővé alakították át, itt temették tömegsírokba nemzetiségi hovatartozástól függetlenül a környéken elesett katonákat.

Az ötvenes évek elején elkészült a szovjet obeliszk, de rajta sehol egy név, sehol sincs nyoma az áldozatok iránti kegyeletnek. Csak a Szovjetunió címere és az idők folyamán aztán már csak önkényuralmi jelképpé váló vörös csillag volt látható. És az örökkévalóságnak szóló felirat: „Örök dicsőség a szovjet hadsereg katonáinak, tiszthelyetteseinek és tisztjeinek, akik a magyar nép függetlenségéért estek el.” A temető körül vörös homokkőből kerítést emeltek. Bár 1956-ban a helybéliek a Sztálin szoborhoz hasonlóan megpróbálták ledönteni az orosz hódítók emlékművét, akkor nem sikerült nekik.

A hatvanas évek végén lebontották a kerítést és a tömegsírokon lévő beton sírköveket. Eltávolították talapzatáról a magyar hősi emlékművet is, amit a város szélén állítottak fel ezután. Rendszerváltás ide, rendszerváltás oda az az obeliszk mögött csak üresen állt a magyar hősi emlékmű talapzata.

A millennium alkalmából azonban jelentős változások körvonalai bontakoztak ki, melyekből egy-két év alatt Sárbogárd városképének meghatározó ékessége alakult ki.

Első lépésként a lakosság többségének egyetértő támogatása mellett a halottak nyugalmának megbolygatása nélkül 2001. augusztus 6-án elbontották az összeomlott szovjet világbirodalom győzelmi jelképét, az obeliszket. Tették ezt azért, hogy a megépítendő millenniumi emlékparkban a magyar történelmi múlt emlékei és a két világháborúban elesett halottak emlékműve mellett méltó tiszteletet kapjon minden itt eltemetett halott, bármilyen nemzetiségű volt is. Megérdemlik, hogy méltón emlékezzen meg róluk az utókor.

Az obeliszk eltávolításához pedig az orosz nagykövetségen keresztül rendelkeztek diplomáciai szintű egyetértéssel, nemzetközi hozzájárulással!

Második lépésként már a következő hétvégén, 2001. augusztus 11-én talapzatára visszahelyezték a magyar világháborús emlékművet, amit Huszár Péter kőfaragómester felújított, és a neveket újravéste rajta.

A harmadik lépés hosszabb időt vett igénybe, nagyjából egy év alatt készült el. Sok millió forintos összefogásból, magánszemélyek adományaiból mindenre kiterjedő figyelemmel és tervezéssel kialakították a parkot, benne az emlékműegyüttessel.

Az avatási ünnepre 2002. augusztus 20-án került sor. Huszár Péter ekkorra készült el a millenniumi emlékműegyüttes minden elemével, amelyek félkörben veszik körül a helyére visszakerült hősi emlékművet.

A Millenniumi emlékpark a Kárpát-medencét formázza, s így is lett tájolva. Középpontjában a hősi emlékmű, melyet körben a magyar történelem nevezetes eseményeit jelképező oszlopok és az itt nyugvó halottak emlékét őrző emlékkövek övezik.

Az emlékmű együttes történelmünk főbb eseményeinek állít emléket, egy-egy obeliszken, vagy úgynevezett képoszlopon. Láthatjuk közöttük a Turult is, államalapító királyunk, Szent István, vagy éppen a nagyságos fejedelem domborművét. Az emlékoszlopok között négyzet alapú lapokat, domborműveket helyeztek el, melyeken lépdelve lehet körbejárni a parkot.

Az emlékművek alatt továbbra is ott nyugszanak a II. világháború idején elhunyt katonák. Akiket ide temettek, továbbra is itt pihennek, nem szedték fel a holtakat. Minden nemzet itt elhantolt hőseinek van emlékműve az emlékparkban. A holtak nem háborúznak. Jól megférnek egymás mellett az orosz, kirgiz, tatár, kozák, német, román és magyar hősi halottak, akiket közös sírba temettek. Mintegy négyszáz ismeretlen áldozat.






Szabadbattyán

Világháborús emlékmű

1924-ben avatták a szabadbattyáni református templom előtt a település református vallású hősi halottainak tiszteletére állított Hősi emlékművet. Alkotója - Somogyi Sándor - azonos a nagyszékelyi turul alkotójával. Az emlékmű hátoldalán olvashatóak az I. világháborúban elesettek nevei, a II. világháborúban elhunytak nevét tartalmazó gránit táblákat később helyezték el a talapzaton elől, és oldalt.

