Csongrád megye

Árpádhalom

Turul szobor

A Károlyi-Berchtold kastély kertjének keleti oldalán 2015-ben állították fel Csertő Lajos szobrászművész alkotását, amely épp egy nagy fára leszálló kiterjesztett szárnyú turul madarat ábrázol.






Ásotthalom

Magyar Mártíromság Emlékműve

A szobor nem a múltba révedés, a szomorkodás, a tehetetlenség, hanem a remény, a tenni akarás, az életerő emlékműve.

Az 1944-45-ös délvidéki megtorlások áldozatainak emléket állító turul szobrot a Csongrád megyei Ásotthalmon, a leendő királyhalmi határátkelő közvetlen szomszédságában leplezték le 2012. szeptember 19-én.

A Magyar Mártíromság Emlékmű Tóbiás Klára alkotása. A szobor csaknem hat méter magas, egy megcsonkított fát ábrázol, amelynek tetején, egy szögesdrótból készült fészekben egy csőrében kardot tartó, kiterjesztett szárnyú bronz turulmadár áll. A cél az emlékezés, az emlékeztetés, de egyúttal üzenet is: él még a magyar!

A szobor egy leendő emlékpark első eleme.






Csongrád

Országzászló emlékmű

2010-ben az 1956-os forradalom évfordulóján rendezett megemlékezés keretében avatták fel a Posta parkban az országzászló emlékművet. Máté István csongrádi szobrászművész alkotása magánadományokból valósult meg.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.






Hódmezővásárhely

I. világháborús emlékmű

A héjjahalmi városrészen áll a Héjjahalmi Olvasókör megrendelésére készült emlékmű, melyet 1927. október 23-án leplezték le.

A 3 m magas és 140 cm átmérőjű alkotás tetején turulmadár áll, szárnyai alatt a magyar koronával, ahogy azt Kriván Ferenc elgondolta és testvéreivel kőbe véste. Az emlékműbe foglalt márványtáblába "Héjjahalom és környékének az 1914-1918 évi világháborúban hősi halált halt fiai" felirat alá 42 nevet véstek fel. A neveket itt harcterenként csoportosították, s külön tüntették fel a háborúban szerzett betegségben elhaltakat. A talapzaton az "Emléketek örökké élni fog" szöveg olvasható.






Hódmezővásárhely

Emléktábla

A Református Főgimnáziumban érettségit tett I. világháborús hősi halottak emléktáblája.






Kistelek

Világháborús emlékmű

A meglévő emlékművet 2010-ben Falusi László újította fel, a turult Szombathelyi Árpád készítette.






Makó

Országzászlós emlékmű

2017. május 31-én a Csanád vezér téren felavatták a makói országzászlót. A Kiss Rigó László megyés püspök megáldott emlékmű csaknem pontos mása annak, amit pontosan75 évvel ezelőtt avattak fel Makón. A különbség annyi, hogy az eredeti a város főterén állt, illetve hogy az új tartalmaz egy ereklyét is, amely az elszakított vármegyék földjéből is tartalmaz néhány szemet.

A Loós János iparművész-tanár által tervezett 1942-es országzászló csak néhány évet élt meg, nagy sietve már 1947-ben lebontották.

A turul megjelenítése egészen egyedi és nagyon szép.

Az első archív kép az eredeti országzászló avatásakor készült.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.












Makó

Világháborús emlékmű

A Széchenyi téren 1929 óta áll Pásztor János szobrász alkotása. 2005-ben Bánvölgyi László újította fel. A sisakon jól látszik a turul dísz.

Az emlékmű fölső lábazatán a honfoglalás korát idéző ősmagyar vitéz támogatja a sebesült katonát. A szobrász eredetileg a hősi tragikum kifejezésére a hazáért mártírhalált halt hős alakját akarta ábrázolni. A képviselő-testület kérésére a művész végül az alakot mint haldokló hős katona ábrázolta. A katona szíjára bal oldalon bajonett került, a jobb kezében lévő tört zászlót pedig fegyver helyettesíti a megrendelő kérésére. Mellettük fohászkodó fiatal nő látható, akiben a hősök halála fölötti gyász kegyeletesen jut kifejezésre.

