A verőcei Kárpát-Haza Temploma

Az Őszi Napforduló Napnyugta sugarai a Kárpát Haza Temploma Oltárán
Az Őszi Napforduló Napnyugta sugarai a Kárpát Haza Temploma Oltárán

„Én csak kis fatornyú templom vagyok.
Nem csúcsives dóm, égbeszökkenő,
A szellemóriások fénye rámragyog.
De szikra szunnyad bennem is: Erő.

S bár irigykedve holtig bámulom
A dómok súlyos, drága titkait,
Az én szívem is álmok temploma
És Isten minden templomban lakik.
"
(Reményik Sándor: Templomok)

A Julianus Barát Alapítvány gondozásában közadakozásból és önkéntes munkával, az összetartozás jegyében épült picike templomot egy szép kis völgy által körülvett hegytetőn találhatjuk. Azzal a kimondatlan céllal épült a Kárpát-Haza temploma a Verőce melletti Lósi-völgyben, hogy a Kárpát-medencében élők összetartozását kifejezze, elősegítse. Hogy a magyarság kultikus helye legyen, ahol találkozhatnak, együtt ünnepelhetnek az erre látogató emberek, s ahol közösen megélhetik együvé tartozásunk élményét. Hogy minden, őseinket tisztelő magyar gyülekező helye legyen, ahol őseinknek is méltó emléket állítunk.

A Kárpát-Haza Templomának megálmodója, Bethlen Farkas mondta még egyszer az építkezés megkezdése előtt: „Kicsi népünk nagyon mélyre süllyedt a tisztesség, a becsület, a munka és a hazaszeretet terén. Oly mélyre, hogy az ember már nem tud mit tenni és azt gondolja, a magyar megújulást már csak valamiféle csoda hozhatja meg." S lám a csoda a Kárpát-Haza Templomának felépülésével eljött közénk és 2010. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás új ünnepén Verőcén, a Lósi-völgyben már a Kárpát-Haza Templom avató ünnepségén a trianoni diktátum aláírásának időpontjában, - akárcsak 90 éve mindenhol kis hazánkban - megkondultak a harangok. Ezt követően minden nap délben a nemzet dicsőségére, fél ötkor pedig Trianon tragédiájára emlékeztetve szólal meg a harang hangja.

Azóta áll ez a kicsi, búzaszem formájú templom, Isten és ember hajléka. Isten háza, hol az ember békére, nyugalomra, szeretetre, belső hitre és a Mindenhatóra talál. Emlékhely, melynek ajtaja nyitva áll minden kereső, imádkozni akaró és az ország megújulásáért tenni akaró ember előtt. Igazi ökumenikus imahely, ahol minden magyar vallási hovatartozástól függetlenül fohászkodhat Hazánk feltámadásáért. Ez a megvalósult kis magyar csoda - e kis templom felépítése - szolgáljon bizonyságul arra nézve, hogy hittel, szeretettel és összefogással a magyar nemzet visszanyerheti önbecsülését és hajdan volt dicsőségét.

Nem is olyan régen a "mindennapi kenyeret" mindenki maga sütötte a kemencéjében. Nem is olyan régen a búzát, mely minden egyes szemében Krisztus arcát hordozza "életnek" hívtuk. Ahogy a kemence a búzaszemekből kenyeret éget, ugyanígy érleli eggyé az idelátogató lelkeket felekezeti hovatartozástól függetlenül ez a búzaszem alaprajzú kemence-templom.

A templomépítés főszervezője Bethlen Farkas és Szabó András, az építészek Szűcs Endre és Tóth Péter.

Az egyszerű hófehér falak és boltozat között színes üvegablaksor feszül, melyen honfoglaló eleink páratlanul gazdag díszítőművészete jelenik meg fénybe öltöztetve. Központi eleme az oltár/úrasztala mögött elhelyezkedő színes üvegmű, melyen az álmában égbe emelt Emese alakja látható, akitől ősi legendáink alapján az Árpád-ház származik, mely család 400 éves uralkodása alatt a legtöbb szentet adta Európának és a világnak. A templomban lévő ablakkép, melyen Emese égbe emelése látható, Borbás Dorka üvegművész alkotása.

