Országzászló mozgalom

A miskolci országzászló
A miskolci országzászló

„Csonka földön, félárbocon leng azóta
Nemzetünknek ezeréves lobogója"



A tizenkilencedik század a nemzetté válás időszaka volt Európában. A nemzeti közösségek történelmeket, mítoszokat, jelképeket és hősöket alkottak maguknak. Az utóbbiak szobrok és emlékművek formájában ekkor jelentek meg a köztereken nagyobb számban.

Magyarország nagyvárosaiban már a dualizmus korában kialakult a köztéri szobrok állításának szokása. Majd megjelentek a millenniumi szobrok, később pedig egyre nagyobb számban a világháborús emlékművek, egy-egy helyen pedig a nemzet vagy az adott település nagyjait ábrázoló szobrok. Ez a tendencia jelentős mértékben erősödött a trianoni békediktátum után.

Ezek az alkotások kimondva vagy kimondatlanul is a „Szent István-i" birodalom összetartozását, a nemzet egységét hirdették. De Trianon után egyre nagyobb volt az igény valami olyan alkotásra, ami kifejezi mindazt, ami akkor minden magyar ember szívében ott élt, egyrészt a nemzeti gyász, másrészt a vágy a nemzeti újjáépítés és cselekvőképesség újbóli megteremtésére. Olyan alkotás létrehozására, ami országszerte egybehangzóan szemlélteti a magyar egység és feltámadás gondolatát. A Trianon miatt érzett nemzeti gyász és a kor revizionista hangulatának meghatározó erejű kifejezőeszköze lett az Országzászló, illetve az Országzászló mozgalom.

Az országzászló mozgalom létrehozója a trianoni fájdalom volt. A szétszakított nemzet összetartozását akarta erősíteni a kifosztott, megalázott nemzeti közösség tagjaiban. Az összetartozásnak és a közös felelősségnek, a Szabó Dezsői „minden magyar felelős minden magyarért” gondolatának a kifejeződése volt egykor, és az ma is.

A csepeli országzászlón az országzászlók legfontosabb ismérveit sorra felismerhetjük
A csepeli országzászlón az országzászlók legfontosabb ismérveit sorra felismerhetjük

Az országzászló mozgalom azon a felismerésen alapult, hogy az ugyanazon nemzethez tartozók összetartozása megmarad akkor is, ha a közösségeket határok választják el egymástól. Minden nemzet, minden emberi közösség alapvető joga, de egyúttal kötelessége is az összetartozás kinyilvánítása. Ennek egyik kifejező eszköze, hogy csonka Magyarország városaiban, községeiben legyen egy oszlop, amelyen félárbocra eresztett magyar zászlót helyeznek el. A magyar zászló színei is új értelmet kaptak ebben az időszakban. Legjobban a piros jelentése változott. A korábban „erőt" kifejező szín a hazáért hullott magyar vért szimbolizálta. Kisebb tartalmi változást visel magán a másik két szín. Mindkettő a korábban általánosabb, szélesebb fogalom szűkebben értelmezett változatát hirdette. A fehér a „hűség”-gel szemben a magyar becsületet és ártatlanságot, a zöld pedig az általános „remény” helyett kifejezetten „csak" a magyar jövőbe vetett hitet, ennek reményét jelképezte.

A mozgalom életre hívója Urmánczy Nándor, az örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő, a Védő Ligák Szövetségének elnöke, a „megalkuvás nélküli magyar", aki 1925-ben hirdette meg az Országzászló Mozgalmat.