A jobb oldali mellékalak a hazáért munkára és tettre mindig kész magyar embert ábrázolja. Csikós öltözetű, kezében fokost tart. A mellékalak fején levő kalap a makóiak által viseltnek megfelelő.

A bal oldali mellékalak az anyaság szobra, gyermekeivel a békét, a termékenységet, az otthon nyugalmát jeleníti meg. Ezt az alkotást később önálló szoborként Pásztor János a Kerepesi temetőben is fölállíttatta.

A haraszti mészkőből készült talapzat oldalaira került föl Makó 798 hősi halottjának neve.






Mindszent

A hódmezővásárhelyi születésű Samu Katalin egyik munkája a Fiú sólyommal című alkotás Mindszenten, az alkotó állandó kiállításán.






Mórahalom

Országzászlós emlékmű

2010. június 4-én avatták az István király útján. Készítője a Palásti és B. Bt.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.






Mórahalom

Árpád-házi szentek kútja

A diszkút tervezője és alkotója Tóbiás Klára szegedi képzőművész, akit korábban tűzzománcképei, röszkei háborús emlékműve, s a Kékestetőre tervezett, a csodaszarvaslegendát megörökítő és megvalósítás alatt álló szobortervéről ismerhetjük.

Az "Árpád-házi szentek kútja" címet viselő műalkotás márvány alapba helyezett bronzmedence, peremén mitológiai vízköpő állatokkal, amelyet - ugyancsak bronzból - kupolára is emlékeztető korona borít, csúcsán kettős kereszttel. A koronát Árpád-házi szentek: István, Imre, László, valamint az ugyancsak szentté avatott királyleányok: Erzsébet, Margit és Kinga tűzzománc képei díszítik.






Ópusztaszer

Nemzeti Összetartozás Emlékműve

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban áll Matl Péter kárpátaljai szobrászművész közel tíz méter magas alkotása, melyet 2012. szeptember 29-én avattak fel.

A nemzeti összetartozás szobra egy kitárt szárnyú, 210 cm magas bronz turulmadár karddal a karmai között egy faragott mészkő oszlop tetején. A szobor körszobor, azaz minden irányból egyformán érvényesül, a világosszürke, csaknem 7 méter magas süttői mészkő talapzat pedig úgy emeli a környék fölé a madarat, hogy az emlékpark szinte minden pontjáról látható. Az oszlop pásztorbotra emlékeztet, oldalait indás növény mintázat fonja körül. A bimbók helyén a történelmi Magyarország vármegyéinek bronzból öntött címerei helyezkednek el az összetartozást, a nemzet egységét jelképezve. A népi díszítőművészetből ismert növényminta bimbói a történelmi vármegyék bronzból öntött címerei.

A szobor kelet-nyugati tájolású, amely a magyarság vándorlásának irányára utal.






Öttömös

Kopjafa

A falut elhagyva, a fenyőerdőben 2004-ben állította a falu a díszes kopjafát.






Pusztamérges

Világháborús emlékmű

A templom melletti parkban áll ez a világháborús emlékmű.

Talapzatán a felirat:

"Az nem lehet, hogy annyi szív
hiába onta vért"
AZ I. ÉS II. VILÁGHÁBORÚ
ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE
ÁLLÍTTATTÁK PUSZTAMÉRGES POLGÁRAI






Pusztaszer

Hét vezér-emlékoszlop

A turulmadaras obeliszket Magyarország ezeréves fennállásának emlékére 1896-ban emelte a Magyar Országos Diákszövetség, Kecskemét város támogatásával, közadakozásból.

A Berczik Gyula tervezte emlékművön elöl Árpád vezér arcmása - bronzmedalion - látható. A többiek - Huba és Előd, Kond és Ond, Tas és Töhötöm - már kettesével következnek. A hagyomány szerint a halom földjét a honfoglalók első országgyűlése idején a résztvevők a sisakjukban hordták össze.

Pusztaszer község nevezetessége a Hétvezér emlékoszlop. Az obeliszket Gerenday Béla műhelye készítette, a domborművek Pataky Imre alkotásai. A Hétvezér emlékmű egy négyhektáros területen fekszik, mely a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság egyik természetvédelmi területe. Védettsége régi keletű, és mint történelmi emlékhely az országos jelentőségű védett területek kategóriájában ritkaságnak számít. Az emlékművet 1900. június 24-én avatták fel. Az elkészült emlékmű a 7 domb (kunhalom) közül a legmagasabbra, a 35 méter átmérőjű Árpád-halomra épült.

