Békés megye

Battonya

II. világháborús emlékmű

Hősök tere közepén áll Návay Sándor akotása.

1993. szeptember 5-én avatták fel a II. világháború, a hadifogolytáborok, a holocaust és az 1956-os magyar forradalom battonyai áldozatainak emlékére. Az avatóbeszédet Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök mondta el. A tört márványoszlopokra vésték fel az áldozatok névsorát.






Battonya

Verhovay Gyula síremléke

A battonyai római katolikus köztemetőben láthatjuk a viharos életű politikus és újságíró, Verhovay Gyula síremlékét. 1930-ban amerikai magyarok készíttették. Alkotója Richweisz János és Krausz János.

A síremlék felirata: Verhovay Gyulának/ a kossuthi eszmék/ lánglelkű harcosának/ emlékére/ az amerikai Verhovay/ segélyegylet tagjai/ 1930. szept. 1.

Verhovay Gyula életéről itt olvashatunk.






Békés

Turul-szobor és kút

Az artézi kutat 1914-ben létesítették 582 méter talpmélységgel, a víz hőfoka 34°C. A felépítmény 1928-ban készült Petz Gyula községi mérnök tervei alapján. Az 1848-as szabadságharc 150 éves évfordulójának tiszteletére és a kút felépítésének 70. évfordulója alkalmából helyreállította Békés Város Önkormányzata, A Városvédő és Szépítő Egyesület Közreműködésével 1998. Vize nem iható.






Békéscsaba

Árpád fejedelem

1996 augusztus 20-án avatták a Széri-Varga Géza által a Millecentenárium tiszteletére készített 3 méter magas mészkő oszlopot. Az oszlop mindegyik oldalát Turulmadár motívummal élesítette az alkotó.






Békésszentandrás

Nemzeti Összetartozás Emlékparkja

A Nemzeti Összetartozás Emlékparkját a trianoni döntés 90. évfordulóján alakították ki Békésszentandrás közepén. A mindenek felett álló turul madár Klimaj János szentandrási fafaragó népi iparművész munkája. Az előtte emelt hármas halom régi magyar szimbólum. A középső domb oldalában Tornaszentandrásról származó kövekből van kirakva a széttépett Magyarország. A halmokat saját földjeikkel megszórták a magyarországi Szentandrások, és a testvérvárosok, Kishegyes (Szerbia) és Simonyifalva (Erdély) képviselői is.

A trianoni békediktátumról itt olvashat.






Dombegyház

Világháborús emlékmű

Az I. világháborús emlékmű 1929-ben került felállításra. Vitéz Székely Károly szobrászművész alkotása a szárnyait kitáró bronz turulmadár.

A szobor 2010-ben egy nagy vihar következtében megrongálódott, a károkat már a következő évre helyreállították.

Az első képek az ép szobrot, a montázs pedig a vihar utáni állapotot mutatja.






Furugy

Békésszentandrás-Furugy

Történelmi emlékpark

Történelmi emlékpark a 13 aradi vértanú tiszteletére. Az emlékpark a történelmi Magyarország geometriai középpontja, Szarvas városa mellett került kialakításra, hogy méltóképpen emlékezzünk a 13, jórészt nem is magyar nemzetiségű vértanúra, akik a halált is vállalták Magyarország szabadságának kivívásáért.

A parkot a Székelyföldről áttelepült Bartha Árpád és családja saját költségén készíttette. Az emlékpark bejáratát szimbolizáló kapu a Kossuth- címerrel van díszítve és olvasható Damjanich fohásza is "Pannónia! Ne feledd halottaidat. Mint vádlók élnek ők."

Az emlékoszlopokon méltó megemlékezésül az aradi vértanúktól idézett mondatok olvashatók.

Az aradi vértanúkról készített összeállítást itt tekinthetjük át.







Gádoros

Világháborús emlékmű

Öt méter magas betonból és mészkőből épített négyzetalapú hasábokból szerkesztett posztamens tetején áll a kiterjesztett szárnyú turulmadár, karmaival a Szent Koronát védelmezi.

Az alsó, csonkagúla formájú talapzat oldalára rögzített kőtáblákon az első világháborúban elesett 135 gádorosi hős neve van felvésve. A tábla és az oszlop közepén látható dombormű 1990-ben lett felhelyezve. Az ismeretlen katonát ábrázoló dombormű Tóth Bála szobrászművész alkotása.






Gerendás

Világháborús emlékmű

A széles Dózsa utcában látható az 1929-ben készült Kalotai Kreipel Ottó alkotása, az első világháborús hősi emlékmű, tetején bronz turulmadárral. Kiegészült a második világháborús emléktáblával.







Gyula

Világháborús emlékmű

A gyulai temetőben áll Homonnay Jenő alkotása, mely 218 hősi halottnak állít emléket.







Mezőberény

Hősök szobra

A városháza előtt, a Kossuth Lajos téren, az épület előtt áll Vass Viktor 1928 július 1-jén József főherceg által felavatott alkotása.

Az emlékmű egy magas obeliszkből, és egy előtte álló katona alakjából áll. Az obeliszk tetején egy bronz turulmadár van, alkotója Krausz Ferenc bronzöntő. Mindezt egy háromlépcsős talapzaton láthatjuk. A katona alakja valamivel nagyobb mint az életnagyság, a turul is lehet vagy három méter szárnyfesztávolságú, és jó magasan van. A turulmadarat 1946-ban leszedték, majd a rendszerváltás idején Várady Sándor alkotása került a helyére.