A két világháború között az egész Magyarországra kiterjedő mozgalom a budapesti Szabadság téren 1928. augusztus 20-án felállított Ereklyés Országzászlóval indult útjára. A Szabadság téren álló négy hatalmas irredenta szobor alkotta félkörív centrumában álló, azokkal szembeforduló emlékmű homlokzatát a magyar nagycímer, az Árpádok, az Anjouk, illetve a Hunyadiak címere díszítette. A nagycímer és az Árpád-házi uralkodók címere az ezer éves határokat és a kontinuitást, az Anjouké Nagy Lajos „három tenger mosta" birodalmát, Mátyás királyé pedig az európai nagyhatalmiságot szimbolizálta. Az avatási ünnepségen a talapzat ereklyetartójában elhelyezték a csonka ország községeinek és az elszakított országrészek törvényhatóságának, valamint történelmi nagy csatáink helyszínéről és az első világháborús csatákban elesett halottak temetési helyéről, továbbá Petőfi és Kossuth szülőháza talajából küldött földet tartalmazó zsákocskákat. A zárókő felirata: „Tudd meg, óh ember: e helyen Nagy-Magyarország vérrel, könnyel és verejtékkel megszentelt földjén állasz.” Az egyik oldal felirata Urmánczy kedvelt jelmondata volt: „A mi országunk a Kárpátok országa, Nagy-Magyarország, 896-ban alapította Árpád fejedelem, fennmarad a világ végezetéig." A másik oldalon a következő felirat szerepelt: „Jövő nagyságunk alapját múltunk nagyjai rakták le." A hátoldalon Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna imája, a Magyar Hiszekegy refrénje szerepelt:

„Hiszek egy Istenben,/ Hiszek egy Hazában, / Hiszek egy isteni örök Igazságban,/ Hiszek Magyarország föltámadásában! Ámen."

Két évvel a Szabadság téri emlékhely felavatása után Molnár Ferenc tarcali pedagógus javasolta, hogy Budapest nyomán a többi magyarországi település is állítson országzászlót, minden ünnepen vonják fel, majd a trianoni gyász jeléül engedjék azokat félárbocra. Ennek következtében országos mozgalommá terebélyesedett az országzászló-állítás. Az Országzászló-mozgalom hatalmas kiterjedése, az egymás után keletkező új Országzászlók felállítása bizonyította, hogy a mozgalom nem pillanatnyi fellángolás, nem gyorsan feltörő, de aztán ellankadó lelkesedés volt, hanem a nemzeti gondolat kifejezésének végleges formája, mely rendszert alkotott és ennek fenntartásában felébresztette a nemzeti erőket, egységes csatasorba állította a magyart.

A közadakozásból állított sátoraljaújhelyi országzászló emléktáblája
A közadakozásból állított sátoraljaújhelyi országzászló emléktáblája

Az országzászlók „állandó kelléke" a Trianon előtti utolsó hivatalos középcímer volt, legtöbbször angyalokkal ékesítve. A jelmondata az „Így volt, így lesz!” felírat vagy a zászlón, vagy a talapzaton. Az árbocrúd sokszor sávosan piros-fehér-zöldre volt festve. Tetejét sok helyen díszítette esküre emelt kéz, Turul, kettős kereszt vagy Trianon kereszt. Sok helyen díszes lépcső vezetett a talapzathoz.

Különleges válfaja az országzászlóknak az ereklyés országzászló, amelyeknél a történelmi Magyarország területéről összegyűjtött föld került elhelyezésre.

A két világháború közötti Magyarországon minden „magára valamit adó" település felállította saját országzászlóját. Így aztán az eltelt alig másfél évtized alatt mintegy ezer helyen avattak Országzászlót, mely sok településen az I. világháborús emlékművek része lett. A mozgalom vidéken 1932. tavaszán Nagykanizsán indult útjára. A vidékiek számára a budapesti emlékmű szolgált mintául. Az emlékművek többségén a zászlórúd magassága az 1920-as évszámra emlékeztetve 20 méter volt, az alaptömb előoldalán Nagy-Magyarország térképe szerepelt, benne a csonka ország sziluettjével, a maradék három oldalra különféle idézeteket véstek. A zászlórúdon félárbocra engedve lengett a nemzeti lobogó. Ez fejezte ki a trianoni döntés elleni tiltakozást, a nemzeti gyászt és a Nagy-Magyarországhoz való ragaszkodást. Minden országzászlót beavattak előbb Budapesten az Ereklyés Országzászlónál, mielőtt felavatták azon a helyen, ahol a talapzatot felállították.