Az emlékmű története

1861. július 15-én Sándor Ferencz kecskeméti előkelő polgár, és harminc másik polgártársa aláírásával javaslatot tett Kecskemét város községhatóságához (mely Pusztaszer akkori birtokosa volt), azt kérvén:

"Miután e városnak jutott a nagy szerencse, mint örök tulajdonát bírni ama szent föld egy részét, melyen a honalapító Árpád legelső nemzeti törvényhozó ősgyülést tartott, határozza el, kérvénynyel járulni az országgyűléshez avégett, hogy Pusztaszeren, ősi alkotmanyunk keletkeztének egyik történeti nevezetességű színhelyén országos emlék állítatása elrendeltessék addig is a város pusztaszeri majorháza mellett álló ősrégi halom Árpád halmának neveztetvén ünnepélyesen fölavattassék."

Az emlékmű ügye ezután csak 33 év elteltével került ismét elő. 1894. március 17-19-én tartották meg Kolozsváron az évenként esedékes diákszövetségi kongresszust. Itt Kecskemét város Jogakadémiájának képviselői indítványozták az emlékmű felépítését, s azt, hogy a magyar ifjúság millenniumi díszünnepségeknek egy részét Kecskeméten, illetve Pusztaszeren rendezzék meg. Az Országos Diákszövetség gyűjtést kezdeményezett a Pusztaszeren felállítandó emlékmű költségeinek fedezésére.

A gyűjtés azonban lassan haladt, ezért 1896. június 20-án csak az alapkő letételére volt mód Pusztaszeren, Kecskemét város birtokán (2 héttel hamarabb, mint Sövényházán, a mai Ópusztaszeren).

Az emlékmű terveinek elkészítését Lovas Lajos kecskeméti szobrászművész vállalta. A tervek alapján az emlékmű a haza földjére lépő magyar vitézt ábrázolta volna. Viszont a pénzhiány miatt a drága emlékmű elkészítéséről le kellett mondani. Helyette egy szerényebb obeliszk felállítását látták jónak. Ennek terveit Pataky Imre kecskeméti rajztanár készítette.

1898. januárjában megbízták Gerenday Antal és Fia budapesti szobrász és kőfaragó céget a mű kivitelezésére. 4970 Ft-ért vállalták az emlékoszlop elkészítését. Jó minőségű tufa kőből dolgoztak. Így született meg egy kb. 10-12 m magas egyszerűen kivitelezhető obeliszk terve, melynek tetején turulmadár ül, oldalán pedig a hét vezér arcképe látható domborműveken. A vezérek domborművét és a turulmadarat bronzból öntötték. A nyugatra néző oldalra Árpád vezér alá került a nagy márványtábla rajta a felirat:

Magyarország 1000 éves fennállásának emlékére
Kecskemét város támogatásával, közadakozásból emelte
a Magyar Országos Diákszövetség

Az obeliszk többi oldalán a vezérek kettesével: Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm. Az obeliszk 12 méter magas tetején a magyarok totemállata, a turul látható.

1900. június 24-én végre ünnepélyesen felavatták Pusztaszeren a Hét vezér emlékoszlopát.

A pusztaszeri Hétvezér emlékmű szerényen és magányosan emlékeztet Kecskemét és Pusztaszer különleges történelmi kapcsolatára, hiszen a pusztaszeri legelők is valamikor Kecskemét város birtokában voltak. Kecskemét a múltban többször is bizonygatta, hogy "a híres első országgyűlés” itt, a Hétvezér emlékoszloppal jelölt helyen volt.

Hasonló történelmi nevezetességű Ópusztaszer is, ahol jelenleg a Nemzeti Történeti Emlékpark áll, hiszen a legenda szerint a honfoglaló törzsek vezérei itt kötötték meg a vérszerződést, és választották Árpádot vezetőjükké. Ennek emlékére is obeliszket állítottak, ami ma is látható. A két emlékmű sok vitára adott okot eddig, és napjainkban is. A nagy eseményt így mind a két község, Ópusztaszer és Pusztaszer is magáénak tudja.






