Délvidék

Bácskossuthfalva

Millenniumi emlékmű

A millennium évében, a Délvidéken egyedüliként felállított Turul szobor az össznemzeti összetartozás, az egyetemes magyar nemzeti kultúra szimbóluma. Talapzatához az egész Kárpát-medencéből hordták össze a köveket.

A szobor talapzatán a felirat "A Kárpát medence magyarsága állította az ezredfordulón"







Belcsény

Spitzer kastély

Tervezője Steindl Imre, aki a magyar Országházat is tervezte. A kastély 1997 óta állami védelem alatt áll... (A rossz nyelvek szerint azóta pusztul a legintenzívebben...) Lakat sincs az ajtaján. Igaz, hogy a beázástól ez nem védené meg, de a huligánoktól talán valamelyest. A félig szétvert kandalló külön rendelésre készült Zsolnay-kerámia. Oldalsó homlokzatán látható a turulmadár.







Csáktornya

Zrinyi emlékmű

Zrínyi Miklós, a hadvezér és költő 1664. november 18-án a csáktornyai családi birtok melletti kursaneci erdőben egy vadászaton a magyar történelem ügyeletes vadkanjának áldozatául esett. Halálával a magyarság elveszítette kora függetlenségi mozgalmának leghivatottabb vezérét. Az ő tiszteletére áll az emlékoszlop. Zrinyi Miklós életéről, munkásságáról és a szoborról itt olvashatunk.






Gombos

2014. szeptember 6-a, a templom védőszentje, Kisboldogasszony ünnepét megelőző hétvégén a nyugat-bácskai Gombos magyar közössége újra felállította és felavatta a második világháború végén ledöntött Turul-szobrot. A ceremónia a gombosi Szent László templom kertjében zajlott. A helybeliek számára ez egy bátor és régóta várt lépés volt és végre sikerült a partizánok által elpusztított szobrot „feléleszteni”.






Kispiac

Kopjafa

2005. október 30-án történelmi esemény színhelye volt a délvidéki Kispiac, - a Magyarkanizsa község területén található falu - amikor bácskai településen felállították az elmúlt évtized délszláv háborúiban elesett magyarok mindeddig egyetlen emlékművét.

A turulmadaras kopjafa az idők végezetéig hivatott hirdetni, hogy soha többé nem engedjük vágóhídra vinni fiainkat. A kopjafát Sátai József faragta.






Nagycsanád

világháborús emlékmű

A Bánság történelmi régióhoz tartozó román község római katolikus temetőjében áll ez az emlékmű.






Sepse

Hősi emlékmű

Sepsén először 1942-ben állították fel a turulmadarat. Akkoriban minden magyar településen állítottak turulos emlékműveket, van, ahol megőrizték őket, van, ahol már teljesen feledésbe merültek.

1945-ben a partizánok majdnem teljesen megsemmisítették a sepsei szobrot. Ötvenhárom évig nem foglalkozott senki az emlékművel (persze ezt a rendszer sem tette lehetővé!). Mígnem a sepsei HMDK-alapszervezet, id. Ádám Jenő kezdeményezése nyomán, be nem adott egy pályázatot az Illyés Közalapítványhoz, amelyet az akkori alkuratórium támogatott, a kuratórium pedig jóváhagyta.

Az új szobrot Fábos György képzőművész készítette, eredetijétől annyiban tér el, hogy porcelán helyett bronzba öntötték. 2004 március 15-én avatták az új szobrot.






Szabadka

Törött szárnyú turulmadár

Emlékmű az 1944/45-ös magyar áldozatok emlékére.

Jugoszlávia felbomlása után 1941 és 1944 között Szabadka ismét Magyarországhoz került. 1942 januárjában-februárjában a Délvidékre bevonuló magyar csapatok és csendőr alakulatok által végrehajtott partizánvadász-razziákban több mint 4 ezer, főleg szerb nemzetiségű ember vesztette életét. Az 1942-ben elkövetett bűnös túlkapások, gyilkosságok napfényre kerültek és már a Horthy rendszerben feltárták az eseményeket, felelősségre vonták a bűnösöket.

Amikor 1944-ben a jugoszláv partizánok a szovjet Vörös Hadsereg segítségével visszafoglalták (a hivatalos terminológia szerint felszabadították) Bácskát, jött a titói megtorlás. A magyar és a német népet kollektív bűnössé nyilvánították. Máig sem tudni, pontosan hány magyar áldozata volt a bosszúhadjáratnak. Sok falu teljes férfi lakosságát kiirtották. Aki megmaradt, haláltáborba vitték. A partizán osztagok házról házra járva szedték össze a magyarokat, főleg a férfiakat. A korábban betelepített németek nagy része elmenekült, a maradékot elűzték.

Természetesen Szabadkát is érintették az események. Az egykori téglagyár agyaggödrében több száz embert végeztek ki. Hazaárulók - állították róluk. Nem kíméltek senkit, válogatás nélkül hurcoltak el mindenkit; gyermekek és idősek egyaránt áldozatul estek a partizánok bosszújának. Nyughelyük a Zentai úti temető mögötti agyaggödör, a 44-es parcellaként emlegetett tömegsír.

Minderről a rendszerváltásig egyáltalán nem volt szabad beszélni, és sajnos még ma is inkább tabunak számít. Először az elhunytak hozzátartozói egy-egy keresztállítással kísérelték meg az emlékezést a délvidéki temetőkben és a tömegsírok feltételezett helyein. De a rákövetkező napokban az emlékezés e szerény jelei közül ismeretlenek sokat ledöntöttek, tönkretettek.