A vidéki országzászlók közül kettőt, a sátoraljaújhelyit és a zebegényit szeretném külön is kiemelni:

Magyar Kálvária stációi
Magyar Kálvária stációi

Sátoraljaújhelyen avatták fel a 100. országzászlót 1934. július 1-jén a Magyar Kálvária együttes első elemeként. A Magyar Kálvária a Kárpát-medencei viszonylatban is egyedülálló emlékmű együttes a város fölé magasodó Szár-hegy tetején egy bevezető kapuból, 14 állomásból és a Magyar Golgotát bezáró, félárbocra bocsátott országzászlóból állt, és hozzájuk csatlakozik a Szent István kápolna. Megépítésének célja és feladata az volt, hogy Jézus szenvedéstörténetének analógiájára kifejezze a Trianon okozta magyar fájdalmat.

A 14 stációból álló emlékmű együttes 1936 október 4-én avatták fel A Kálvária a magyarok történelmének egyik legsötétebb napjára, a Trianoni békeszerződésre emlékszik, illetve az akkor elcsatolt országrészek és városok előtt tiszteleg.

A kálváriajárás során a Magyar Kálvária bevezető kapujától és Csonka-Sátoraljaújhely táblájától elindulva a látogatók egy-egy stációnál megállva felidézhették gondolatban az egykori történelmi Magyarországot és emlékezhettek az elszakított városokra. A keresztény kálváriák 14 stációja Krisztusnak Pilátus házától a Golgota hegyéig vezető szenvedés és a fájdalom útját, a Magyar Kálvária a Trianon okozta fájdalmat és sebet idézi. A „keresztjárás” úti célja itt a jézusi Golgotához hasonlóan az Országzászló, mely a határon túlra került magyaroknak hirdette a hitet a magyar újjászületésben. Az Országzászló zászlórúdja egy hatalmas kőgúlán hirdeti a szomszédos nemzeteknek, hogy Magyarország egyszer újból egységes lesz.

Oldalán Kalászy Erzsébet verséből olvasható ez az idézet:

„És most, testvérek, boruljunk le imára,
Kérjük Istent, nézzen le szegény hazánkra,
Óvja, védje az elszakadt magyarságot.
Vegye le rólunk a trianoni átkot! Amen."

Az Országzászlóhoz vezető út mentén felállították a szenvedő Magyarország kálváriájának 14 stációját, 14 várszerű őrtorony-emlékművet. Ez a határ menti terméskőből készült 14 egymás mellett felállított emlékmű Vilkovszky Kálmán elképzelésében egy olyan búcsújáró hely jellegű központ kialakítását célozta, ami megemlékezik mind a 38 elcsatolt városról. Így kerültek felállításra a hegy tetején álló országzászlóhoz vezető út mentén a vártoronyszerű építmények, emléktáblákkal, idézetekkel és címerekkel ellátva.

A Magyar Kálvária kapuján Tornyai Ányos idézete mellett Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely címere látható.

„...Voltam hirdetője elmúlt ragyogásnak...
Vagyok siratója bús fekete gyásznak...
Magyarok Istene, engedd, hogy lehessek
Vidám harangszója a feltámadásnak!"

Szent István kápolna
Szent István kápolna

A kálvária állomásai: 1. Kassa, 2. Lőcse, Késmárk, Igló-Podolin 3. Krasznahorka, Besztercebánya-Körmöcbánya-Selmecbánya-Nyitra, Trencsén 4. Komárom 5. Pozsony 6. Kismarton, Csáktornya 7. Fiume 8. Temesvár, Szabadka-Zenta 9. Arad 10. Brassó, Nagyenyed, Segesvár 11. Gyulafehérvár-Marosvásárhely 12. Kolozsvár 13. Nagyvárad, Szatmárnémeti, Máramarossziget 14. Ungvár, Munkács, Eperjes

Minden város neve alatt ott állt egy-egy vigasztaló, bátorító szó nagy költőink egy-egy verséből. A XIV. stációnál pl. Munkács falán Bereg vármegye címerét láthatjuk, fenn a Turul madárral. (Munkács Árpád vezér első pihenője volt a hazatéréskor.) A falon a felirat: „Visszaszáll a Turulmadár a munkácsi várra!"