A címoldali felirat a következő:

Hősi halott fiainak
emlékezetére
Mezőberéy község közönsége
1914-1918
1928 június 24

Az eredetileg első világháborús emlékműnek készült alkotásra a második világháború után felvésték az akkori katonai és külön a polgári áldozatok neveit is. Az első világháború után 570 név került az obeliszk oldalára ábécérendben. Érdekes módon, az emlékmű címoldalára is kerültek második világháborús nevek.






Mezőhegyes

Világháborús emlékmű

Az emlékművet 1923-ban, a Ménesbirtok első világháborús hősi halottjainak emlékére állították a Csekonics parkban. 1994-ben a II. világháborúban elesetteknek is emléket állítottak, ekkor került fel az emlékmű csúcsára a tölgyfalevélből álló bronz kompozíció, mely Bányai József szobrászművész alkotása.

A Millecentenárium tiszteletére Mezőhegyes Város Önkormányzata az emlékművet felújította és 1996-ban elhelyezték szintén Bányai József szobrászművész alkotását, a bronz turulmadarat.






Nagyszénás

56-os emlékmű

2004. október 23-án avatták fel az emlékművet.

Az 1956-os forradalomról és szabadságharcról itt olvashat.






Orosháza

Szent István szobor

2000-ben állították fel Rajki László alkotását az evangélikus templom melletti téren. A király esztergomi szülővárosára utaló épületcsoportból emelkedik ki az oszlop, amelyen Szent István félalakos bronzszobra nyert elhelyezést. Szent István jobbjában jogart, baljában az országalmát tartja, fején abroncskoronát visel.

Az oszlopfőn a turulmadár az Árpád-házi ősökre utal, az oroszlán pedig a királyi hatalmat szimbolizálja. Az oszlopon a felkelő Nap és az ezeréves évfordulóra utaló 1000/SZENT ISTVÁN/2000 felirat látható.











Sarkadkeresztúr

Világháborús emlékmű

A református templom kertjében található az 1923-ban felállított I. világháborús emlékmű.






Szarvas

Világháborús emlékmű

A Mittrovszky-kastély és előtte az I. világháborús emlékmű.

Mittrovszky Wladimir gróf egykori kastélya 1835 körül, klasszicista stílusban épült. A kastélyt a városi elöljáróság 1854-ben megvásárolta. Ettől kezdve a földszintes, portikuszos, szobordíszek nélküli timpanonos épület községházaként szolgált egészen 1972-ig.

A kastély előtt 1927-ben állították fel Székely Károly szobrászművész alkotását, az I. világháborús emlékművet. 1990-ben Búzás Mihály restaurálta. Ma eredeti szépségében látható. A szépen kidolgozott kiterjesztett szárnyú turul madár egy kardot tart a karmaiban. Az obeliszken 1 154 név szerepel: az I. világháború szarvasi áldozatainak nevei. Alján a Kárpátalja és Felvidék visszafoglalásáért elesett szarvasiak nevei láthatók.











Szarvas

Mini-Magyarország






Szentetornya

Világháborús emlékmű

Az 1902-ben Pusztaszenttornya és Szabadszentetornya egyesítésével keletkezett egykori békési község ma Orosháza része, az első világháború idején önálló község volt.

Az emlékmű a Justh Zsigmond, Mátyás király, és Hunyadi utcák kereszteződésében, az evangélikus templom közelében található.

Az emlékmű eredetileg 1897-ben harangtoronynak épült, a tégla alapzat tetején egy fa toronnyal, amelyben az akkor még templom nélküli evangélikus gyülekezet harangjai voltak. A világháború helyi áldozatai között sokan az evangélikus egyház tagjai voltak, így merült fel az akkori községi elöljárókban a gondolat, hogy a harangláb falán emléktáblát helyeznek el a háborúban elesett hősök emlékére. A táblán 129 helyi áldozat neve olvasható, felette egy kiterjesztett szárnyú turulmadár védelmében, karddal és puskával az ország címere.

A Pásztor János, Pásch János (kőfaragó) által készített emlékművet 1926. augusztus 22-én József főherceg avatta fel.

Majd a község telket biztosított az evangélikus templom építésére - ami 1931-ben fel is épült - és a község átvette a most már megváltozott funkciójú harangtornyot az egyháztól.

Az első világháború 100. évfordulója alkalmából felújított emlékművet 2014. szeptember 22-én újraavatták és beszentelték.






Tótkomlós

Világháborús emlékmű

Széchenyi utcában, az Evangélikus Templom kertjében áll az 1925-ben felállított világháborús szobor.

Az emlékmű piramisszerűen felépített dombon áll. Az obeliszk tetején turulmadár, előtte puskájára támaszkodó katona áll. Az elesett hősök nevei az obeliszk oldalán elmosódtak, szinte olvashatatlanok. A katonát tartó talapzat felirata:

„A hazáért hősi halált halt fiai emlékére emelte Tótkomlós község 1925-ben.”






Újkígyós

Világháborús emlékmű

Gera Katalin: Sirató asszony (I. és II. világháborús emlékmű)

Alkotók: Gera Katalin, Csernák Máté

Felállítás éve: 1991