Ötven évnek kellett eltelnie, hogy a téglagyár gödrében méltó emléket állíthassanak fel az ártatlanul lemészárolt áldozatoknak. Végül 1994 november 2-án felavathatták az első emlékművet a Vajdaságban. Azóta egy félreeső temető félreeső szegletében áll a „Vergődő madár", a törött szárnyú turulmadarat ábrázoló szobor, az ún. „felszabadulás" magyar áldozatainak emlékére állított emlékmű. Természetesen már felállítása sem volt problémamentes. Maga a helyszín is bizonyítja, hogy a hatalom nem nézte jó szemmel. Az emlékmű megépítéséhez is nagy bátorság kellett. Az emberek féltek, de éreztek magukban annyi erőt, hogy véghezvigyék, amit elterveztek. A nemzeti összefogás, az összetartozás akkor nagyon erősen megvolt bennük, ezért is járhattak sikerrel.

A „Törött szárnyú turulmadár”, Horváth Lehel építőmérnök és Kalmár Ferenc szobrászművész alkotása a Zentai úti temetőben a megtorlás 130 áldozatának állít emléket. Utolsó képünkön mester és alkotása látható.






2013 októberében a 350 kilós bronzszobrot „ellopták". Félévnyi nyomozás után a rendőrség feladta a kutatást, mondván, hogy a szobrot nagy valószínűséggel már beolvasztották(?!) A helyzet megoldására a szabadkai önkormányzat egy versenypályázatot hirdetett meg. De a pályázatra hiába jelentkezett a szabadkai Antal-öntöde, - az előző szobrot is Antal Mihály öntőmester készítette - hiába a közbeszerzési összeg alatti árajánlat, helyettük mégis bizarr módon belgrádi szerb öntöde és belgrádi szerb művész készíthette el az új szobrot. Képünk a 2014. október 21-én helyére került új szobrot mutatja.






Szabadka

Városi könyvtár






Szabadka

Városháza

Szabadka legreprezentatívabb épülete, a méreteinél fogva akár parlamentnek is beillő, szecessziós városháza, amelyet mindössze két év alatt (1908-1910) építettek fel. Amikor szerb kézre került, eltávolították belőle a magyar motívumokat, amelyeket csak a hetvenes években helyeztek vissza.

Azóta a városháza rendjét a lépcsőknél két turul őrzi.






Székelykeve

A magyar nyelv legdélebbi bástyája, Székelykeve temetőjének bejárata, a település nevéhez és eredetéhez illő székelykapuval és a magyarság szimbólumával, a turullal díszített emlékművel.

A település mai lakóinak többsége az 1883-1886 között öt bukovinai székely faluból áttelepültek leszármazottja.






Temesvár

homlokzatdíszítmény

A XI-XII. század környékén kialakult Temesvár Temes megye székhelye és a történelmi Bánság legjelentősebb városa. A város központjához közeli Széchenyi palota tető részét két turul is díszíti.






Temesvár

A Mária királynőről elnevezett park (korábban Városliget) monumentális bejáratát is két turul őrzi. Az építész Székely László volt.

De ki is volt Mária királynő? Számunkra, magyarok számára sajnos nagyon is nevezetes királynő volt, keményen hozzájárult sorsunk alakulásához. "Nagy” Mária 1875-ben, Alfréd brit királyi és edinburgh-i herceg, valamint Marija Alekszandrovna orosz nagyhercegnő legidősebb leányaként született.

Nevezetes pedig arról lett, hogy házassága révén 1914. október 10-én román királynő lett. A világháború miatt elmaradt koronázásért bőségesen kárpótolta magát Versailles-ben. Latba vetve egyéni vonzerejének teljes arzenálját, diplomáciai ügyességét, személyesen is hozzájárult a határok alakításához. És bár nyilván nem rajta múlt (akkor Románia még nagyobb lett volna!), közbenjárásának köszönhetően Románia megszerezte Erdélyt, Besszarábiát, illetve Bukovina és a Bánság egyes részeit.






Tóthfalu

48-as emlékmű

A Szabadka közelében lévő kedves, barátságos magyarok lakta falu Tóthfalu a XX. század első évtizedében alakult. Tóth József földbirtokos, a magyar Országgyűlés képviselője birtoka egy részét házhelyekként kiosztotta napszámosainak és egyéb föld nélküli lakosoknak. 1902-1909 között felépíttette a falu templomát.

A Délvidéket elfoglaló szerb állam minden eszközzel igyekezett eltüntetni, kivándorlásra kényszeríteni a 20 éve még félmilliós, mára már csaknem megfeleződött délvidéki magyarságot. Az elmúlt évtizedekben egyebek mellett módszeresen elpusztították a Délvidék turulszobrait. A szobrok egy másik részét a magyarok maguk rejtették el. (Lásd pl. Gombos)

2005. március 12-én megtört a jég, s nem kis részben Utasi Jenő atya áldozatos munkájának köszönhetően újra áll egy turulszobor a községben. A templom előtt álló alkotás Ambrus Imre törökbecsei fiatal szobrászművész munkája, mely az 1848-49-es magyar szabadságharcnak állít méltó emléket.







Újbezdán

világháborús emlékmű

Az emlékmű alsó részén található táblákon a két világháború és a honvédő háború újbezdáni hősi halottainak névsora található. 2006-ban anyaországi támogatásból újították fel.






Újmosnica

világháborús emlékmű

A település a történelmi Bánság régió része, a trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye központi járásához tartozott. Az I. világháború helyi áldozatainak emlékére állították az emlékművet.






Újvidék

világháborús emlékmű

Az egykor szebb napokat látott csonka turul-szobor. Az első világháborúban elesett katonák számára létesített katonatemető központi emlékműveként állították.