A Kolozsvár stáció verse: „Turulmadár szállj, sehol meg ne állj..."

A 19. századtól kezdődően a kálváriák építészeti megoldása két egységből állt: a kálváriából és a kápolnából. A Magyar Kálvária csoporthoz éppen ezért szervesen hozzátartozik az 1938-ban Szepesi Bódog piarista tanár kezdeményezésére épült Szent István kápolna is, melynek teteje a Magyar Szent Koronát formázza meg. Tulajdonképpen a Szent István kápolna az emlékmű rendszer lezárásául szolgál.

Az időközben megrongálódott és hosszú évtizedekig romos emlékegyüttes megmentése a helyi városvédő és szépítő egyesület jóvoltából 1989-ben kezdődött, de az országzászló-építmény és a turulos stáció helyreállítása azonban csak a millennium alkalmából készülhetett el.


A zebegényi emlékműegyüttes - Zebegényi Országzászló, Hősök emléke és Hősök tere Krisztus oszloppal - az Egyesült Államokból 1932-ben hazatért, Zebegényben letelepedett építész, Maróti Géza tervei alapján épült emlékműegyüttes a börzsönyi falu fölé magasodó Kálváriahegyen, ahonnan festői panoráma nyílik a Dunakanyarra.

A megújult országzászló a kettős keresztekkel
A megújult országzászló a kettős keresztekkel

Az országos közadakozásból létrejött emlékmű 1935 és 1938 között épült meg, de befejezni nem tudták.

Az emlékmű központi traktusa az országzászló a négy égtájat jelképező oszloppal. Az eredeti tervek szerint a négy kőoszlop tetejére 1-1 hatalmas kettős kereszt került volna, de akkor ezek a világháború árnyékában pénz hiányában nem készültek el.

A Hősök emléke park három részből áll. Az országzászló melletti az I. Világháború zebegényi hőseinek emlékparkja a 11 jelképes síremlékkel. Középen helyezkedik el a Hősök tere, melynek tengelyében kőoszlopon van a bronz Krisztus-fej, mely Maróti műve és ajándéka. A kápolna baloldalán az országban Trianon után elsőnek épült aradi vértanúk emlékhelye a 13 jelképes kovácsoltvas síremlékkel.

Maróti 1935 és 1938 között épült emlékműegyüttesét nem fejezték be és hivatalosan nem avatták fel, mert közbeszólt a világháború. A háború után a legtöbb ilyen emlékművet elpusztították, a zebegényi azonban csodával határos módon megmenekült. A tanácstagok átminősítették az emlékművet kilátónak, hogy megőrizhessék az óriási munkával és áldozattal létrehozott emlékműegyüttest. Az Országzászló négy oszlopának tetejére vas lépcsőkön megközelíthető vasbeton hidat építettek, ami ma is megvan. Az emlékműegyüttes eredeti funkciója ezután tabu téma lett, nem is beszéltek róla egészen a rendszerváltozásig.

Az emlékmű felirata Maróti verse: „Imádj Istent, Élj hazádért - Viseld amit a Sors rád mért."

Eredeti funkcióját az emlékhely 1996-ban, a millecentenárium alkalmából kapta vissza. Ekkor került az egyik oszlopra a tábla a következő felirattal: "Országzászló és nemzeti hőseink tragédiáinak emlékhelye. Tervezte: Maróti Géza iparművész, készült hazafias közadakozásból 1935-38."

2001-ben Karl Josef Rauber érsek, apostoli nuncius szentelte fel a "Nemzeti Emlékezés Harangját", amely minden nap délután fél ötkor megkondul a kápolnában. 2001 őszén a kápolnához közelebbi jelképes sírkertet az "Aradi Vértanúk Emlékhelyévé" avatták. 2014-es összefogásnak köszönhetően az emlékműegyüttes megújult, ekkor kerültek helyükre a kettős keresztek.