A talapzat felirata eredetileg:

"Hősi halottaink 1914-1918"

A feliratot is kiegészítették: "Hitért hazáért 1941-1946"











Szabadhídvég

Világháborús emlékmű

Az 1924-ben felállított és 2011-ben felújított első világháborús emlékmű felirata:

Koporsót nekünk
soha nem faragnak
míg dala könnye lesz
a bús magyarnak
élünk örökké fű-
ben fában kőben
gyönyörű boldog ma-
gyar jövendőben
1914-1918






Székesfehérvár

Haleszi felkelés áldozatainak emlékműve

Székesfehérvár rossz minőségű, homokos területére 1839-ben ültették az első csemetéket. Ápolásukra és öntözésükre külön csőszt fogadtak. A székesfehérvári park neve is onnan ered, hogy a helybéli lakosok nem bíztak a betelepítésben, nem hitték, hogy a csemeték valaha is megerednek. Ez a mondás járta: "Ha lesz, fa lesz".

Fejér megye az első és az utolsó helyszínét is adta az 1848-49-es fegyveres szabadságharcnak. Az utolsó esemény a fenti helyen zajlott, és haleszi felkelés néven vált ismertté. A székesfehérvári vértanúk Klapka 1849. augusztus 3-i komáromi kitörését követően váltak Haynau áldozatává. A kitörés hírére Székesfehérváron felkelés robbant ki, melynek során a népfelkelők fegyveres összetűzésbe kerültek a császáriakkal. A harc résztvevői közül hat fehérvári polgárt fogtak el (Gáncs Pál, Havelka Ferenc, Hübner András, Kuczka Mihály, Uitz Ignác és Varga Mihály), akiket fegyveres lázadásban való részvételért 1849. augusztus 14-én a pesti Újépület mögött lőttek főbe. Emlékükre 1888 augusztusában a városban emlékoszlopot állítottak.

Az emlékmű gránit talapzatát id. Havranek Antal építész terve alapján fia, ifj. Havranek Antal kőfaragó készítette. Az emlékmű avatására 1888. augusztus 15-én került sor. A talapzaton lévő bronz turul madár Bory Jenő alkotása, melyet 1909. október 6-án avattak fel.

Az 1848-49-es szabadságharc utáni megtorlásról itt olvashat részletes összeállítást






Székesfehérvár

Turulmadár a városháza homlokzatán

A díszített épület különlegesen szép kapuzatát korinthoszi oszlopok, Justitia (igazságosság) és Prudentia (okosság) allegorikus szobrai és hullámos ívű, áttört kőerkély alkotja, amelyen a város címere is megtalálható. Az elegáns díszű kőkeretben nyíló erkélyajtó felett gazdag kiképzésű párkányzaton egy kiterjesztett szárnyú Turulmadár ül, karmaiban koronával és karddal. A kapuzat a kismartoni Walch Tamás kőfaragómester alkotása, 1717-18-ban készült.






Székesfehérvár

Homlokzatdíszítmény

A Középkori Romkert épületének falán láthatjuk Madarassy Walter domborművét.






Székesfehérvár

Szent István Király Múzeum






Székesfehérvár

Hehs Ákos emléktábla

A felújított Repülős és Ejtőernyős Emlékműnél 2013 november 23-án adták át a legendás szakember, Hehs Ákos emléktábláját.

Az aradiszületésű Hehs Ákos Aradon Budapesten a Ludovika Akadémián, illetve a Műegyetemen tanult. Gépész- és légügyi mérnöki oklevelet szerzett, a második világháború idején a légierőben szolgált, majd 1945 után az Egyesül Államokba menekült.

Hehs 1929 októberétől a székesfehérvári repülőgépjavító üzemben dolgozott. Ezt megelőzően Szegeden élt, ahol pilótaképzést kapott. Hozzá tartozott a repülőtereken használt ejtőernyők rendszeres ellenőrzése és javítása. Így alkalma nyílt arra, hogy tanulmányozza az olasz és német ejtőernyőket, összehasonlítsa előállítási technológiájukat.

A sóstói bázison fejlesztette ki az első, 1939-ben rendszeresített magyar katonai ejtőernyőt. Hehs nevéhez az ejtőernyőn kívül több más találmány is fűződik. Ő volt például a berlini olimpián bemutatott világrekorder vitorlázó repülőgép tervezője, építője és berepülő pilótája is.






Székesfehérvár

Homlokzatdíszítmény

Az Ady Endre utca egyik házának homlokzatát díszíti madarunk.






Tabajd

Világháborús emlékmű

A községháza előtt álló emlékmű az első világháború 60 hősi halottjának állít emléket. Később kiegészítették II. világháborús emléktáblával, illetve 2014 februárjában kiegészült egy "Malenkij robot" emléktáblával, melyen 48 férfi nevét tüntették fel.