Különleges a templom mennyezetének díszítése. Az égbe emelt Emesétől csillagösvény vezet a boltozat központjához, Babba Máriához, a Boldogasszonyhoz, Szűz Máriához, aki ölében tartja a kisdedet; akinek Szent István felajánlotta a koronát, megalapozva a keresztény Magyarországot.

Ez az egyszerű, kedves történelmi-formai játék nem kevesebbet teljesít, mint összekapcsolja a régmúltat, a múlttal, a közelmúlttal és a jelennel. Nagyban hozzájárul, hogy oly szívhez szóló, szerethető lett e kis templom.

A mívesen kivitelezett templomi padsorok templomtengelyt felerősítő, oldalsó faelemeinek formája szintén ovális lezárású, akár búzaszemekhez, akár fák koronáihoz hasonlóan. Mesélő, felvállaltan narratív építészet ez.

Borbás Dorka üvegreliefje
Borbás Dorka üvegreliefje

Sajnálatos módon a három történelmi egyház püspökei nem szentelték fel a Kárpát-Haza Templomát, mert a három püspök nyilatkozata szerint: „Keresztény templom szakrális középpontjába nem kerülhetnek Jézus Krisztus helyébe vagy mellé pogány mitológiai alakok.” Álláspontjuk szerint a Kárpát-Haza Temploma csak emlékhely. Külünösen fájó a „pogány” és az „elburjánzó újpogány jelenségek” szóhasználat őseink vallásával kapcsolatban. Sajnálatos módon őseink vallásáról nem sok írásos emlék maradt ránk, de azért a fennmaradtakból is nyilvánvaló, (lásd: az égi birodalomba vetett hit fejezetet) hogy őseink nem voltak istentagadó pogányok. Ipolyi Arnold, Nagyváradi püspök (1823-1886) is összegyűjtötte ezeket az adatokat, és hatalmas műben bizonyította ország-világ előtt, hogy őseink egy Istenben hittek, és nem voltak pogányok! De hasonló szellemben nyilvánult meg pl. dr Zakar András atya is, aki Mindszenty József személyi titkára volt.

Idézzük fel e helyütt a ferences Kovács Bánk Atya szavait, aki így szólt: „Mindig magyarnak és katolikusnak éreztem magam. Ezért fáj, ha ezt a kettőt összeférhetetlennek, összeegyeztethetetlennek, sőt ellenségnek tartja valaki, legyen az illető tudós vagy sarlatán.[…] A kereszténység nem ellensége volt őseink hitének, hanem megszentelője.”

Még ha a „Kárpát Haza Temploma” az egyház számára nem is a szó szoros, keresztény értelmében vett templom, az egyszerűségében is gyönyörű verőcei szentély szimbolikája megítélésem szerint nem képvisel semmilyen gonosz, magyarellenes, keresztényellenes, vagy emberiségellenes üzenetet. Sőt!

Csak bizakodom, hogy sokak egyetértésével kérjük a Magyarok Istenének áldását erre a kis templomra! Reménykedjünk benne, hogy egyszer majd, és talán nem is az oly távoli jövőben a sok balszerencse és viszály közt éppen ez a kicsiny templom lesz (lehet) majd a keresztény magyar összefogás szimbóluma és alapköve.

A Kárpát-Haza Templom avatása az eseményhez méltó ünnepség keretében történt. Fellépett többek között Maczkó Mária népdalénekes, a Vágtázó Csodaszarvas, valamint a Fonó Zenekar. Oberfrank Pál színművész Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét szavalta. A verset és a szavalatot itt tekinthetjük meg.

A templomról további képeket a Pest megyei Turul szobrok között itt talál.