A második világháború után bekövetkezett szovjet térnyerésnek „köszönhetően" megpecsételődött az Országzászlók sorsa is. Legtöbbjüket, 1949-ig szinte minden egyes országzászlót leromboltak, a kisszámú megmaradtnak 1956 vetett véget.

Az országzászlókat 1944-ben kezdték lerombolni és átalakítani a „felszabadítók”. A háborús pusztítást túlélt országzászló emlékműveket elsők között tüntették el vagy alakították át. A rendszerváltásig csaknem valamennyit lerombolták, vagy „átalakították". Sok országzászló talapzata építőanyagként végezte, több fölött pedig szovjet emlékmű díszlett. 1945 és 1990 között trianoni emlékművet nem lehetett állítani Magyarországon, a trianoni szimbolika használata tabunak számított. A rendszerváltás után az ország több pontján ismét irredenta szobrokat és országzászlókat avattak. Azon a Szabadság téri gyepszigeten, ahol valaha Észak (az elszakított Felvidék allegóriája) szobra állott, a Trianon Társaság állított emlékkövet Henri Pozzi francia publicistának, aki heves írásokban bírálta a trianoni békediktátumot. Mára a szobroknak reneszánszuk lett ugyan, de az általuk sugallt gondolat most is tabu maradt.

A megújuló országzászló mozgalomhoz két megjegyzés kívánkozik.

Az országzászló mozgalom újraindulása sokakban a turulhoz hasonlóan ellenérzéseket vált ki. A demokráciában természetesen mindenkinek jogában áll a nemzeti érzés reneszánszától tartani, én mégsem tudok mást mondani, mint amit a turultól való félelemhez fűztem: „Bár az idők változnak, én mégis úgy gondolom, hogy Magyarországnak és az egész magyarságnak ma is szüksége van az idők szavának megfelelő új célok megvalósításához az Ősök régi bátorságára, leleményességére, iránymutatására, hogy a magyar nép kiutat találjon abból a lelki és anyagi demoralizációból, amelybe az elmúlt évszázadok taszították." Nem a konkrét példákat kell másolnunk - nem azt jelenti mindez, hogy ugyanúgy cselekedjünk ma is, amint cselekedtek elődeink -, de azt a szellemiséget, azt az értékrendet, amely meghatározója kultúránknak, magyarságunknak mindig szem előtt kell tartanunk!

A másik megjegyzés pedig ami még ide kívánkozik: 1990 után több száz Országzászlót állítottak vissza úgy az anyaországban, mint Erdélyben. Ma állíthatunk más gondolatkör mellett is országzászlót, mint a két világháború között. Semmi kivetnivaló nincs benne, sőt nagyon szép példákat is láthatunk ilyenre. De ha az ősök emlékére hivatkozunk, ha az ő tiszteletükre állítjuk fel az újat, vagy hozzuk rendbe a régit, akkor az igazi tisztelet az lenne, ha minden ugyanúgy nézne ki, mint anno. Ebbe pedig beletartozik a félárbocra eresztett zászló is. Sajnos a képek nem mindegyike tanúskodik erről a tiszteletről.

'Minden Magyarok Zászlaja',<br/>a Budakeszin felállított Országzászló
'Minden Magyarok Zászlaja',
a Budakeszin felállított Országzászló

Turulos országzászlók a honlapon

Budapest Csepel

Bács-Kiskun megye Bácsalmás, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Lakitelek

Borsos-Abaúj-Zemplén megye Szerencs

Fejér megye Lovasbereny

Heves megye Eger

Jász-Nagykun-Szolnok megye Jászdózsa, Karcag

Pest megye Nagymaros

Somogy megye Balatonlelle

Szabolcs-Szatmár megye Kisvárda

Vas megye Gasztony

'Ereklyés Országzászló'
'Ereklyés Országzászló'

Zala megye Nagykanizsa

Felvidék Alsószeli

Erdély Gidófalva

Megsemmisített Turulos országzászlók a honlapon

Budapest, Ereklyés Országzászló

Budapest, Cinkota

Doroszló

Gombos

Kishegyes

Margitta

Nagykároly

Nagyvárad