Röszke

Nemzeti Emlékmű

2011-ben a röszkei Szent Antal-napok keretében avatták a Páduai Szent Antal templom kertjében Sutus Antal kőfaragó alkotását.

Az emlékmű lépcsős feljárattal egy diadalívet formáz. Lábazatánál elhelyezett emléktábla közepén Magyarország címere, melynek két oldalán a magyar történelem fontosabb eseményeinek évszáma olvasható. 896 / 1000 / 1456 / 1848 / 1920 / 1956






Szeged

Szőregi csata emlékoszlopa

Szeged, Aradi vértanúk tere

1896. augusztus 6-án avatták az 1848-iki augusztus 5-i Újszeged-Szőregi csatában elesett honvédek emlékére emelt emlékművet. A szürke gránit talapzaton álló, mészkő emlékoszlop tetején egy ágyúgolyót karmai között tartó bronz turul madár látható. A talapzat a szegedi Fischer János és fiai cég munkája. A szobor Köllő Miklós alkotása. Ez a turulmadár a bátorságot, a nemzeti együttműködés és akarat legyőzhetetlenségét szimbolizálja.

Az emlékmű teljes magassága 9 méter, rajta Bajza József sorai olvashatók.

Miután 1849 júliusában Szeged lett az ország fővárosa, Haynau hadserege augusztus 3-án bevonult a városba. Két nap múlva a túlerő legyűrte a szőregi sáncokban védelemre berendezkedett magyar, lengyel és olasz katonákat. Maga Haynau a szegedi városháza tornyából látcsövön figyelte az eseményeket.

A szőregi csatavesztéssel Szegeden, majd hamarosan az egész országban véget ért a szabadságharc korszaka.






Szeged

Turulmadár a városháza homlokzatán

A szegedi városháza tetejéről figyeli a várost a Turulmadár.

A mai helyén 1804-ben Vedres István tervei alapján Schwörtz János építőmester építette a városházat. Ezt építették át 1883-ban Lechner Ödön ás Pártos Gyula tervei alapján neobarokk stílusban. Ekkor készültek a homlokzatdíszítő szobrok. Féldombormű, öntött műkő, kétszeres életnagyságúak. A városháza első emeleti erkélye alatt látható. Az alkotó Árkai Sándor.






Szeged

Emléktábla

Emléktábla a Városháza előcsarnokában a világháborúban hősi halt városi alkalmazottak emlékére.

Szobrász Papp József. Felállítva 1923-ban; eltávolítva 1950-ben, visszaállítva 1999-ben. A turul Barta András alkotása.






Szeged

Belvárosi temető

I. világháborús katolikus hősök emlékműve

Egy kereszt és mellette két kandeláber. Avatás 1930. május 25-én. Az emlékkeresztet Sebestyén Endre építész tervezte. Kivitelezők: Taiszer János, Heksch Nándor, Schweida Alajos, a Fischer kőfaragó cég és a Ludwig bronzöntöde.






világháborús emlékmű

A 2011-ben felújított román hősök II. világháborús emlékműve.






Szeged-Vértó

Szegeden, a vértói domb tetején kialakított Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhelyen a magyar életfa, a Székely himnusz emlékműve, a Magyar Oltár, a Fény - a magyar föltámadás emlékjele szoborcsoport mellett láthatjuk a Turul emlékjelet.

A Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhelyet a Független Városi Szövetség Magyar Egyesület egyetlen forint állami támogatás nélkül hozta létre.




































Szőreg

Emese-kút

Máté István csongrádi szobrászművész alkotása egyrészt emléket állít az Árpád-ház és a magyarság jelképes ősanyjának, másrészt a Szegedet Törökkanizsával összekötő kerékpárút melletti ivókútként az úton lévőknek fölfrissülést ad.

Az Emese monda adja a kút témáját, és az a gondolat, hogy "egy folyó mutatta meg" az utat, amelyik a magyarokat elvezette a Kárpát medencébe - szinte megkívánja azt, hogy ne csak szobor álljon, hanem kút legyen az alapja, amelyből, mint "forrásból” inni lehessen. Hazatéréskori motívum hangsúlyozza a kort, amelyet megidézni kíván az ivókút.